Ti Szerencsés Füvek
Francesco Petrarca: Ti szerencsés füvek, boldog virágok... | Interactive Worksheet by Andrea Krisztina Sinkovicz |
- Petrarca: Ti szerencsés füvek - YouTube
- Reneszánsz fórum: Petrarca: Ti szerencsés füvek...
- Valaki segítene irodalomban? (10511041. kérdés)
Petrarca: Ti Szerencsés Füvek - Youtube
Ti szerencsés füvek… kezdetű szonett. Tk 131. o. Elemzést segítő kérdések a) Gyűjtsd össze azokat a kifejezéseket, elemeket, amelyek a tájra, illetve amelyek a nőalakra vonatkoznak! TÁJ: NŐALAK: b) Hogyan formálja a nőalak azt a tájat, amely megjelenik a versben? c) Melyik sorban érzékeled a hangulati cezúrát? Valaki segítene irodalomban? (10511041. kérdés). d)Indokold válaszodat! e) A fentiek alapján mit jelent(het) a "Nap tüzében" kifejezés? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) TÁJ NŐALAK füve, kvirágok, part, fácskák, tapos, madonnám,, szavát, lábának ágok, ibolyák, erdők, táj, erecske, nyoma, tükrözöd szép arcát, szép szemét fényétő gyúlsz b) a táj attól válik élővé, gyönyörűvé, csodálatossá, hogy a rajongással övezett nőfi zikai kapcsolatba kerül vele c) két válasz hangozhat el: – az utolsó tercina → ott jelenik meg először az E/1. – az utolsó két sor → az érzelmi fordulat itt lesz igen erős, hiszen a lírai alany által értékkel felruházott tájra itt vetül irigység, ugyanis a táj fi zikai kapcsolatba kerülhet a hölggyel, míg a megszólaló nem d) A nap itt a fentiek alapján nem feltétlenül az égitestet jelenti, hanem a szakralizálódó madonna metaforájaként is értelmezhető Összefoglaló elemző rész • Petrarca azonban gyakran feloldja a hagyományos szerkezetet: csak az utolsó strófa hoz új elemet, az első hárommal ellentétben álló gondolatot, érzelmi tartalmat.
Reneszánsz Fórum: Petrarca: Ti Szerencsés Füvek...
Létezik azonban a szonettek összekapcsolásának egy rafináltabb, valóban nagyon bonyolult módja, mely nemcsak a költő tehetségét, hanem mesterségbeli tudását is alaposan... A zöld szemű szörny 2011-07-29 Párkapcsolat Shakespeare nevezte a féltékenységet zöld szemű szörnynek Othello című darabjában. Ti szerencsés füvek vers. Mesebeli sárkányhoz hasonította, mert valóban olyan nehéz leküzdeni, mint egy hatalmas szörnyet. Ha definiálnánk a féltékenységet, így írhatnánk le: egy... Verona 2011-08-07 Utazás és szabadidő gnorival és a város több részét is láthatjuk. A Piazza dell'Erbétől egy kicsit távolabb találjuk a Casa di Giuliettát, vagyis Júlia háza látható, ahol Shakespeare Rómeó és Júlia című színdarabjának... Érdekel a cikk folytatása? »
Valaki Segítene Irodalomban? (10511041. Kérdés)
• Természet és szerelem szétbonthatatlan egységben uralkodik Petrarca világában. • A természet már csak ürügy Laura képének megsokszorozására: annyira az ő fénye süt a napban, annyira ő látható ki a lombok közül, s ő tűnik fel patak csillogásában. • A költemény első három versszaka megszólítások sorozata. • A lírai én sorra veszi a természetnek mindazt a jelenségét, mely valamiféle kapcsolatba kerülhetett a kedves, szeretett nővel. • A vers világa Laura elképzelt sétáját követve egyre tágul. • A megszólított természeti tárgyak kedveskedő, gyöngéd jelzőket kapnak. • A természet azonban nem csupán önmagában és önmagáért szép: minden Laura különös, istennői szépségét tükrözi, az ő lényének sugárzása telíti • A természet iránti vonzalom és a szerelmi szenvedély elválaszthatatlan összeforrottságban jelenik meg az első három versszakban. • A negyedik strófa keserű felkiáltásában - "irigylem tőletek tekintetét is! " - váratlanul, az eddigiekkel ellentétes, negatív érzelem szólal meg. Petrarca: Ti szerencsés füvek - YouTube. • Az ellenszenvet is magába foglaló kínzó féltékenység, hiszen a természet és Laura között bizalmas, intim kapcsolat alakult ki, míg ilyenben a költőnek soha nem lehetett része.
Okostankönyv
Unknown 2014. április 1. 12:07 1. Reneszánsz fórum: Petrarca: Ti szerencsés füvek.... Lehet vonzó az, akit nem látunk, mert nem a külsejébe kell beleszeretni, hanem a lelkébe, vagyis abba ami belülről fakad, a szívéből jön. 2. Mindig önmagát legyen kitárulkozó, de belső tulajdonságaiból minél többet mutasson meg, hogy színpatikussá, érdekessé váljon. A színpatikus érzésből, érzelemből, hogy az ember magát adja a külvilág felé, ebből alakulnak ki a későbbi mély érzések. Válasz Törlés