Vörös Sün Hazard
A Vörös Sünben Berner Félix messze földön híres gyermekszíntársulata is fellépett, ott kezdve magyarországi "turnéját". A kis színészek ezt követően, 1768 és 1786 között bejárták az egész történelmi Magyarországot, és mindenhol fergeteges sikert arattak. A vár visszafoglalása után a téren álló korábbi négy ház helyén három ingatlant alakítottak ki. E három épületet a 18. század vége felé, a Vörös Sün vári "egyeduralmának" megszűnését követően végleg összevonták, így kialakult a jelenlegi alaprajz. Ekkortájt már a neves építőmester, Nepauer Mátyás volt a tulajdonos. Föltehetőleg ő képezte ki egységesen a ház külső homlokzatát is. Evvel azonban korántsem fejeződtek be az átépítések: a Vörös Sün házat 1810 körül ismét átalakították, mégpedig korai klasszicista stílusban. Ezzel a tér felé néző homlokzata kissé díszesebb, a két utcai oldal pedig némileg egyszerűbb köntöst kapott. Ez abban az időben történt, amikor a házban – igaz, csak egy rövid ideig – a városi leányiskola működött. Bár ez négy év elteltével, 1812-ben elköltözött onnan, az előkelő családok leánygyermekei számára Hőhn Antal és felesége még egy darabig fenntartott ott egy nevelőintézetet.
Vörös Sün Haz Click
A harmadik, északi épület ismét klasszicista formát mutat, ám alsó részében érzékeltették a két árkádívet is. Forrás: Horler Miklós: (Budapest műemlékei, I. 1951. ) Magyar Károly: Hess András tér 3. – Vörös Sün ház Régi kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvár / NÉV: Vörös Sün ház (Budai Várnegyed) MEGYE: Pest megye CÍM: 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 2. TELEFONSZÁM: – EMAIL, WEB: – LÁTOGATHATÓSÁG: A terület lakóház, nem látogatható.
Vörös Sün Hazard
Lásd: Vörös Sün Ház, Budapest, a térképen Útvonalakt ide Vörös Sün Ház (Budapest) tömegközlekedéssel A következő közlekedési vonalaknak van olyan szakasza, ami közel van ehhez: Vörös Sün Ház Hogyan érhető el Vörös Sün Ház a Autóbusz járattal? Kattintson a Autóbusz útvonalra, hogy lépésről lépésre tájékozódjon a térképekkel, a járat érkezési időkkel és a frissített menetrenddel.
Vörös Sün Ház
Erről nevezték el a középkorban Szent Pál utcának a mai Fortuna utcát. A mai elnevezést 1696-ban kapta, feltehetően az itt 1805-ig működő Vörös Sün nevű fogadóról. Tudta? A Vörös Sün mai alakját az 1810 körüli korai klasszicista átalakítása során nyerte el. Ekkor helyezték el az épület homlokzatán a Vörös Sün fogadó kedves domborművét is, ami a mai napig látható A kupleráj "időszaknak" 1938-ban a hatóságok vetettek végett, miután rohamos terjedésnek indultak a nemi betegségek a fővárosban Az épület első ismert tulajdonosa Kont Mihály vezette Nagy Lajos király második itáliai hadjáratát, később egyszerre töltötte be az erdélyi vajda és a nádor tisztét Ön is ismer egy titkos budapesti történetet? Küldje el, és a Metropol utánajár! e-mail: Ezek is érdekelhetik: Utazókosárba rejtették az éj királynőjének holttestét Hiába várta haza szerelmét a kővé dermedt menyasszony Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Vörös Sün Hazebrouck
A Hess András térre néző ház a Vörös Sün nevet kapta. A teret északról lezáró egyemeletes sarokház három homlokzattal rendelkezik: főhomlokzata a térre, keleti homlokzata a Táncsics Mihály utcára, míg a nyugati a Fortuna utcára néz. Helyén a középkorban négy, különálló, közvetlenül egymás mellé épült ház volt: egy nagyobb méretű, középkapualjas a tér felé, egy a mai Fortuna utcai részen, míg kettő a mai Táncsics Mihály utca felől. Az egykori épületeket kváderkövekből rakott ún. sarok-armírozás választotta el egymástól. A legtöbb középkori részletet a térre néző épület őrizte meg, ezeket a háború utáni újjáépítés során végzett építészettörténeti kutatások hozták napvilágra. A barokk és klasszicista elemekkel díszített főhomlokzaton a középkori eredetről mindössze a kapualjtól nyugatra a lábazaton kibontott és helyreállított, félköríves záródású pinceajtó tanúskodik. A ház eredeti alaprajzi beosztása máig sem változott alapvetően. Dongaboltozatos kapualjából két-két boltozatos helyiség nyílik a földszinten.
Vörös Sün Haz Click Aquí
Előbbi utcai homlokzatán késő középkori kváderdíszítésű vakolat maradványai bukkantak elő, míg utóbbi földszintjén árkádívek maradványai láthatók. A török kor után a négy ház maradványaiból három épületet alakítottak ki, ezek közül a tér felé esőt már az 1696-os összeírásban a Vörös Sünhöz (zum Rothen Igl) formában említik. Utóbb a három ingatlant összevonták, és mint Vörös Sün fogadó üzemelt, mely báloknak és színielőadásoknak is otthont adott. 1773-tól Nepauer Máté építőmester tulajdonába került. 1810 körül jelentős átépítést hajtottak végre, s ennek köszönheti máig meghatározó klasszicista architektúráját. 1889-ben az udvari függőfolyosókat modernizálták. A második világháború során csak kisebb sérüléseket szenvedett, s a lehullott vakolat alól ekkor tűntek elő középkori maradványai. A helyreállítások során a térre néző épületrészen szinte teljes egészében meghagyták a klasszicista külsőt, felvillantva azonban a fontosabb középkori részleteket is. Déli főhomlokzata a klasszicista építészet szép példája: a földszinten középen a korra jellemző kapuval és két oldalán üzletbejáratokkal.
A későbbiekben ez szolgált a Verner Színház otthonául, mely az első magyar gyerektársulat volt. Amikor 1783-ban Pozsonyból Budá ra telepítették a kormányszéket, már kicsinek és elavultnak bizonyult az épület, ám a magisztrátus felszólításának ellenére Nepauer Mátyás, az akkori tulajdonos nem bővítette és korszerűsítette a fogadót, így nem meglepő, hogy 1805-ben bezárták. A mai napig látható sün domborművet 1820-ban helyezték el az épületen, és később, a 20. századi felújítás során sem váltak meg tőle. Belvárosi Plébániatemplom A Nagyboldogasszony Főplébánia, ismertebb nevén a Belvárosi Plébániatemplom szintén a legrégebbi épületek egyike, melyeket Budapest en látni lehet. Az eredeti, Contra-Aquincum erődítményre épült román kori templom sajnos már nem látható, azonban az építmény en a többszöri restaurálás ellenére is felfedezhető, hogy élemedett kort ért meg. A 14. században Zsigmond király gótikus stílusban átépítette a templom ot, majd Mátyás idején két oldalhajóval is bővült az épület.