Bocs, Hogy Élek • Film • Tvprofil
Iványi Gábor egymaga többet tett a szegények megsegítéséért, mint ez a hazug, aljas kormány. "Iványi Gábor hajléktalanmentő alapítványának irodáját ma reggel megszállták a NAV munkatársai. Iványi Gábor eddigi pályafutása alatt egymaga többet tett a szegények megsegítéséért, mint ez a hazug, aljas kormány, amely üldözi és kirekeszti a hajléktalan embereket. Most, hogy a neve felmerült, mint az egységes ellenzék államfő-jelöltje, és kritizálta a kormányt, politikai bosszúhadjáratot indítanak ellene. Szörnyen sajnálom, hogy ezt a világot éljük ma Magyarországon, hogy ilyen undorító módszerekkel próbálnak ellehetetleníteni egy olyan embert, akinek egész élete a másokról való gondoskodásból állt. Bocs hogy elektrik. Reggelig tudnám sorolni azokat a Fidesz-közeli cégeket, ahol lenne keresnivalója az adóhatóságnak. Szolidaritásomat fejezem ki Iványi Gáborral és egyesületével. Remélem, lesz ereje ugyanolyan bátorsággal és szeretettel folytatni a munkáját, ahogyan eddig is tette. Az a legkevesebb, hogy ezt a gonosz kormányt április 3-án egyszer és mindenkorra leváltjuk.
Bocs Hogy Élek A W
Hogy tudnak-e kikapcsolódni, vagy állandóan a hivatali dolgok, a párt jár a fejükben. Érdekelne, hogy vannak-e rémálmaik, egyáltalán, mennyire képesek ilyen közegben magánéletet élni. Működik a gépezet | 168.hu. Spiró ezt most nem írta meg, kizárólag dokumentumok alapján valószínűleg nehéz vállalkozás lett volna. Amikor 25 éve Szigethy András Kegyelem címmel Kádárról írt drámát, amelyből először Veszprémben, majd a Pesti Színházban is érdekes előadás született, jobban érdekelte a lelki tusája. Spirót és Zsámbékit viszont – úgy tűnik – most jobban izgatja a pontosan dokumentálható egykori szörnyűséges rendszer működési mechanizmusa. Đ (Főtitkárok, Katona József Színház)
Bocs Hogy Élek Nem
Elég a rosszindulat, a gyanú, és akárki kivonható a forgalomból. Látunk durva vallatásokat, de nem az agyba-főbe veréseken van a hangsúly, hanem a lélektani hadviselésen, a fenyegetően vádló mondatokon, a gyilkos vagy éppen szenvtelenül rideg, részvétlen tekinteteken. Annak érzékeltetésén, hogy mindenki csak pici csavar a párt nagy, világjobbító gépezetében: könnyen pótolható, bármit is tesz, a gépezet működik tovább. Aki az előbb még kegyetlen kihallgató volt, könnyedén páriasorba taszított kihallgatottá válhat. Rajk Lászlóval éppen ez történt. Fekete Ernő felvillantja azt az utat, amely a diktatúra emberét, az egykori belügyminisztert a koncepciós perig és a kivégzésig vezette. Megjelennek a kor fontos személyiségei Szakács Györgyi korhű jelmezeiben. Megelevenedik a történelmi panteon: Péter Gábor (Vajdai Vilmos), Farkas Mihály (Mészáros Béla), Farkas Vladimir (Gloviczki Bernát), Szántó György (Jakab Balázs) és Szőnyi Tibor (Geltz Péter). Látnám őket kicsit az otthonukban is. Karácsony Gergely: Ezekre a tettekre, nem tudom, van-e bocsánat. | Mandiner. A feleségükkel.
Bocs Hogy Elektrik
Érdekes az előadásban a fiatal Kádárt látni, aki még sok mindenben bizonytalan, olykor már-már "bocs, hogy élek" mentalitású politikustanonc. Vizi Dávid kezdetben kifejezetten félszegnek játssza. Olyannak, aki halkan is alig mer megszólalni, nem tudja, hová tegye kezét-lábát. Aztán megmutatja azt is, ahogy nőttön-nő az önbizalma, a pártba, a küldetéstudatába vetett vakhite. Elek Ferenc először kimondottan joviálisnak ábrázolja Rákosi Mátyást. Kedvtelve, szellemesen anekdotázik amerikai útjáról, és arról, hogyan fényképezkedett Trumannal. Amiért a Rajkai Zoltán által alakított Gerő Ernő alaposan letolja, mondván, mit szól ehhez majd Sztálin elvtárs. Egy tuti film: Bocs, hogy élek. Rákosi magyarázkodni kényszerül, igyekszik bagatellizálni az ügyet, hogy az az újság, amiben a kép megjelent róluk, nem jut el hozzá, nem is tud majd erről. Gerő azonban ridegen közli, hogy Sztálin mindenről tud, és ettől máris érezhetővé válik a félelem légköre. Az a légkör, amelyben a párt előtt nem lehet titok, bárki bármikor feldobható. A feljelentéshez, a letartóztatáshoz, a kínvallatáshoz valós indok se kell.
Telehordták régi relikviákkal, kacatokkal, tárgyi emlékekkel a Katona József Színház Kamrájának színpadát. Előzetesen a nézőket is kérték, ha fel tudnak ajánlani ilyeneket, juttassák el a teátrumnak. Bocs hogy élek a w. Ezeknek a holmiknak a jelentős része a teljes színpadot befedő vörös drapérián hever, feltehetően a díszlettervező, Khell Csörsz által elgondolt eszményi rendetlenségben. Van itt minden: méretes vörös csillag, Lenin-kötet, megfakult fényképek, újságok, olyan bőrkabát, amit valaha ávósok hordtak. Ez a muzeális tárgyakból egymás hegyére-hátára hányt rendezetlen díszlethalmaz óhatatlanul megmutatja, hogy az egykori katonás drill, kegyetlenül diktatórikus hatalom idejében is micsoda káosz uralkodott. Zűrzavar volt a fejekben és a tárgyi környezetben egyaránt. Tulajdonképpen Spiró sem tett nagyon mást, mint hosszas kutatómunkával – levéltárosok és könyvtárosok áldozatos tevékenységére is támaszkodva – igyekezett rendet vágni a hatalmas dokumentumanyagban, és történelmi személyiségek megszólalásaiból talált tárgyakként összegereblyézni, amire szüksége volt.