Száll A Kakukk
Száll a kakukk fészkére Szerző Ken Kesey Eredeti cím One Flew Over the Cuckoo's Nest Ország USA Nyelv angol Műfaj regény Kiadás Kiadó Viking Press & Signet Books Kiadás dátuma 1962 Magyar kiadó Európa Könyvkiadó Magyar kiadás dátuma 1972 [1] Fordító Bartos Tibor Média típusa könyv Oldalak száma 332 oldal (1972) ISBN ISBN 9630709716 (1977) A Wikimédia Commons tartalmaz Száll a kakukk fészkére témájú médiaállományokat. A Száll a kakukk fészkére ( One Flew Over the Cuckoo's Nest) Ken Kesey amerikai író 1962 -ben megjelent regénye. Száll a kakukk fészkére. A műben Kesey veteránkórházi munkatapasztalatait írta meg. A regény 1959 -ben készült el, de csak 1962-ben látott napvilágot. Többek között szexuális tartalma miatt nagy vihart kavart, de ma már a legjobb amerikai irodalmi művek között tartják számon. A regény magyarul először Bartos Tibor fordításában jelent meg az Európa Könyvkiadó Modern Könyvtár című sorozatában, 1972 -ben. [2] Történet [ szerkesztés] A regény elbeszélője, Bromdem, avagy Serteperte Főnök, a félvér indián, aki már régóta elmegyógyintézetben él, és már évek óta süketnémának tetteti magát.
Száll A Kakukk Fészkére
Hiszen van itt minden, amitől egy történet igazán ütős lehet: egy szuperizgalmas, már valamelyest megírt karakter, amit a néző is fog tudni hova kötni, egy önmagában is bizarr, sötét világ, egy sor iszonyatos testi-lelki nyomorúság, és a minden sarkon ott ólálkodó őrület. Ám ebbe az alapjában véve is izgalmas világba nem sikerült olyan előtörténetet rajzolni ehhez az alapvetően is érdekes karakterhez, ami úgy istenigazából a székhez szegezné a nézőt. Nem rossz, nem rossz, csak épp az a fajta élmény, amit az angol szleng olyan remekül összefoglal három betűvel: meh. Száll a kakukk fészkére színház. Az sem segít a helyzeten, hogy nagyon nehéz elhinni a látottakat, azt, hogy Ratched nővér ilyen sikerrel szivárog a hatalom közelébe, ugyanis tetteiben nincs a világon semmi óvatosság, finom, lassú fonogatása a manipuláció hálójának. Épp ellenkezőleg: a főhős olyan szinten ördögi, és olyan átlátszóan az, hogy a néző csak áll és nem érti, hogy nem tűnik fel elsőre mindenkinek, hogy ez a nő nemhogy nem százas, de egyenesen közveszélyes.
A történet színtere egy elmegyógyintézet, elbeszélője egy félvér indián, az önmagát süketnémának tettető Bromden főnök, aki egyfelől elszenvedi az eseményeket, ugyanakkor megfigyelőként követi is a kezeltek sorsának alakulását. A darab valódi főhőse az intézetbe kerülésekor még életvidám, nyers és szókimondó Randle Patrick McMurphy. Talán kifogyhatatlan jókedve láttán, talán, mert McMurphy is tetteti fogyatékosságát, rögtön egyfajta szimpátia alakul ki a börtönből kikívánkozott, s épp ezért tébolyt színlelő rab, és a szokatlanul nagytermetű indián főnök között. Nem sokáig kell azonban várni a konfliktusra, mely sorsszerűen alakul ki a szabadságot, a megtörhetetlen akarást és erőt képviselő McMurphy, és a tökéletes "Üzem"-vezető, vagyis a Főnéni között. Vörösmarty Színház Székesfehérvár. Jóllehet mindenki – McMurphy maga is – sejti, tudja, hogy esélytelenül próbálkozik, az új páciens mégis szembeszegül a hatalommal, és a kilátástalan küzdelembe nem bocsátkozó betegek apátiájával. Lehetséges vajon nem együttérezni e született lázadóval, ezzel az örökké mókázó alakkal?