Esterházy Pál Mária Lajos Antal

Az Esterházy Vállalatok május 25-én emlékezett meg a család 12. és egyben utolsó hercegi örökösére, Dr. Esterházy Pál hercegre. Ebből az alkalomból a kismartoni Esterházy-kastély ünnepélyes zászlókkal lett feldíszítve. 2014 év elején már egyszer reflektorba került a herceg. Egykori helytállásáért ugyanis posztumusz elismeréssel tüntette ki az 1989-ben elhunyt Esterházy Pált a budapesti Holokauszt Emlékközpont és az Igaz Emberekért Társaság. Az utolsó herceg, Esterházy V. Pál életét a két világháború és a család vagyonának konszolidálása határozták meg. Galántai herceg Esterházy Pál Mária Lajos Antal másodikként született Esterházy Miklós Pál herceg és Dénesfalvai Cziráky Margit grófnő öt gyermekének sorában. A zenei érdeklődésű fiatal herceg eredetileg botanikát és nyelveket akart tanulni, de apja 1920-ban bekövetkezett halála után, tizenkilenc évesen át kellett vennie az Esterházy-vagyon feletti hitbizományosi rendelkezés jogát. A trianoni döntést követően a család birtokai kettéváltak: 128 ezer hektár maradt Magyarországon, míg közel 66 ezer hektár Ausztriában.

  1. Esterhazy Csalad: Esterhazy Janos, Esterhazy Peter, Esterhazy Marton, Esterhazy Pal, Esterhazy Pal Maria Lajos Antal, Esterhazy Moric | Amazon.com.br
  2. Esterházy Pál (egyértelműsítő lap) – Wikipédia

Esterhazy Csalad: Esterhazy Janos, Esterhazy Peter, Esterhazy Marton, Esterhazy Pal, Esterhazy Pal Maria Lajos Antal, Esterhazy Moric | Amazon.Com.Br

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Galántai herceg Esterházy Pál Mária Lajos Antal ( Kismarton, 1901. március 23. – Zürich, 1989. május 25. ) herceg a viszontagságos 20. században az örökös elsőszülött hercegi rang birtokosa. Tartalomjegyzék 1 Családja 2 Életpályája 3 A művészetet és tudományt támogató tevékenysége 4 Források 5 Külső hivatkozások Családja Esterházy Pál herceg másodikként született Esterházy Miklós Pál herceg (1869–1920) és Dénesfalvai Cziráky Margit grófnő (1874–1910) öt gyermekének sorában. Testvérei: Mária Róza ( 1900. január 25. – 1971. november 30. ) Antal Pál ( 1903. július 22. – 1944. augusztus 31. ), elesett a második világháborúban. László Antal Miklós ( 1905. június 4. – 2000. január 5. ) Bernadette ( 1910. augusztus 17. – 1974. április 18. ) Pál édesapja a budapesti egyetemen doktorált, majd 1898 -ban IV. Miklós Pál hercegként lépett az örökös elsőszülött hercegi jogkörébe. Életpályája Pált házitanítók nevelték, a magyar mellett német, angol, francia, olasz, finn és orosz nyelvet is elsajátította.

Esterházy Pál (Egyértelműsítő Lap) – Wikipédia

Ez utóbbi mintegy 10 százalékát tette ki a Magyarországról lehasított Burgenland, az új tartomány területének. Esterházy Pál herceg, aki Európa egyik leggazdagabb emberének számított, politikai és társadalmi értelemben visszavonult életet élt. 1927 -ben a felsőház megalakulásakor nem volt hajlandó iratait benyújtani és a felsőház munkájában részt venni. Mindössze a katolikus egyház civil szervezetének, a Magyar Katolikus Akciónak elnökségi tisztét töltötte be rövid ideig. A múlt század húszas és harmincas éveiben a család és Ausztria, valamint Burgenland kapcsolata konfliktusmentes volt. A kismartoni kastélyt és más birtokokat a város rendelkezésére bocsátották. Az Anschluss azonban jelentős változásokat hozott 1938 -ban. A nácik politikai ellenfelet láttak a hercegben, és lépéseket tettek az Esterházy-javak eltulajdonítására. Ebben az időben Pál Magyarországon élt, nem kereste fel burgenlandi családi birtokait, sem Kismartonban, sem Fraknón. A második világháború végén itthon is feszültté vált a politikai helyzet.

Ez utóbbi mintegy 10 százalékát tette ki a Magyarországról lehasított Burgenland, az új tartomány területének. Esterházy Pál herceg, aki Európa egyik leggazdagabb emberének számított, politikai és társadalmi értelemben visszavonult életet élt. 1927-ben a felsőház megalakulásakor nem volt hajlandó iratait benyújtani és a felsőház munkájában részt venni. Mindössze a katolikus egyház civil szervezetének, a Magyar Katolikus Akciónak elnökségi tisztét töltötte be rövid ideig. A múlt század húszas és harmincas éveiben a család és Ausztria, valamint Burgenland kapcsolata konfliktusmentes volt. A kismartoni kastélyt és más birtokokat a város rendelkezésére bocsátották. Az Anschluss azonban jelentős változásokat hozott 1938-ban. A nácik politikai ellenfelet láttak a hercegben, és lépéseket tettek az Esterházy-javak eltulajdonítására. Ebben az időben Pál Magyarországon élt, nem kereste fel burgenlandi családi birtokait, sem Kismartonban, sem Fraknón. A második világháború végén Magyarországon is feszültté vált a politikai helyzet.