Mátyás Fia, Corvin János Ii. - Az Oligarchák Országa / Június 4 Trianon Story

Benkő László - Mátyás fia, Corvin János - A hadvezér - Harmadik kötet | 9789632675183 Kötési mód keménytábla Dimenzió 144 mm x 204 mm x 28 mm Mátyás király fia, Corvin János fényesen bebizonyította, hogy képes a török ellen eredménnyel sereget vezetni, és a boszniai pasa agresszív törekvéseinek ellenállni. A gondjaira bízott Szlavóniát a legjobb tudása szerint egységbe forrasztotta, és báni hivatala idején megszűnt a horvát, magyar és dalmát nemesség közti, helyi harcokig fajult ellentét. A politika azonban továbbra sem kímélte Mátyás fiát, aki nem csekély rátermettségről téve tanúbizonyságot, ügyesen egyensúlyozott a hatalmi érdekek között, és egyre több jogos örökségét szerezte vissza a főuraktól. Ismét növekedni kezdett az a középnemesi tábor, amely szerette volna Corvin Jánost látni vezetőjének, de a másik oldal, a herceg korábbi ellenfelei és ellenségei ezt minden erejükkel igyekeztek meggátolni. Corvinban Velence is kiváló hadvezért látott, olyan férfiút, aki becsületesen bánik azzal a pénzzel, amit a köztársaság a törökellenes háború céljaira rábízott.

Mátyás Király Filmek

Megnézik kovidosan a genetikát! Újratemetés, újrateremtés. Keresik a "királyi vérvonalat". Csak amit mögmondtam. Corvin János és fia horvátországi sírjának feltárásával kezdődött a Hunyadi-család származásának kutatása - mondta el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészetkutató Központjának vezetője. Mátyás király fiát és unokáját, Corvin Jánost és Kristófot a horvátországi lepoglavai pálos kolostorban temették el. Sírjukat a 19. században már kutatták, mégis reménykedni lehetett abban, hogy jó állapotban maradtak meg a csontok - emelte ki Makoldi Miklós. Hozzátette: szerencsére így is történt, a sír fedlapjának eltávolítása után sikerült azonosítani egy 30 év körüli férfi és egy hatéves kisfiú maradványait. A felnőtt csípőjén elváltozásokat találtak, ami egyértelműen sántaságra utal, és ezt Corvin János esetében említik is a szöveges források. Ebből is arra következtetnek, hogy valóban Mátyás király fiának és unokájának földi maradványait tárták fel.

Mátyás Király Fin Du Monde

Szövetségeseket keres maga mellé a szlavón és a dalmát területeken, de továbbra sem mond le a teljes magyarországi középnemesség egységbe forrasztásáról, akik számára tömegbázist jelenthetnének. Feleségül veszi Frangepán Bernardin gróf leányát, Beatricét, és apósa támogatásával velencei polgárjogot nyer. Eredményesen lép fel a török ellen a horvát, dalmát és bosnyák végeken, és a nagy ellenség egyre inkább tiszteli katonai kvalitásait. A kötet Corvin János herceg életének újabb hét esztendejét tárja elénk. Részletesen bemutatja a történelmi összefüggéseket, az oligarchák összefonódását és érvényesülési módszereiket, egoista nemzetrontó hatalmukat, a veszélyes intrikákat és a politikai játszmákat, a Mátyást követő Magyarországon és külhonban.

Kázmér lengyel király fián, Jagelló Ulászlón kívül még annak öccsével, János Albert lengyel herceggel is meg kellett vívnia a koronáért. Corvin János mögött nem álltak befolyásos főurak, ráadásul a 17 éves fiatalember politikai tapasztalatok híján vágott bele a küzdelembe. Így a Mátyás halála után a Rákos mezején májusban összehívott országgyűlésen az érdemi vita tulajdonképpen Ulászló és Albert személye körül alakult ki. A tapasztalatlan Corvin Jánost a főurak végül rávették egy olyan szerződés aláírására, amelynek értelmében a horvát-szlavón báni és a bosnyák királyi cím fejében lemondott a magyar királyi címről. A nevezetes egyezményt 1490. június 13-án írta alá Mátyás fia. A hír hallatára a délvidéki főurak a fejüket fogták és elhatározták, hogy kijátsszák a fegyveres kártyát. Újlaki Lőrinc vezetésével, aki korábban megesküdött Mátyásnak, hogy Corvin Jánost segíti a trónra, több ezer fegyveres jelent meg Budán, hogy nyomatékot adjon Corvin János trónigényének és semmissé tegyék az általa aláírt korábbi egyezséget.

"A magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott: Muhi, Mohács, Kismajtény, Világos és Trianon" – írja Móricz egy 1926-ban megjelent cikké-ben. Mindközül a legfájóbb az utolsó, amire épp száz évvel ezelőtt került sor: a trianoni békediktátum legtöbbünknek máig be nem gyógyuló seb. A társadalom hosszú ideig nem is kapott semmilyen segítséget, hogy a traumát feldolgozhassa. A két világháború között mindenkiben joggal élt a revízió reménye, de annak elérése csak a szélsőjobboldali eszmék térhódításával valósulhatott meg. Június 4 trianonpalace. A szocializmus évtizedei alatt a politika olyannyira elhallgatta a Trianonból eredő problémákat, hogy sokan nemhogy azokról az atrocitásokról nem tudtak, amelyek a határon túli magyarokat érték, de még a létezésükről sem hallottak. A rendszerváltással szerencsére ez is véget ért: 2010 óta június 4-én amellett, hogy emlékezünk a történelmi Magyarországra és a békediktátum igazságtalanságára, a nemzeti összetartozást ünnepeljük. Kiállítás Trianonról Az emlékezés és az ünneplés a kerületben sem fog elmaradni, de erre is csak később kerülhet sor.

Június 4 Trianon 2020

És nem lehet feledni, nem, soha A bölcsőket és sírokat nekünk, Magyar bölcsőket, magyar sírokat, Dicsőség és gyász örök fészkeit. Mert ki feledné, hogy Verecke útján Jött e hazába a honfoglaló nép, És ki feledné, hogy erdélyi síkon Tűnt a dicsőség nem múló egébe Az ifjú és szabad Petőfi Sándor! Ő egymaga a diadalmas élet, Út és igazság csillaga nekünk, Ha őt fogod követni gyászban, árnyban, Balsorsban és kétségben, ó, magyar, A pokol kapuin is győzni fogsz, S a földön föltalálod már a mennyet!

Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott. " A közlekedés tíz percre leállt, bezárták az üzleteket és az iskolákat. Az ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult. Temetés volt ez, valóban: egy hatalmas, gyönyörű ország, és egy éppen magára eszmélő, büszke nemzet temetése. Trianon, 1920. június 4. « Csepel.info. Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter ezen a napon, 16 óra 30 perckor, a versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírta a magyarságra kényszerített békeszerződést. (Megjegyzések: A diktátum aláírására az előzetes hírek szerint tíz órakor került volna sor, ezért, amint a fenti híradásból is kiderül, akkorra időzítve tartották az országos gyászmegmozdulásokat. Valójában a délutáni időpont a helyes, de mivel akkoriban még nem álltak rendelkezésre olyan tájékoztató eszközök, mint a rádió és a televízió, a lakosságot már nem lehetett értesíteni a változásról. A két, politikai értelemben jelentéktelen magyar aláíró személye szimbolizálta, hogy Magyarország csak a kényszer hatására írja alá a szerződést, de valójában nem fogadja el azt.