Bethlen Gábor Uralkodása
habán kerámiát. A "nagy fejedelem" halála után úgy kesergett siratóénekében egy ismeretlen XVII sz. -i poéta, "Ügyefogyottak, Vagy kárvallottnak Élõ gyámolltója, A szegény községnek, Robotos népeknek Kegyes vidámítója, Egyházi szolgáknak Egyetlenegy dajkája, Rongyos skoláinknak, Tanuló ifjaknak Kegyelmes patrónusa... " Bethlen Gábor gazdaságpolitikája Az erdélyi gazdasági káoszban erõs kézzel és rövid idõ alatt rendet teremtett. A kor legmodernebb - merkantilista - gazdasági elméleteit sikeresen átültette a gyakorlatba. Az európai piacokon keresett termékekkel állami monopóliumot vezetett be. Gondja volt az ipari fejlesztésre is. Külföldi mesterembereket telepített az országba. A felvidéki bányavárosokból az erdélyi bányamûvelés színvonalának emelésére bányászokat hozatott. Gazdasági szervezõmunkája eredményeként hallatlanul megnõttek a fejedelemség bevételei - jövedelme félmillió arany körül mozgott. Ennek jó részét az állandó hadsereg fenntartására fordította. Bethlen támogatta bevételeibõl a társadalom középrétegeit, védelmezte a jobbágyokat is.
Kató Béla: Bethlen Gábor Uralkodása Isten Kegyelméből Való Volt – Erdélyi Református Egyházkerület
Végül, miután Báthory számtalan nagyhatalmú támogatót is a maga pártjára állított – többek közt Bethlen Gábort is - kikényszerítette a fejedelem lemondásáét. Rákóczi hivatalosan 1608. március 5-én távozott a hatalombó l és visszavonult birtokaira. (Lemondásáért cserébe jelentős földterületeket kapott. ) Báthory közben Homonnai Drugeth Bálinttal is kiegyezett, aki felső-magyarországi főkapitány lett. Báthory belpolitikája Báthory Gábor az 1608-as kassai megegyezést ugyan még Erdély érdekeit nézve kötötte meg Mátyás főherceggel, később azonban kalandorpolitikába kezdett. Erőszakos kormányzásával és erkölcstelen magánéletével (állandó nőügyeivel) elidegenítette az erdélyi rendeket, főleg a szász polgárságot, melynek önkormányzatát eltiporta, és fővárosát, Szebent is megszállta. A szászok nem fogadták el a fejedelem igazságtalan fellépését és Brassó városának főbírája a szász Weiss Mihály köré gyűltek. Brassó fel is mondta a hűséget (és engedelmességet) Báthory felé. Innentől ez a város lett a Báthoryval szembeszegülő ellenzék központja.
Az utánpótlási vonalait féltő fejedelem a hírre azonnal felfüggesztette a császárváros megtámadásának előkészületeit, és seregei egy részét az ellenség kiűzésére küldte. Így érkezett el 1619–20 fordulója, amikor az országgyűlés – a protestáns párt felülkerekedésének eredményeként – úgy döntött, hogy Bethlen Gábort Magyarország fejedelmének választja. A beiktatás, amihez a Porta is áldását adta, 1620. január 8-án történt meg, a "Gábor királyként" is emlegetett uralkodót azonban soha nem koronázták meg a Szent Koronával, noha az augusztusi besztercebányai országgyűlés után ettől már semmi sem választhatta volna el. Felmerül a kérdés: mivel magyarázható Bethlen Gábor tartózkodása? Az 1620. év későbbi eseményei, a novemberben bekövetkező fehérhegyi vereség és a cseh felkelés összeomlása racionális érveket szolgáltatna ehhez a döntéshez, az év korábbi szakaszában azonban a hadi helyzet önmagában még nem adott volna okot a Szent Korona visszautasítására. Bethlent nem is a harctéri eredmények, hanem a belpolitikai tapasztalatok befolyásolták, hiszen annak ellenére, hogy a rendek 1619–20 során nem sok segítséget nyújtottak a fejedelem számára, a koronázásért igencsak magas árat szabtak volna.