Horváth István Belügyminiszter / Vér Sejtes Elemei

Dr. Horváth István: Belügyi Szemle 1989. április (BM Oktatási és Közművelődési Csoportfőnökség, 1989) - A Belügyminisztérium központi folyóirata - XXVII.

Most Már Aztán Elég Legyen! Stefka István Perel – Minden Szó.Hu

Dr. Horváth István belügyminiszter 009/262/1989. számú parancs szerint meghosszabbította " Büntetőeljárás miatt – az 1989. évi 119/338. sz. paranccsal elrendelt beosztásból történő felfüggesztést az 1971. évi 10. tvr. végrehajtási út. 124. pontja alapján egy hónapi időtartamra 1989. szeptember 1-től 1989. szeptember 30-ig " A parancs előadója dr. Kiss E. alezredes volt Dr. Horváth István belügyminiszter 009/327/1989. október 1-től 1989. október 31-ig " A parancs előadója dr. alezredes volt. A parancson látható megjegyzés szerint 1989. október 2-án közölte Kovács József az érintettel. Dr. Horváth István belügyminiszter 1989. december 14-én kelt, 009/382/1989. számú parancsa, nyugállományba helyezte, " Az 1971. 6. § c. pontja alapján, mivel átszervezés miatt neki fel nem róható okból, részére beosztást nem tudunk biztosítani, 1989. november 30-i hatállyal. [... ] a 22/1971. /VI. 1. / sz. Korm. rendelet 37. § szerint szolgálati évei után járó nyugdíjának teljes összegű folyósítását rendelem el.

Mtva Archívum | Belpolitika - Nemzeti Ünnep - Koszorúzás A Kossuth-Szobornál

A vette észre, hogy a PestiSrácok nevű kormányközeli portálon a következő felütéssel jelent meg egy írás: Nagy Imre bűneit semmiféle gesztus, semmiféle hőstett nem teheti jóvá, nem teheti meg nem történtté. Óriási hibát követtünk el, amikor megbocsájtottunk neki. Ezzel a megbocsájtással azt mondtuk, hogy voltak rendes kommunisták is. Hogy a kommunisták meg tudnak változni, hogy van megbocsájtás a kommunistáknak. A emlékeztet: a PestiSrácokban az a Stefka István a lapigazgató, aki a rendszerváltás előtt az államszocialista belügyminisztérium közelében dolgozó újságíró volt, és az áldozatos munkájáért 1982-ben ki is tüntette Horváth István belügyminiszter. Nem lehet nyugodt a Pesti Srácok főszerkesztőjével, Huth Gergellyel közös műsort vivő Bencsik András sem, aki az 1980-as évek végén a Népszabadság pártrovatába írt. A PestiSrácok a következő fideszes, egykori MSZMP-tagoknak sem bocsátanak meg: Boros Imre, MSZMP-titkár; Fónagy János, MSZMP-tag; Hoffmann Rózsa, MSZMP-tag; Martonyi János, MSZMP-tag; Matolcsy György, MSZMP-tag; Pintér Sándor, MSZMP-titkár; Stumpf István, MSZMP-tag; Szűrös Mátyás, MSZMP KB-titkár; Tállai András, MSZMP-tag; Turi-Kovács Béla, MSZMP-tag.

Fotók

A Magyar Nemzet szerdai számban ismét közöl egy a miniszterelnök titkosszolgálati múltjára vonatkozó dokumentummásolatot. A Horváth István, volt belügyminiszter által aláírt parancs szerint 1982. december 31-ével rendelték el a D-209-es rendőrtiszt szolgálati viszonyának megszüntetését. A másolat minden bizonnyal része annak a dokumentumcsomagnak, amelyet Kiss Elemér adott át a testületnek, és amelyet eddig a titkosítás feloldatlansága miatt nem hoztak nyilvánosságra. Az Index érdeklődésére kedden Balogh László, a bizottság elnöke még nem tudott pontos időpontot megjelölni azzal kapcsolatban, hogy mikor hozzák nyilvánosságra a kormányfő múltjával kapcsolatos, a Miniszterelnöki Hivataltól kapott újabb dokumentumokat. A testület Kiss Elemér kancelláriaminisztertől kapott olyan iratokat, amelyeket a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatói irattárában találtak, és amelyek között állítólag ott található Medgyessy Péter leszerelési parancsa is. Egyelőre nem tudható, hogy az MN által közölt parancs a bizottság birtokába került dokumentum másolata-e. Leszerelés tárgyjutalommal A Magyar Nemzet szerdai számában közli a D-209-es titkos tiszt leszerelési parancsát.

Minden szükséges jogi lépést megtesz Stefka István és a PestiSrá annak érdekében, hogy véget vessen annak a gyakorlatnak, amely ezerszer cáfolt rágalmakkal igyekszik újra és újra lejáratni a PestiSrá lapigazgatóját. Rohadt náci! címmel jelent meg Stefka István, "Az Öreg" publicisztikája április 16-án a PestiSrá Bencze László az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetem oktatója valamiért szükségét érezte, hogy hazug, rágalmazó kommentet írjon hozzá, amelyben Stefka Istvánt munkásőrnek nevezi. Az ELTE docense a következőt találta írni: Az egészben az a különös, hogy Stefka is elvtárs volt, úgyhogy "bagoly mondja verébnek". Sőt, nemcsak elvtárs volt, hanem munkásőr is! Csakhogy időben átvedlett. A személyisége hasonló Schmitt Páléhoz! A PestiSrá lapigazgatóját többször érte már ehhez hasonló vád, de ez volt az utolsó csepp abban a bizonyos pohárban. Az ismert, prominens jobboldali újságíró lejáratásában annak idején egészen elképesztő módon még az a Lakatos András is részt akart vállalni, aki annak a Lakatos Ernőnek fia, aki Kádár közvetlen munkatársa és az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály egyik utolsó vezetője volt.

Címlap Hírek Miből áll a vér? A vér alakos elemei. 2. rész A vér erekben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyüjtőerek). Egy felnőtt embernek átlagosan 5 liter vére van, ebből megközelítőleg 0, 5 liter tartalék, amely szükség esetén mobilizálódik. Ez a vérraktár a következő szervek tágult vénáiban található: máj (200-300 ml), lép, az egyéb hasi szervektől (főként a belektől) eredő vénák, bőr alatti vénás fonatok, tüdők, szív. Tehát egy egészséges ember szervezete fél liter vér elvesztését tudja azonnal pótolni anélkül, hogy szövetkárosodás lépne fel. Emiatt van, hogy a véradóktól 0, 45 liter vért (+ néhány millilitert laborvizsgálatokhoz) vesznek le egy alkalommal. Az elhasznált tartalékvért a szervezet néhány nap alatt pótolja. A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet. Fő feladatai az oxigén és a szén-dioxid, a tápanyagok és a víz, valamint az oldott anyagcseretermékek szállítása.

Emellett jellemző rájuk az úgynevezett metakromáziás festődés és a PAS-pozitivitás, ami a szénhidrátok jelenlétére utal. Magjuk általában S alakú. Az eosinofil granulociták savas festékekkel erőteljesen festődnek. Magjuk általában kétlebenyű. Citoplazmájukban nagyszámú, nagyméretű szemcse látható. A szemcsék központjában erősen elektrondenz kristályszerű képződmények láthatóak. Az agranulociták közös jellemzője, hogy magjuk nem lebenyezett, citoplazmájuk bázikus festékekkel gyengén festődik, de bennük granulumok nem látszanak. A monociták a legnagyobb méretű fehérvérsejtek. Magjuk excentrikus elhelyezkedésű, bab alakú. Citoplazmájukban fejlett DER, Golgi és sok lizoszóma látható. Amöboid mozgásra és aktív fagocitózisra képes sejtek. Gyulladás esetén kilépnek a véráramból, kötőszöveti makrofággá alakulnak és részt vesznek a sejttörmelékek és baktériumok eltávolításában. A limfociták a fehérvérsejteknek jelentős hányadát adják. Méretük nagyjából a vörösvérsejtekével egyezik, gömbölyű alakúak.

A véralvadásban van fontos szerepük. A fehérvérsejtek a keringő vérben általában gömbölyű, maggal is rendelkező, teljes értékű heterogén sejtpopulációt alkotnak. Osztályozásuk sokféle szempont szerint történik. Mi itt a szemcsézettség szerinti felosztást követjük. Eszerint lehetnek szemcsézett citoplazmájúak, ezek a granulociták, és szemcsézetlen citoplazmájúak, ezek az agranulociták. A granulociták a szemcsék festődési tulajdonságai alapján tovább osztályozhatók neutrofil, eosinofil és basofil granulocitákra. Az agranulociták két alcsoportját a monociták és a limfociták alkotják. A granulociták a vörösvérsejteknél nagyobb, szabálytalan, lebenyezett maggal rendelkező sejtek. Aktív amöboid mozgással változtatják a helyüket, az erekből kilépve körbeveszik a szervezetbe hatoló idegen anyagokat. Kisebb szemcséket vagy baktériumokat képesek fagocitálni is, ezért mikrofágoknak is nevezik ezeket. A neutrofil granulociták szemcséi savas és bázikus festékkel egyaránt festődnek. A basofil granulociták bázikus festékkel erősen festődnek.

A véralvadásban szereplő fehérjék nagy része, köztük a fibrinogén a májban képződik. Ezzel magyarázható, hogy a májsejtek károsodása gyakran véralvadási zavarokkal jár.

A rácsrostok hézagait nyiroksejtek, az úgynevezett limforetikuláris sejtek töltik ki. Kivételt képez a thymus, amely, mint az előbél származéka endodermális eredetű hámsejtekből épül fel. A limforetikuláris sejtek nagyobbik része a csontvelői limfoid őssejtekből származik, a nyirokszervekben érési folyamaton megy keresztül, majd visszakerül a keringésbe. A járulékos sejtek nem limfoid őssejtekből származnak, de működésük elengedhetetlen a megfelelő immunválasz kialakításához. Nagyon sokféle sejt tartozik ide, legismertebbek a makrofágok és a dendritikus sejtek. A makrofágokról már korábban szóltunk. A dendritikus sejteknek két fő típusa van, az úgynevezett follikuláris dendritikus sejtek valamint az interdigitáló dendritikus sejtek. Ezek a sejtek egyrészt nyúlványaik, másrészt különböző kémiai mediátor anyagaik révén képesek összehangolni a vérképző szervekben lévő különböző sejtek működését.