A Második Bécsi Döntés – Vilonya.Eu

Fotó: MTI Magyarország területi változásai, 1920-1941 Nyolcvan éve, 1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga: Az első világháborús vereség után a győztes antanthatalmak által diktált trianoni béke a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmadát. A magyar politika fő célja ezután a területi revízió lett, ennek érdekében a harmincas évektől a versailles-i békerendszer megváltoztatásában szintén érdekelt fasiszta Olaszországgal és a nemzetiszocialista Németországgal épített ki szoros kapcsolatokat. A második Bécsi döntés 2. rész | Oktató videók. A Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeit Németországnak ítélő, 1938. szeptember 29-én Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és a Német Birodalom által aláírt müncheni egyezmény függelékébe bekerült, hogy a prágai kormánynak Magyarországgal és Lengyelországgal is rendeznie kell területi vitáit.

A Második Bécsi Döntés 2. Rész | Oktató Videók

A Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területen az 1941-es népszámlálás 84%-ban állapította meg a magyarok arányát, és 10% körül a szlovákságét, ezzel együtt pedig az új határon túl mindössze 67 000 magát magyarnak valló – szlovák – állampolgárt regisztráltak. A döntést emellett jogi szempontból sem lehetett támadni, hiszen az ítélet a müncheni konferenciából eredően, a nyugati nagyhatalmak beleegyezésével – és önkéntes távolmaradásával – született meg. Más kérdés ugyanakkor a jog, és más a realitás: Magyarország, miután az első bécsi döntést követő revíziós sikerekkel – melyek közül a legközelebbi Kárpátalja megszállása volt –menthetetlenül elkötelezte magát a tengelyhatalmak oldalán, a világháborút vesztesként fejezte be, ezáltal pedig a német–olasz döntőbíráskodással visszaszerzett területek feletti uralma is vitathatóvá vált. Hazánknak a moszkvai előzetes fegyverszünet (1944. október 11. 2. bécsi döntés fogalma. ) rendelkezése nyomán aztán vissza kellett térnie 1937-es határai mögé, csehszlovák–magyar viszonylatban pedig az 1947-es párizsi békeszerződés még további veszteségeket is hozott, hiszen Magyarországnak – Pozsony előterében – újabb három településről kellett lemondania északi szomszédja javára.

Az Első Bécsi Döntés 80 Éve Született | Vajdaság Ma

Mint Teleki ezzel kapcsolatban fogalmazott, Magyarországnak nem érdeke "milliós román tömegeket" bekebelezni. A mintegy 69 ezer négyzetkilométerre vonatkozó magyar területi igény a Marostól északra eső területre és a Székelyföldre korlátozódott. Nem terjedt ki tehát olyan jelentős városokra, egykori vármegyeszékhelyekre, mint például Temesvár, Lugos, Déva, Nagyszeben, Segesvár vagy Dicsőszentmárton. Ha a teljes magyar igény megvalósult volna, a visszacsatolt területen több román élt volna, mint magyar. A román fél számára a magyar javaslat elfogadhatatlan volt. A román ellenjavaslatban a Székelyföld autonómiája, illetve a határ mentén minimális területi kiigazítás szerepelt, ez viszont az – egyébként kolozsvári születésű – Hory András volt varsói magyar követ vezette magyar küldöttség számára volt teljesen elfogadhatatlan, így augusztus 24-én a tárgyalások megszakadtak. Augusztus végén a magyar-román háború a küszöbön állt. Az első bécsi döntés 80 éve született | Vajdaság MA. A náci Németország azonban a föntebb már említett okok miatt minden diplomáciai erőfeszítést megtett a háború kirobbanása ellen.

Az Első Bécsi Döntés – Vilonya.Eu

Az ügyet még sürgetőbbé tette, hogy a sorozatos német győzelmek a háború közeli végét ígérték, valamint, hogy Románia július 1-jén felmondta az ország területi épségére vonatkozó brit garanciát, vagyis Erdély megtartása érdekében a Németországhoz közeledett. Végül sikerült elérni, hogy 1940. augusztus 16-án, a romániai Szörényváron a két állam delegációi tárgyalóasztalhoz üljenek. Azonban az augusztus 16-24. között lezajlott magyar-román tárgyalások a "süketek párbeszédének" bizonyult. Egyre világosabbá vált, hogy a magyar-román vitát csak a tengelyhatalmak döntőbíráskodása, vagy egy katonai akció oldhatja csak meg. A kétoldalú tárgyalások megrekedése végül odáig vezetett, hogy nem is a magyar, hanem a román kormány kérte fel döntőbíráskodásra Németországot és Olaszországot. Az első bécsi döntés, visszatér a Felvidék | Magyar Idők. Románia ezért bízott a tengelyhatalmak kedvező döntésében, Horthy és Teleki azonban úgy vélte, még a háború is kedvezőbb lett volna a nagyhatalmak döntésénél, hiszen ezzel Magyarország egyértelműen Németország mellett kötelezi el magát.

Az Első Bécsi Döntés, Visszatér A Felvidék | Magyar Idők

Mindenki vegye ki részét a munkából, a nem magyar anyanyelvűek szintén, mert aki kifogásra nem ad okot, az boldogulhat nálunk is. Velük szemben a megbékélés szelleme és a jó bánásmód fog érvényesülni, mert ugyanezt a sorsot várjuk a határokon túlmaradt testvéreink részére is. Amit ígérünk, megtartjuk, mert a mi fajunk úri felfogása nem engedi, hogy valaha is letérjünk az igazság egyenes útjáról. Gondolatban ma itt van minden magyar. Őszinte, mélyen átérzett szeretettel gondolunk azokra a testvéreinkre, akik most nem térhettek vissza az ősi honba. Kérem őket, tartsanak ki és folytassák békés munkájukat. Sorsuk felett őrködünk. Valljuk ugyan, hogy erős megpróbáltatásoknak vannak e napokban kitéve, de hisszük, hogy kálváriájuk haladéktalanul véget ér. Hisszük, mert e nélkül a magyar-román viszony jobbrafordulása lehetetlen volna, de hisszük ezt természetesen a Magyarországon élő románság érdekében is. Ismerem az erdélyi fajtát, kemény, ellenálló, küzdőképes tulajdonságait. Ezért teljes bizalommal tekintek az itt felnőtt ifjúságra is.

A szerző a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársa

July 4, 2024