Gerhard Richter Kiállítás

Rövidesen a fotó kezdte festményeinek kiindulópontját jelenteni: a bulvármagazinokból kivágott képeket azonban nem fotórealisztikusan vitte vászonra, hanem a szürke tónusaival, némileg elmosódottan, elérve, hogy a néző ne az alakokra koncentráljon, hanem a kép egészére. Külön terem mutatja be – reprodukciókon keresztül – Gerhard Richternek az 1972-es Velencei Biennáléra készített történelmi arcképcsarnokát, amely Einsteintől Puccinin át Kafkáig negyvennyolc "briliáns elme" azonos méretben megfestett, fekete-fehér portréját sorakoztatja fel, egyfajta elveszett identitást, eltűnt apaképet keresve. Gerhard Richter figurális munkái mellett stilárisan sokszínű absztrakt életművet is magáénak tudhat – mondta el Bódi Kinga, aki a Tiziano-sorozat oldott gesztusfestészetével szemközti falra a Színminták sorozat geometrikus munkáit helyezte el. A festő életművében ritkák a családi képek, néhány ikonikus alkotást azonban ezek közül is bemutat az MNG tárlata, többek között a művész lánya, Betty újszerű szögből megfestett, egyszerre érzéki és távolságtartó portréját.

Budapesten Nézhetjük Meg Az Egyik Legnagyobb Élő Képzőművész, Gerhard Richter Képeit | 24.Hu

Noha elismert festő volt már Kelet-Németországban is, vélhetően soha nem válhatott volna ekkora művésszé, ha nem szabadul meg az addig őt korlátozó "ideológiai kényszerzubbonytól" – mondta Evelin Hust. Bódi Kinga, a tárlat kurátora kiemelte: Gerhard Richter sokoldalú, szenzitív, sokszor önironikus művész, akit nem lehet besorolni egyetlen stílusba vagy iskolába sem, a kiállítás ezért nem is kronologikus sorrendben halad az életműben, hanem tematikus csomópontok mentén. A csaknem kilencvenéves művész tavaly bejelentette, hogy lezárta festői életművét, az alkotással azonban nem hagyott fel teljesen: a budapesti tárlatra például egy húsz rajzból álló sorozatot készített, amely a kiállítás első termében fogadja a látogatót. Erős párhuzamokat mutat ezekkel a friss munkákkal az 1957-es, Elba című grafikai sorozat, amely még az NDK-ban készült, a szemközti falon pedig Richter ikonikus fotófestményeinek néhány darabja látható. Bódi Kinga felidézte, a festő 1961-es disszidálása után Düsseldorfba kerülve teljesen újrakezdte életművét, ismét beiratkozott az egyetemre, kereste a saját nyelvét.

Ez Tényleg Nagy Dobás: Gerhard Richter Kiállítás Nyílik Budapesten – Axioart Blog

Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik a budapesti tárlatra. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét. Gerhard Richter: Úszók, 1965, olaj, vászon, 200 cm × 160 cm, Froehlich Collection, Stuttgart © Gerhard Richter 2021 A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában.

Meghosszabbítva!!! - Gerhard Richter. Valós Látszat

A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter beszél a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról. A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre. A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intézet. A kiállítás kurátora: Bódi Kinga művészettörténész Nyitókép: Betty, 1977, olaj, vászon, 30 cm × 40 cm, Museum Ludwig, Köln (tartós letét magángyűjteményből, 2007) © Gerhard Richter 2021

Az Mk Látogatása A Gerhard Richter Kiállításon | Pem

A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában. A Szépművészeti Múzeum 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indította el a sorozatot, amelyet 2014-ben Jörg Immendorff Éljen a festészet! című kiállítása követett. A sorozat harmadik része Georg Baselitz. Újrajátszott múlt címmel volt látható 2017-ben. A bemutatókkal a második világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertetjük meg a magyar közönséggel. Gerhard Richter művészete több szempontból is érdekes a magyarok számára: összeköt bennünket a bonyolult és fordulatokban bővelkedő közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség.

A Nemzeti Galériában nyílik az életművet átfogó kiállítás. Péntektől látható a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Valós látszat című kiállítása, amely az egyik legjelentősebb kortárs képzőművészként számon tartott Gerhard Richter életművéről ad átfogó képet csaknem nyolcvan műalkotáson, illetve sorozaton keresztül. Csaknem tíz éve indult a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kortárs német kiállítássorozata, amely Günther Uecker, Jörg Immendorf és Georg Baselitz után most a világ egyik, ha nem a legnagyobb élő képzőművésze, Gerhard Richter alkotásait mutatja be – mondta a tárlat csütörtöki sajtóbejárásán az intézmény főigazgatója az MTI szerint. Baán László hangsúlyozta, Gerhard Richter korunk képzőművészetének egyik kimagasló, enigmatikus géniusza, akinek életművéből Magyarországon először nyílik átfogó kiállítás. Evelin Hust, a budapesti Goethe Intézet igazgatója szintén a legjelentősebb német festők közé sorolta Gerhard Richtert. Az 1932-ben született alkotó végigélte az utóbbi száz év összes németországi rezsimjét, hiszen gyermekként a nemzetiszocializmusban, majd fiatalon a szocialista NDK-ban élt, ahonnan 1961-ben az ország nyugati felébe disszidált.