Várnai Péter Atra.Fr

Várnai Péter atya alkotásaiból nyílt kiállítás a katolikus temlomban - YouTube

Várnai Péter Ata Ii

Az atya kitartása, ellenállása azonban mindent megváltoztat. A Krisztus inge a Nemzeti Filmintézet 300 millió forintos támogatásával készül. A számos helyszínen és két idősíkban játszódó filmhez többek között Máriabesnyőn, Soponyán és Budapesten rögzítenek jeleneteket. A járványhelyzetre tekintettel a legszigorúbb biztonsági előírások betartása mellett zajlanak a munkálatok. A főszerepeket Telekes Péter, Gál Tamás, Pásztor Erzsi, Eperjes Károly, Nemcsák Károly, Jakab Tamás, Tóth János Gergő alakítja, mellékszerepekben többek között Derzsi János, Koltai János, Tordai Teri, Császár Angéla és Tóth Auguszta lesz látható. A forgatókönyvet Várnai Péter címzetes prépost írása alapján Petrik András, Horváth Áron és Eperjes Károly írta. A technikai rendezői feladatokat Pájer Róbert látja el, a film egyedi képi világáért a Made in Hungaria, illetve A feltaláló Balázs Béla-díjas operatőre, Csukás Sándor felel, a látványtervező Fekete Mónika, a zeneszerző Bucz Magor Soma. A Krisztus inge producere A Hídember, a Mansfeld, Az ajtó és a Régimódi történet című filmet is jegyző, Balázs Béla-díjas Hábermann Jenő.

Várnai Péter Atra.Fr

Péter atya civil hivatásához kapcsolódóan már negyven éve készít rajzokat. Az ő tervei alapján épült föl a budapesti Aquincum Hotel, azonban építész szakmáját feladva, Isten hívására a papi hivatást választotta. 2020-ban a veszprémi szemináriumban nyílt kiállítása, idén Egerbe juttatta el színes, néhány vonalból álló, egyszerű, ám mégis karakteres alkotásait. Hernádfői Csaba, az Egri Érseki Palota Látogatóközpont igazgatója a Szent István Televízió kérdésére elmondta, céljuk, hogy a város lakossága és a környéken élő emberek rendszeresen felkeressék a látogatóközpontot. Ennek érdekében az állandó tárlat mellett szerveznek időszaki kiállításokat is. Jelenleg három időszaki kiállítás látható: a második emeleten Platthy György festőművész alkotásait, az első emeleten Péreli Zsuzsa gobelinműveit tekinthetik meg az érdeklődők, a földszinten pedig Várnai Péter címzetes prépost akvarelljei várják a közönséget. Karácsony közeledtével már hagyománnyá vált, hogy a látogatóközpont betlehemkészítő pályázatot hirdet, melyre minden évben több száz alkotás érkezik.

Várnai Péter Ata Iii

Keller, az egykori piarista diák pedig meghasonlott eber, erős benne a bizonyítási kényszer, kifogástalanul akarja teljesíteni kenyéradó gazdáinak parancsait. És eközben a saját hasznáról sem feledkezik meg. – Ebbe most nem mennék bele, előbb nézzék meg az emberek a filmet. A tartalmi részekről, a figurákról csak azután érdemes beszélni. A történetben ott van egyrészt a hatalom, vele szemben pedig az Egyház, annak komoly képviselői; az ő harcuk zajlik. Végül mindig Isten győz, még akkor is, ha ez nem szembetűnő. – Ahogyan a darab egyik szerzetes szereplője mondja: a sátán győzelme soha nem lehet végleges. – Így van. – Nagyon érdekes, hogy a hatalom képviselői, akik élet-halál urai, mennyire félnek egymástól. Mindenki gyanús, senkiben nem lehet megbízni. – Kikértem Kerényi Lajos atya véleményét, hiszen ő átélte mindazt, amit Várnai Péter ábrázol a darabban. Nagyon örült, és azt mondta: az a jó a forgatókönyvben, hogy ott van benne: ebben a közegben mindenki mindenkitől fél, a félelem légköre uralkodik.

Várnai Péter Atys.Ryzom.Com

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája 1052 Budapest, Piarista köz 1. adószám: 19050333-1-41 (Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet) e-mail küldés irodavezető: Kiss István fr.

Várnai Péter At A Time

A magyarországi kereszténység legsötétebb időszakáról a rendszerváltás után számos tudományos, hitéleti kutatás, visszaemlékezés, személyes beszámoló, dokumentumfilm, kisfilm született, azonban egész estés film eddig még nem. A Krisztus inge alkotói olyan feldolgozás készítését tűzték ki célul, amely a ma embere számára is átélhetővé, megismerhetővé teszi a kort, az egyházi emberek heroikus helytállását és a hatalom totális háborújának eszközeit. Az 1950-ben játszódó film történetében Leopold atya azért küzd szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban a ferences rendet ismét felvirágoztassa. Kezdetben a kommunista hatalom nem akadályozza őket tevékenységükben, még a háborúban elrejtett kegytárgyaikat is visszakaphatják. Leopold atyát azonban koholt vádak alapján letartóztatják, és hogy megtörjék, kegyetlen kínvallatások alá vetik. Volt diákját, a vallásnak hátat fordító, a szocialista rendszerben hívő fiatal tisztet, Keller főhadnagyot bízzák meg a beismerő vallomás kicsikarásával.

Aki viszont tényleg hisz Krisztus túlvilágra vonatkozó ígéreteiben, annak semmi sem árthat, a hite és a reménye legyőzi a félelmét. Ilyenek a darabbeli szerzetesek: Krisztus él bennük, ők pedig Krisztusban. – Ez így van, de a kísértés azért ott van az emberben: ha odaadja az életét ebben a küzdelemben, ő ugyan üdvözül, de ha tovább élne, ha egyezséget kötne a diktatórikus hatalommal, vajon nem tudna-e több embert elvezetni Istenhez? Ez borzasztó kísértés, ami meg is jelenik a filmben, az idős szerzetes papok erről beszélgetnek egymás között. – A hatalom embereinek vannak előre begyakorolt sémáik. Először egyezkedni próbálnak: ha elfogadjátok az akaratunkat, és azt teszitek, amit mondunk, a hajatok szála sem görbül. Ám ha nem, akkor vállalnotok kell a következményeket, köszönjétek a makacsságotoknak. – A hatalom először mindig egyezkedik, ez a dolga. A hatalomnak kiszolgáltatott embereknek vagy közösségeknek pedig hihetetlen bölcsességgel kell részt venniük ebben, felismerve Isten szándékát, hogy a lehető legjobban követhessék azt, egyszer humorral, iróniával, máskor pedig határozott kiállással.

June 30, 2024