Románia Lakossága 2020 / Könyvek Archives - Oldal 19 A 22-Ből - Ludovika Könyvek
96 ezerrel csökkent egy év alatt Románia lakossága Szerző: MTI | Közzétéve: 2020. 08. 28. 12:33 | Frissítve: 2020. 12:33 Bukarestó - Románia lakossága 96 500 fővel zsugorodott 2020. január 1-je és 2019. január 1-je között, az egy év alatt jegyzett fogyatkozás következtében az országban élő lakosság száma 19 millió 318 ezerre csökkent - közölte pénteken a román országos statisztikai intézet. Románia lakossága 200 million. A csökkenés fő oka a negatív természetes szaporodás, hiszen az elhunytak száma 73 630-cal meghaladta az újszülöttek számát. A statisztikai intézet szerint a fogyás második oka az elvándorlás, ugyanis Romániát továbbra is többen hagyják el, mint ahány bevándorló érkezik, az így elkönyvelt veszteség 31 ezer fő volt tavaly. Románia lakosságának többsége, 54 százaléka városban él, a populáción belül a nők alkotnak többséget 51, 1 százalékos arányban. A lakosság elöregedése tavaly folytatódott, így átlagban 121, 3 idős személy jutott száz 15 év alatti fiatalra, míg 2018-ban még átlagban 118, 2 időst számoltak száz fiatalra.
Románia Lakossága 2010 Edition
Rohamosan csökken Románia lakossága, jóformán a rendszerváltás óta. 2020 azonban még ehhez képest is kirívóan rossz év volt, 40 000-el kevesebb gyerek született, mint az előző évben, az elhalálozások száma viszont mintegy 25 000-el növekedett! A demográfiai fordulat már a rendszerváltás utáni első években bekövetkezett, azóta évről évre többen hunynak el, mint ahányan születnek. Míg a nyolcvanas években 300 000 fölött alakult a születések száma országosan, a rendszerváltás után az alá csökkent, majd az utóbbi években már 200 000 alá csökkent. Románia lakossága 2020. Tavaly azonban példátlan zuhanást regisztráltak, a születések száma 150 000 alá esett, ami történelmi minimum, legalábbis az utóbbi 120 évben, amióta létezik statisztika. Idén nem lesz népszámlálás, Európa számos országához hasonlóan Románia is 2022-re halasztotta azt. Annak ellenére előre borítékolható, hogy a következő népszámlálás újabb népességcsökkenést mutat ki, a tendencia ugyanis évek óta egyértelműen erre utal. A következő táblázat az ország és Erdély népességének alakulását mutatja az utóbbi fél évszázadban, a hivatalos népszámlálási adatok szerint: A tendencia egyértelmű: a rendszerváltásig az ország és Erdély lakossága folyamatosan növekedett, a fordulópont óta viszont folyamatosan csökken.
1966-ban vezették be ugyanis a hírhedt abortusz-tilalmat, annak nyomán a hatvanas évek végén-hetvenes évek elején (pontosabban 1967 és 1971 között) megugrott a születések száma ("decreței"-nemzedék), de a természetes szaporulat további két évtizedig tartott. Azóta az ország majdnem, hogy elvesztette a negyedévszázados erőltetett szaporulat idején keletkezett demográfiai többletet, 2011-ben az ország lakossága csak egymillióval volt nagyobb, mint 1966-ban, a tágabb értelembe (Bánsággal és Partiummal) vett Erdélyben pedig csak 70 000-el többen. 1966 és 1992 között az ország lakossága 3, 7 millióval (19, 4%-al) növekedett, azóta viszont közel 2, 7 millióval (11, 8%-al) csökkent. A következő népszámlálás minden valószínűséggel az 1966-os szint alatti össznépességet mutat ki, az országban és Erdélyben egyaránt, tekintettel az említett tendenciára. Erdély.ma | Tovább csökkent Románia lakossága – Részletes statisztikát tett közzé az INS. 1992 és 2002 között a természetes fogyás meghaladta az egymilliót, az új évezred első évtizedében pedig a másfélmilliót is. Azóta a helyzet tovább romlott, az évről évre aggasztóbb negatív természetes szaporulat döbbenetesen magas kivándorlással párosul, Románia ugyanis a kerek nagyvilág második legnagyobb migráns-kibocsátó ország, csupán a polgárháború sújtotta Szíria előzi meg.
Takács Zsuzsa Bencsik András Jászberényi
Megtudható a tankönyvből, hogyan gazdálkodik egy helyi önkormányzat, ehhez milyen p 2. 456 Ft A vallás szerepe a politika alakításában egykor és ma 4. 980 Ft Társasági jog A könyv tematikus rendben tartalmazza a társasági jog általános kérdéseit és az egyes társaságokra vonatkozó szabályokat. A monográfia elsősorban egyetemi tankönyv céljára készült, de miután a gazdasági társaságokra vonatkozó hatályos joganyag és joggyakorlat átfogó keresztmetszetét adja, a gyakorló jogászok számára kézikönyvként is jól hasznosítható. 5. 112 Ft Tovább Nemzetközi jog I. A "Nemzetközi jog" című tankönyv I. kötete a nemzetközi jog olyan általános kérdéseivel (jogalkotás, jogalkalmazás, a nemzetközi jog és az Európajog, valamint a nemzeti jogrendszerek viszonya, nemzetközi felelősség, a viták rendezése) foglalkozik, melyek a nemzetközi jog különböző területeinek megismeréséhez szükséges alapokat jelentik. Ez utóbbiakat a II. Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium. kötet tartalmazza. Ezenkívül bemutatja a nemzetközi jog és tudományának történetét.
A Alexandrova Angelina, Bagoly Loretta, Bankó Dániel, Bene Mária Antónia, Berger Réka, Edvi-Illés Tamás, Erős Anna, Farkas Zsombor, Fekete Fanni, Gulyás Patrik Szilárd, Hertelendy József Péter, Hotter Petra, Ilyés-Nagy Emma, Juhász Norbert, Kárpi Lili Sára, Kovács-Markó Ákos, Laczó Dániel, Lakatos-Szakos Lili, Lazaridisz Panna, Nagy Mátyás, Nett Vivien, Palkovics Márton, Péter Boróka Jázmin, Riedl Dániel, Sokolskaya Zlata, Soós Barnabás, Soós Benedek, Szabó-Kövi Kamilla, Tóth Anna Boglárka, Tóth Bátor András, Varga Enikő, Vastag Zsófia Osztályfőnök: Egyedné Molnár Eszter 9.