Kossuth Lajos Szobor
Kossuth Lajos-szobor Ország Osztrák–Magyar Monarchia Település Marosvásárhely Építési adatok Szobrász Köllő Miklós Felavatás ideje 1899. június 11. Lebontás ideje 1919. március 28. Elhelyezkedése Kossuth Lajos-szobor Pozíció Marosvásárhely térképén é. sz. 46° 32′ 46″, k. Kossuth Lajos-szobor (Makó) – Wikipédia. h. 24° 33′ 48″ Koordináták: é. 24° 33′ 48″ A marosvásárhelyi Kossuth Lajos-szobrot 1899 -ben leplezték le a város főterének északi részén. A 3, 20 méter magas, gránittalapzaton álló bronzszobor Köllő Miklós terve alapján készült. Ez volt Kossuth legelső egészalakos erdélyi szobra. [1] A román hatalomátvétel után ledöntötték és elszállították, anyagát később értékesítették. Története [ szerkesztés] Kossuth Lajos a magyar szabadságharc szellemi vezére, a nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja volt. Halála után számos emlékművet állítottak tiszteletére; már 1910 körül több, mint 70 Kossuth-szobor állt a Monarchia területén.
Kossuth Lajos Szobor 5
A park körül, a gimnázium sarkától a szobor felől a színházig két méter széles, aszfalt járdát készítettek. A színház és a gimnázium előtti útra hat vagon kavicsot szórtak le. A vasrácsozat beton fedőlapjait Hercz József vállalkozó készítette el. Ezeket a költségeket a város következő évi költségvetésében tüntették fel. A szobor felavatása 1905. szeptember 24-én avatták föl, tízezres tömeg előtt. Az ünnepi programsorozatról a Budapesti Hírlap is beszámolt. Az avatás előtti napon, szombat este hét órakor a vasútállomásra megérkeztek Budapestről a törvényhozás küldöttei. Kossuth lajos szobor. Farkas József makói polgármester üdvözlő beszéde után zenés bevonulással érkeztek meg a városháza elé. A Himnusz eléneklése után Dózsa Sámuel városi képviselő a beszédében a következőket mondta: "Kossuth nem érhette meg eszméjének megvalósítását, de föltámadt immár az a nemzedék, amelyről ő álmodott. Nekünk is hitünk és vallásunk hazánk függetlensége. " Ekkor hullt le a lepel Kallós Ede szobrászművész munkájáról. Illyés Bálint országgyűlési képviselő mondott beszédet ezt követően.
[7] Az 1930-as évek elején a megrongált szobor még egyben volt, és tárgyalások folytak annak Magyarországra szállításáról, azonban ez nem valósult meg. 1936-ban a 830 kilogramm súlyú bronzanyagból sasfigurákat öntöttek, melyekkel román katonai emlékműveket díszítettek. [8] Az összetört talapzatot a Maros gát alatti részébe dobták, ahol alacsony vízálláskor még a 20. század végén is látható volt. [9] 2001-ben felállították a szobor pontos mását Gyergyócsomafalván, Köllő Miklós szülőfalujában. Kossuth lajos szobor 5. Az öntést Sánta Csaba és Kolozsi Tibor szobrászművészek végezték a fennmaradt gipsz kisminta után. [7] [10] Leírása Köllő Miklós munkája a Főtér (akkori nevén Széchenyi tér) felső részén állt, a Keresztelő Szent János-templom és az Apolló-palota közötti parkosított területen, a Bodor-kút közelében (ma itt áll az ortodox templom). A 3, 2 méter magas bronzszobor "1848-iki alakjában" ábrázolta Kossuthot. [4] Jegyzetek Források ↑ Szentgyörgyi: szerk. Szentgyörgyi Dénes. Maros-vásárhelyi lexikon.