Szent Anna Székesegyház Debrecen

Az elmúlt két évezredben kialakult keresztény felekezetek több fő ágazatba: az ókeleti, az ortodox, katolikus, ókatolikus, illetve a protestáns (és neoprotestáns) egyházakba csoportosíthatók. Új!! : Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Kereszténység · Többet látni » Mészkő (kőzet) A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit. Új!! : Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Mészkő (kőzet) · Többet látni » Nyíregyháza Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Új!! : Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Nyíregyháza · Többet látni » Palánki Ferenc Palánki Ferenc (Balassagyarmat, 1964. március 11. ) debrecen-nyíregyházi megyés püspök, volt fidolomai címzetes püspök és egri segédpüspök. Új!! : Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Palánki Ferenc · Többet látni » Piaristák A piarista rend katolikus tanító szerzetesrend. Új!! : Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Piaristák · Többet látni » Plébánia A plébánia a köznapi nyelvhasználatban (és a régebbi egyházjogi értelmezésben) a katolikus egyháznak, közelebbről az egyházmegyének területi/igazgatási egysége, melyhez az adott területen élő hívek tartoznak, élén a hívek szolgálatára és vezetésére kijelölt pappal, azaz a plébánossal (vagy ritkábban: papi közösséggel).

Szent Anna Katolikus Székesegyház, Debrecen

Új!! : Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Diploma Leopoldinum · Többet látni » Eger Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves megye és az Egri járás székhelye. Új!! : Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Eger · Többet látni » Ferences rend A ferences rend, más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok egy római katolikus szerzetesrend, melyet Assisi Szent Ferenc (1182. január 12. – 1226. október 4. ) alapított 1209-ben. Új!! : Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Ferences rend · Többet látni » I. István magyar király I. Új!! : Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és I. István magyar király · Többet látni » II. János Pál pápa Szent II. Új!! : Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és II. János Pál pápa · Többet látni » Ispán Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett. Új!! : Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Ispán · Többet látni » Jézus Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus, héberül: יהשוה (Betlehem, i. e. 4 körül – Jeruzsálem, i. sz.

Debrecen Hírei, Debreceni Hírek | Debrecen És Hajdú-Bihar Megye Hírei - Dehir.Hu

Közel 45 méteres tornyait egy tűzvész utáni helyreállítás során 1834-ben Povolny Ferenc építette, homlokzata is ekkor nyerte el mai formáját. A templom falait és boltozatait díszítő stukkók Walder Gyula építész tervei szerint készültek az 1930-as években. A templombelső 1930-as évekbeli felújítása nagy formaismeretekkel történt, így az új berendezési tárgyak megtévesztően barokk korinak látszanak. A templomot a váradi egyházmegyében korán megtelepülő piarista rend használta az általuk korábban alapított iskolával együtt. Nagy történelmi személyiségek, tudósok, művészek imádkoztak falai között. A Szent Anna plébánián keresztelték meg Petőfi Sándor fiát. Anyakönyvi bejegyzése itt található. Két évvel II. János Pál Pápa debreceni látogatását követően, 1993-ban Debrecen püspöki székhely, így a Szent Anna templom Székesegyház lett. A barokk stílusú épület a város kiemelkedő jelentőségű műemléke, ugyanakkor a katolikus vallási élet regionális központja és jelentős kulturális események színhelye.

A gyönyörű barokk katedrális a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye széktemploma, plébániatemplom. Története 1715-re nyúlik vissza, amikor a kálvinista Debrecen a szabad királyi városi rang feltételeként visszaengedte a katolikusokat a városba. A templom építését ekkor kezdték el piarista szerzetesek gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, egyben bihari főispán költségén. A tervek készítésével, az építés vezetésével a milánói születésű Giovanni Battista Carlonét bízta meg. A templomot Szűz Mária édesanyja, Szent Anna tiszteletére szentelték fel 1746-ban. Carlone nyugodt homlokzatú, torony nélküli barokk temploma 1811-ben megrongálódott a tűzvészben, s ezért 1834-ben felkérték Povolny Ferencet, hogy a templomot újítsa meg és tornyokat építsen hozzá. A Szent Anna-templom Povolny tervei alapján nyerte el végleges homlokzati kiképzését, kapta meg sisakos, copf stílusú tornyait. A templomot 1993-ban II. János Pál pápa emelte székesegyházi rangra a Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye megalapításával.