Csodás Helyek Magyarországon

Győr Győr története a kelta és római időkben kezdődött, a történelem során pedig a mongolok és a törökök is tettek egy-egy fordulót az északnyugati városban. Habár a város épületei és szobrai már önmagukban is megérnek egy hatalmas sétát, külön említést érdemelnek színházai, a Győri Nemzeti Színház vagy a Vaskakas Bábszínáhz, további látnivalói, mint a Xantus János Állatkert, a Nagyboldogasszony-székesegyház, az óriáskerék, a Káptalandomb, a Lila-hegyi kilátó vagy a Radó-sziget. Csodahelyek Magyarországon - 2019 toplistája - Csodahelyek. Persze még reggelig sorohatnánk az izgalmas, felfedezésre érdemes helyeket, de a programok között azért arra is ügyeljünk, hogy legyen időnk megérezni a város különleges hangulatát. Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy i Nemzeti Park országunk első nemzeti parkja, de nem ez az egyetlen különlegessége, hiszen egyben a legnagyobb magyar természetvédelmi területe is. Már a jégkorszak alatt is éltek állatok Európa mai legnagyobb füves területén, ma pedig többek között lovak, marhák és egyéb haszonállatok tenyésztésével foglalkoznak errefelé.

Boon - Csodás Helyek Magyarországon: Fedezze Fel A Dunántúlt!

Habár maga a puszta nem kínál túl sok látnivalót, a híres Kilenclyukú híd mindenképpen megér egy látogatást. Ha pedig már arra jártok, nézzetek be a Vadasparkba, ez gyermekek számára is kellemes időtöltést ígér! Debrecen Debrecen Magyarország egyik legfontosabb kulturális központja. Habár a város komoly károkat szenvedett a második világháború során, mai napig hazánk egyik legjelentősebb csomópontja. Minden a Debrecen i Református Kollégium (a mai Debrecen i Egyetem) 1538-as megalapításával kezdődött, amely mára az ország egyik legszínvonalasabb felsőoktatási intézményévé nőtte ki magát. BOON - Csodás helyek Magyarországon: fedezze fel a Dunántúlt!. Számos múzeum és templom is várja itt a kultúrára éhező utazókat. Visegrád A Duna-kanyar bizony nem szűkölködik látnivalókban és csodás településekben, Visegrád talán mégis kiemelkedik mind közül. Bár az ország egyik legkisebb városa, a külföldi és magyar turisták egyaránt rajonganak bájos hangulatáért, nem véletlenül. Butaság lenne azt gondolni, hogy a középkori magyar királyok egykori legfontosabb rezidenciája, a visegrádi vár a legkülönlegesebb látnivaló a településen.

Csodahelyek Magyarországon - 2019 Toplistája - Csodahelyek

A területen nemcsak az évszázadok során kialakuló, lenyűgöző szépségű cseppkövek az egyedüli értékek, hiszen az utóbbi évtizedek kutatásainak hála, egyre többet tudunk meg a barlangok élővilágáról és a régészeti feltárások során a valaha itt élő állatokról és előemberek szokásairól is pontosabb képet kaphatunk. 2., A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat Az Európában – és talán a világon – egyedülálló Hévízi-tó nem vulkanikus eredetű, hanem tőzegmedrű melegvizes forrástó. Gyógyhatású vize állandóan áramlik, ezért lágyan ringat és masszíroz. A víztömeg háromnaponta cserélődik és tisztul meg, forrása pedig az a meleg- és hidegvizű források által táplált barlang, amely a tó mélyén, 38 méteres mélységben helyezkedik el. A tó jelentőségét már az ókori rómaiak felismerték és szívesen fürdőztek gyógyító vizében. 10 CSODÁLATOS HELY MAGYARORSZÁGON, AMIT SEMMIKÉPP SE HAGYJ KI!. A Hévizi-tó fejlesztésében az első újkori mozzanat a tóra épített fürdőház megnyitása volt, amelyet anno még Festetics György, a vidék birtokosa és egyben a keszthelyi Georgikon alapítója engedélyezett.

10 Csodálatos Hely Magyarországon, Amit Semmiképp Se Hagyj Ki!

század elején. Március elején az ország egyik legnagyobb hóvirágtengerét láthatjátok itt. Két hektáron 24 különböző hóvirág-fajta nyílik. A te bakancslistádra még mi kerülne fel? Ha tetszett, ne felejtsd el megosztani!

3., Kaptárkövek és Bükkaljai kőkultúra Az egyik legegyedibb tájegységünk Bükkalján, Szomolya település közelében található. A Bükkalján évszázadok óta kialakult különleges természeti képződmények és a belőlük eredő kőkultúra mutatja be a helyiek kövekhez való sokoldalú viszonyát. A kő ezen a vidéken már régóta szolgál építőanyagként, megélhetési forrásként, borospinceként, de még lakóhelyként is. A kőkultúra legrégibb bizonyítékai a kaptárkövek, melyeket 2014-ben nyilvánítottak fokozottan védett természeti emlékekké. A bükkaljai kaptárkövek egyszerre számítanak természeti és kulturális értékeknek, hiszen a miocén kori vulkanikus tevékenység következtében létrejött hegyek az évezredek során lecsiszolódtak, formálódtak és így jöttek létre az érdekes formájú sziklaalakzatok. Hogy kik és miért vájták ki a fülkéket, az rejtély, ám a legvalószínűbb feltevés szerint középkori méhészek kaptárakat alakítottak ki a lyukakban, míg egy másik elképzelés szerint a honfoglaló magyarok használták a kultikus célokra ezeket a kaptárköveket.

July 4, 2024