Mészöly Géza Festi'val De Marne
Mészöly Géza festő Sárbogárd, 1844. 05. 18. - Jobbágyi, 1887. 11. 17. (43 év 5 hónap) Vissza a hírességekhez A magyar művészettörténet, a tájképfestészet nagy alakja, akiről eddig elfelejtkeztek Hajdúszoboszlón, ahova pedig több szállal is kötődött. Abba a szoboszlói élvonalba tartozik, ahova Hőgyes Endre orvosprofesszor, Acsády Ignác történész, Szép Ernő költő, Szabó László szobrász. Művei a Magyar Nemzeti Galériában és Székesfehérváron találhatók. 1844. május 18-án született Sárbogárdon, nemesi családban. Apja, Mészöly Imre törvényszéki bíró, anyja Kenessey Juliánna volt. A sárbogárdi elemi iskola elvégzése után hazafias érzelmű szülei nem akarták a Habsburg-hű katolikus egyház valamelyik dunántúli iskolájába adni, és az önkényuralom protestánsellenes intézkedéseire válaszul csak azért is református iskolába akarták fiukat taníttatni. Így küldték a szabadságharc szellemét őrző tiszántúli környezetbe tanulni. Ehhez a felfogáshoz megfelelő rokoni környezet is adódott. Anyai nagyanyja, a művelt Kenessey Zsigmondné a hajdúságból származott.
Mészöly Géza Festi'val De Marne
Mészöly Géza (1844 - 1887) Nézze meg, hogy mutatna a kép az Ön falán! Próbálja ki Látványtervező Képkeret Szoba Képfeltöltés Töltse fel saját szobájának fotóját, és nézze meg már most, hogy mutatna a falán! Minimális képméret: 800 x 600 px Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez Személyes megtekintés galériánkban Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten. Ingyenes festmény értékbecslés Ingyenes festmény értékbecslés 84x140 cm Vászon Jelezve lent balra: G. de Mészöly, Paris Önnek is van Mészöly Géza képe? Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk. Legnagyobb magyar festménygyűjtemény Több mint 100. 000 magyar művészi alkotás. Ingyenes festmény értékbecslés Ingyenes festmény értékbecslés
Ligeti segítségével került ki Bécsbe, ahol az Akadémia növendéke lett, tanulmányait 1872 -ben fejezte be. 1873 -ban átköltözött Münchenbe, ahol saját műterme volt. 1882 -ben Párizsban, majd 1885 -től ismét Budapesten élt. Mészöly Géza tájképfestő volt, akinek munkássága főleg a Balatonhoz köthető. Előszeretettel festette a tájat, az ott élő embereket, halászkunyhókat. Képeit nagy gonddal és aprólékos kidolgozással alkotta. Művészete nagy hatással volt a későbbi tájfestőkre. Tavasztól őszig az országot járta, kitűnő vázlatokat rajzolt, amelyeket aztán műhelyében télen naturalista stílusban kidolgozott, vázlatai a plein air stílust előlegezik, a számos szabadban tett megfigyelés, élmény hangulata rávetül kész képeire is, ettől képei bensőséges hangulatúak. Művei (válogatás) [ szerkesztés] Debrecen látképe ( 1870), Alföldi táj ( 1870), Balatoni halásztanya ( 1877), Sík vidék szénaboglyákkal, Tanya, Vadásztársaság, Birkanyáj, Lelőtt vadkacsa, Őszi nap a Balatonon, Balatonpart, Kakas, Chioggia, Szigetvár.
Mészöly Géza Festi'val
Mészöly Géza Született 1844. május 18. Sárbogárd Meghalt 1887. november 11. (43 évesen) Jobbágyi Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Géza témájú médiaállományokat. Sárbogárdi Mészöly Géza ( Sárbogárd, 1844. május 18. – Jobbágyi, 1887. november 11. ) magyar festő. Élete [ szerkesztés] Nemesi családban született. Apja, Mészöly Imre törvényszéki bíró, anyja Kenessey Juliánna volt. A sárbogárdi elemi iskola elvégzése után Hajdúszoboszlón végezte el a gimnázium alsó osztályait, majd a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Már diákkorában sokat rajzolt és festett. Tehetségét Kallós Kálmán, a debreceni rajztanára fedezte fel, s ő biztatta a művészi pályára. A gimnázium befejezése után szülei ösztönzésére a debreceni jogakadémián tanult, majd 1866 -ban átiratkozott a pesti egyetemre. Balatoni halásztanya 1877 Malonyai Dezső, a Művészet folyóiratban megjelent cikkében részletesen leírja Mészöly Géza pályafutásának kezdetét. [1] Ligeti Antal, a képtár őre, 1867 -ben felfigyelt egy fiatal fiúra, aki a múzeumban festők képeit másolgatta.
Ezüstös-szürkés fényben tündöklő világos képei sorából a balatonakarattyai öblöt ábrázoló utolsó monumentális festményét kell kiemelnünk. A kisebb, oldottabb műveihez képest részletezőbb, mondhatni keményebb előadásban jelennek meg itt a gondosan tanulmányozott képelemek. Különösen ügyelt a tó partján összeverődött parasztok néprajzilag is hűséges bemutatására. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható 7-12. részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. termekoldal/mfm2/slider A kép és szöveg forrása: A magyar festészet mesterei II. – 7. kötet
Mészöly Géza Festő
Már el kellene jönni annak az időnek, hogy kedves nevelő és művészi alkotásokra ihlető városa, Hajdúszoboszló is valamilyen formában őrizze emlékét. Forrás: Szókimondó, Tasi Miklós (2000) Vissza a hírességekhez A lap tetejére