Érezhető Földrengés Volt Magyarországon | Demokrata

Az MTA 1971-ben egy új intézetet hozott létre, a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetet (GGKI), amihez az egyetemi kutatócsoport is csatlakozott önálló osztályként. Az első osztályvezető Bisztricsány Ede volt, akinek nevéhez fűződik egy, a földrengés magnitu­dójának meghatározására használható, az addigiaktól eltérő módszer megalkotása. A Szeizmológiai Osztály 1999-ben főosztállyá alakult. A 2011-es esztendő újabb szervezeti változásokat hozott. A Magyar Tudományos Akadémia jelentősen átalakította az akadémiai kutatóhálózatot, melynek eredményeképpen 2012. január 1-vel megalakult a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK). Ebben a kutatóközpontban négy korábbi kutatóintézet olvadt össze, köztük a GGKI is Geodéziai és Geofizikai Intézet (GGI) néven. Magyarországon 200-300 évente fordul elő a mai horvátországihoz hasonló földrengés | Magyar Hang | A túlélő magazin. A Szeizmológiai Főosztály is új elnevezést kapott: Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium. A következő mérföldkő az intézet életében 2019 volt, amikor a CSFK az MTA kötelékéből átkerült az újonnan megalakult Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) felügyelete alá.

Lehetnek Pusztító Erejű Földrengések Magyarországon?

Szerdán az 5, 3-es magnitúdójú utórengés 17 óra 1 perckor keletkezett Horvátországban, Petrinja község közelében. Akkor a magyar obszervatóriumhoz Nagykanizsáról, Komlóról és Budapestről is érkeztek bejelentések a földmozgás érzékeléséről. Múlt hétfőn és kedden két erősebb - 5, 2-es, illetve 6, 3-es erősségű - földrengés rázta meg Közép-Horvátországot; a katasztrófának hét halálos áldozata és 28 sérültje van. Lehetnek pusztító erejű földrengések Magyarországon?. A horvát kormány hétfőn természeti katasztrófa sújtotta területté nyilvánította Sziszek-Monoszló (Sisak-Moslovacka) megyét, valamint Zágráb és Károlyváros (Karlovac) megye egyes részeit. Ez is érdekelheti: Videók a múlt heti földrengésről Fotók a pusztításról földrengés Horvátország Magyarország utórengés

MagyarorszÁGon 200-300 ÉVente Fordul Elő A Mai HorvÁTorszÁGihoz HasonlÓ FÖLdrengÉS | Magyar Hang | A TÚLÉLő Magazin

A központi obszervatórium a Nemzeti Múzeum pincéjében kap helyet, ahol 1906-ban helyezik üzembe azt a Wiechert-féle szeizmográfot, amely abban az időben a legkorszerűbb berendezések közé tartozott, és amely ezután 60 éven keresztül működött kifogástalanul ugyanazon a helyen. Ugyanekkor a Budapesti Földrengési Obszervatórium átveszi az elődintézményei által létrehozott szeizmológiai állomásokat is, és az onnan rendszeresen beérkező adatokat feldolgozva heti és éves jelentéseket ad ki. A hálózat ekkor 5 állomásból áll: Budapest, Fiume, Ógyalla, Temesvár és Zágráb. Külön említést érdemel a zágrábi állomás vezetője, Andrija Mohorovičić horvát egyetemi tanár, akiről később elnevezést nyer a Föld kérgének alsó határát jelentő felület, aminek létezését illetve mélységét a földrengés-hullámokat tanulmányozva elsőként ő írta le. Újabb földrengés rázta meg Horvátországot az éjjel - Blikk. 1912-ben a Kövesligethy által alapított két intézet egyesül Budapesti Földrengési Obszervatórium néven. 1914-ig további 5 állomással bővül a magyarországi hálózat: Kalocsa, Kecskemét, Kolozsvár, Szeged és Ungvár.

Újabb Földrengés Rázta Meg Horvátországot Az Éjjel - Blikk

Ez utóbbiakból évente legfeljebb egy következik be, a még ennél is nagyobb rengések gyakorisága 20 évenként egy. Elvileg lehetséges volna ennél még nagyobb földrengés is, de a civilizáció létezése óta ilyesmi még nem fordult elő. Komárom, 1763. június 28. A krónikák a Kárpát-medencében az elmúlt másfél ezer évben sok földrengést jegyeztek le, de kétségtelenül a legpusztítóbb a 18. század második felében, Komáromban történt és ezt tekintjük Magyarország eddigi történelmében a legnagyobbnak. A piros körökkel jelölt helyeken volt földrengés az elmúlt évszázadokban a Kárpát-medencében A város lakói 1763. június 28-án reggel 5 óra után egy nagy rengésre riadtak fel, de voltak olyanok is, akik már javában készülődtek a másnapi Péter-Pál-napi vásárra és őket az utcán érte a földmozgás. Egy korabeli feljegyzésben olvasható, hogy akik azon időkben, mellyben harmadnapja reggel hatod fél órakor a Dunán alúlis, felűlis jöttek, látták Komáromot mintegy három ölre meg emelkedni, s ismét le szállani, mellyre olly nagy por következett, hogy egészlen szemek elől el tűnt. "

Földrengések Budapesten és környékén Forrás: Érd térségében van a legtöbb rengés Ha közelebbről megnézzük Budapest agglomerációját, azt látjuk, hogy a környező hegyek és dombvidékek folyamatosan mozognak. Több rengés pattant ki a Gödöllői-dombság területén, Vác környékén, a Pilis-hegységben és különösen aktív Érd térsége. Földrengés rombolta le a zsámbéki templomot Az elmúlt években többször írtunk arról, hogy érezhető földrengés történt Érdhez közel Biatorbágynál vagy éppen Telki közelében. Az ország egyik legismertebb romtemplomát, a zsámbékit is egy földrengés rombolta le néhány száz évvel ezelőtt. IDE KAPCSOLÓDIK: Zsámbéki romtemplom: Földrengés okozta a bajt A Zsámbéki Romtemplom A zsámbéki templomot 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le – Fotó: BPK Kell félni a földrengéstől? A térképen a körök nagysága a földrengés erősségét jelzi. Látható, hogy kevés olyan erősségú, 6-os rengés történik Magyarországon, mint most a napokban egymás után a horvát főváros közelében. A kisebb földrengések nem okoznak jelentős kárt, legfeljebb hajszálrepedések alakulhatnak ki a házak falán.
July 4, 2024