Karácsonyi Idézetek Rövid – A Sion Hegy Alatt Ady

(Kosztolányi Dezső) "Karácsonyi ajándék ötleteim: az ellenségednek megbocsátás, az ellenfelednek türelem, a barátodnak szeretet, a partnerednek szívesség, mindenkinek jóindulat, minden gyermeknek egy jó példa, magadnak tisztelet. " (Arnold Oren) "Ahány csengő: csendüljön, ahány gyerek: örüljön, ahány gyertya: mind égjen, karácsonyi szépségben. " (Csanádi Imre) "Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek újra gyermekek, hogy emberek lehessetek! " (Wass Albert) "Havat terel a szél az erdőn, mint pehely-nyájat pásztora. S néhány fenyő már érzi sejtőn, miként lesz áldott-fényű fa. Karácsonyi idézetek rövid. " (Rainer Maria Rilke) "Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra…" (Ady Endre) "A december egy nagy, vörös, bársonyfotel, amibe jó beleülni, ha hazamész. Pezsgőbontással kezdődik, és azzal ér véget. Ha szerencsések vagyunk, leszakad a hó is, és mindent tisztára mos. Elfedi a fehér lepel a bánatokat. Decemberben senki sem szomorú.

  1. A sion hegy alatt ady 5
  2. A sion hegy alatt ady 6
  3. A sion hegy alatt andy warhol

Bár (sajnos) a karácsonyi képeslap küldése lassan kimegy a divatból, de azért ezernyi más formája van annak, hogy felköszöntsük egymást az ünnep alkalmából. Egy jól megválasztott idézet tökéletesen képes tükrözni az érzéseinket, hangulatunkat, kifejezi a szeretetünket, a tiszteletünket, a büszkeségünket, az összetartozásunkat. Az alábbi versek és idézetek méltó társai az év talán legszebb ünnepének, szemezgessetek belőle és küldjétek tovább minél többször, minél több embernek, szavakba öntve a (néha) kimondhatatlant. "Ne a hóban, csillagokban, ne ünnepi foszlós kalácson, ne díszített fákon, hanem a szívekben legyen karácsony! " (Szilágyi Domokos) "Bárcsak eltehetnénk a karácsony szellemét befőttnek, és minden hónapban kinyithatnánk egy üvegnyit belőle. " (Harlan Miller) "Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre. " (József Attila) "Kik messze voltak, most mind összejönnek a percet édes szóval ütni el, amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles, kék jégkörmivel. "

Ilyenkor az emberek hazalátogatnak a családhoz, még az a rokon is hazamegy, aki nyáron haragudott. Megpusziljuk anyát, és megöleljük apát. Együtt vagyunk. Szeretjük a kollégákat is, prémiumokat osztogatnak, megdicsér a főnök, és fényesbe öltöztetjük az ablakokat, csakúgy, mint a szívünket. Ez elég nyálas, de attól még igaz. " (Szentesi Éva) Karácsony táján - a magányos szobák még magányosabbak (... ), de az emlékek élőbbek és kedvesebbek, olyanok, mint az elmúlt idők és elmúlt barátok halk, puha ölelése. (Fekete István) Aki ajándékokkal és ünnepi felhajtással akarja jóvátenni az év közben elmulasztott lehetőségeket, az csak kompenzál és nem lesz boldog karácsonykor. (Csernus Imre) Karácsonykor könnyű szeretni, de mi van azokkal a sokszáz hétfő reggelekkel? (Parti Nagy Lajos) A társadalom zöme számára a karácsony az a három nap az évben, amikor megpróbálnak úgy tenni, mintha szeretnék egymást. Én viszont úgy gondolom, hogy ha május ötödikén vagy február másodikán, vagy akár ma reggel két ember szívből, tisztelettel és szerelemmel tud egymáshoz érni, amikor kinyitják a szemüket - az azt jelenti, karácsony van.

(Csernus Imre) "Most a fenyőfák ágai védnek, most, aki éhes, kapjon ebédet, most, aki álmos, álmodni tudjon, most, aki gyertya, el ne aludjon! " (Rigó Béla) "Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni. " (Márai Sándor) "Miért van az, hogy minél drágább egy játék, annál valószínűbb, hogy a gyerek a dobozával akar inkább játszani? " (Gene Perret) "Már hetedik éve, hogy anyósom átjön karácsonykor. Idén újítunk. Beengedjük. " (Woody Allen) "Nekem furcsa véleményem van a karácsonyról. Mert mindenem megvan, ami pénzért kapható. Több embert szeretnék, nem pedig több holmit. " ( E. M. Forster) A szeretet ünnepén, Amikor annyi költemény Hirdeti ékes mondatokban, Hogy végre ismét karácsony van, Mikor övéihez rohan, Mindenki meghatottan, boldogan, Mikor mindenki egyetért, Mindenki egyért, egy mindenkiért. (Heltai Jenő) Küszöbön áll a nap, az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan is a szereteté.

86 Gyűlölet és harc (Ki látott engem? ) 87 Szent Lélek karavánja (A Magunk szerelme) 88 A megőszült tenger (A menekülő Élet) 89 Az Idő rostájában (Ki látott engem? ) 90 Emlékezés egy nyár-éjszakára (A halottak élén) 91 Torony az éjszakában (A halottak élén) 93 A Titok arat (A halottak élén) 94 Már előre rendeltettem (A halottak élén) 95 A csodák föntjén (A halottak élén) 96 A szenvedésnél többet (A halottak élén) 97 A némulás bosszúja (Az utolsó hajók) 97 Mai próféta átka (A halottak élén) 98 Ésaiás könyvének margójára (A halottak élén) 99 Élünk vagy nem?

A Sion Hegy Alatt Ady 5

Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit. Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: »Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem. « »Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát. « Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. »Csak nagyszerű nevedet tudnám. « Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt.

A Sion Hegy Alatt Ady 6

Az istenes Ady (Bevezetés) 5 Az Illés szekerén (Az Illés szekerén) 19 A nagy Kéz törvénye (Vér és arany) 20 A Krisztusok mártirja (Új versek) 21 Szüret az Athosz-hegyen (Az Illés szekerén) 22 Pap vagyok én (Vér és arany) 24 A Nincsen himnusza (Az Illés szekerén) 25 A Sátán kevélye (A menekülő Élet) 26 Júdás és Jézus (Vér és arany) 28 Az Anti-Krisztus útja (Szeretném, ha szeretnének) 29 Sötét vizek partján (Vér és arany) 30 Sírni, sírni, sírni (Vér és Arany) 31 Álmom: az Isten (Az Illés szekerén) 32 Egy templom-alapító álma (A Minden-titkok versei). 33 Egy avas kérdés (Szeretném, ha szeretnének) 35 Az Isten-kereső lárma (A Minden-titkok versei) 36 Egy megiratlan naplóból (Szeretném, ha szeretnének) 37 Rendben van, Úristen (Szeretném, ha szeretnének) 39 Az éjszakai Isten (Az Illés szekerén) 40 Krisztus-kereszt az erdőn (Az Illés szekerén) 41 A Sion-hegy alatt (Az Illés szekerén) 42 «Ádám, hol vagy?

A Sion Hegy Alatt Andy Warhol

Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt, Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betűkkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit. Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: »Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem. « »Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát. « Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. »Csak nagyszerű nevedet tudnám. « Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt. 2017-12-06

Víziók jelennek meg a versben: Isten "paskolja, veri a ködöt", amely kísérteties jelleget ad a műnek. A költemény utal a Karácsony közeledtére is: "Róráté", "piros betű". A lírai én kiszolgáltatott léthelyzetben jelenik meg, amire a "reszkető kéz", a "rongyolt lélek" kifejezések utalnak. A 3. vsz-ban megjelenő "régi ifjúság" a költő lelkének a metaforája. Ady különös szóalkotási módja is feltűnik: "Isten-szag". A 4-6. vsz. -ban a találkozás lehetősége villan fel, de hiába találkoznának, a lírai én elfelejtette a "szép, öreg úr" nevét és elfeledte a régi gyermeki imát. Paradoxon képek jelennek meg: "halottan visszajöttem", "életben kárhozott". A a találkozás végérvényes meghiúsulását fejezi ki a "vár" passzív ige ismétlése, az "ül" passzív ige megjelenése illetve a "Halotti zsoltár", ami az ember életében az utolsó zsoltár. A versnek 2 kulcsszava van, ami átszövi a költeményt, ez a vár és a keres. A vár, az Úr alakjához kapcsolódik, a keres pedig a lírai énhez. Mindkét ige cselekvése a másik felé irányul, de nem valósul meg.

-ban a találkozás lehetősége villan fel, de hiába találkoznának, a lírai én elfelejtette a "szép, öreg úr" nevét és elfeledte a régi gyermeki imát. Paradoxon képek jelennek meg: "halottan visszajöttem", "életben kárhozott". A a találkozás végérvényes meghiúsulását fejezi ki a "vár" passzív ige ismétlése, az "ül" passzív ige megjelenése illetve a "Halotti zsoltár", ami az ember életében az utolsó zsoltár. A versnek 2 kulcsszava van, ami átszövi a költeményt, ez a vár és a keres. A vár, az Úr alakjához kapcsolódik, a keres pedig a lírai énhez. Mindkét ige cselekvése a másik felé irányul, de nem valósul meg. Ennek a meghiúsulásnak a magyarázata a szereplők alakjában keresendő. Az Úr, nem szokványos képben jelenik meg, nagyon meghökkentő módon. Ady profán, hétköznapi szavakkal illeti őt: borzas, foltos kabátú, Isten-szagú. Groteszk képet fest Istenről. A lírai én pedig egy bizonytalan, megviselt alak, amire a "rongyolt lelkű" illetve "reszkető kezű" kifejezések utalnak. Mindkettejük, közös tulajdonsága, hogy rendkívül magányosak.