Húsvéti Nyúl Eredete: A Kolon-Tó Izsáknál - Ezért Érdemes Idelátogatni - Utazás, Nyaralás Belföldön És Külföldön

Egy jóval frissebb történet szerint a húsvéti nyúl az 1500-as évekből ered, amikor is egy német édesanya nem tudott ajándékot adni gyermekeinek húsvétkor, ezért befestett néhány tojást és kirakta őket egy fészekbe. Amikor másnap a gyerekek rátaláltak a színes tojásokra, épp egy nyúl ugrott el a fészektől, ezért gondolhatták a gyerekek, hogy a nyúl tojta a tojásokat. Ezután az Amerikába vándorló németek vitték tovább a hagyományt, mely párszáz év alatt elterjedt mindenfelé. Honnan ered a húsvét? » Független Hírügynökség. Akármelyik is legyen az igazi eredettörténet (valószínűleg ezt sohasem fogjuk megtudni), a folytatást már mindenki ismeri: a húsvéti nyuszi csoki verzióban, plüssként, sőt még filmszereplőként is világhírűvé vált. Kellemes húsvétot kíván mindenkinek a Vadalarm csapata!

Honnan Ered A Húsvét? &Raquo; Független Hírügynökség

A nyúl és a tojás napja Az angolszász "Húsvét" (Easter) szó eredete a kereszténység előtti Eostre szóhoz vezethető vissza (míg a magyar húsvét a hús ekkori elfogyasztását jelöli), mindezt pedig Bede Venerabilis angol középkori történetíró tudjuk. Bár Bede művében ez a történet szimpla kommentárként jelenik meg, ám azt mégis jó tudni, hogy a 19. század előtt sehol, semmilyen formában nem kötötték össze Eostre nevét a húsvéti nyuszival. Lehet tehát, hogy ez egy ekkortájt megszülető történet volt, melyet ügyes kezek illesztettek be a korábbi történetíró munkájába. De ki is volt ez az Eostre? Eostre istennőt, a tavasz és a termékenység úrnőjét Bede szerint a legtöbbször nyúlfejjel ábrázolták, és így tulajdonképp ő a húsvéti nyúl igazi, pogány eredete. Húsvéti tojásfestés és a nyuszi eredete. A nyúl a termékenység szimbóluma, így a tavaszünnep és a húsvét pogány eredete termékenységi rítusokra vezethető vissza. Bizáncban ráadásul a nyúl a kereszténység felvétele után egyenesen Krisztus szimbóluma lett. A termékenység másik ilyen legismertebb szimbóluma a tojás, mely a tisztaság, a termékenység és elsősorban az élet szimbóluma.

Húsvéti Tojásfestés És A Nyuszi Eredete

A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. Húsvéti bárány: A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A húsvéti nyuszi története. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget. Locsolkodás: Húsvéthétfőn van a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.

A Húsvéti Nyuszi Története

Általában az volt a szokás, hogy a feltámadás napját Nizán hónap 14-e (a zsidó húsvét) utáni vasárnap tartották, előtte való pénteken pedig Krisztus halálára emlékeztek. Az ázsiai provinciákban ezzel szemben mindig Nizán hónap 14-én tartották Krisztus halálának emléknapját. E napon délután három órakor befejezték a böjtöt, agapét tartottak és két nap múlva tartottak húsvétot, még akkor is, ha az nem vasárnapra esett. Jeruzsálem pusztulása, a templom lerombolása (i. 70) után szokásba jött a zsidóknál, hogy a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség napján (március 21-én) tartották, amely szokást a keresztények egy része is követte. Ily módon eltérések alakultak ki a húsvét megünneplésének az ideje körül, ami a keresztények között szakadást idézett elő. A húsvéti vitát végül is a niceai zsinaton (325) zárták le, amely előírta, hogy a húsvétot egyöntetűen vasárnap kell ünnepelni, ez a vasárnap pedig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap legyen. Ha a holdtölte vasárnapra esik, akkor a húsvétot a következő vasárnap kell megtartani.

Az Ótestamentum szerint a bibliai tizedik csapásként a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte". A zsidó vallás Pészah idején ünnepli az egyiptomi rabságból való szabadulást, ez a zsidó vallásban a húsvét, a megújulás, újjászületés a tavasz(hág hááviv) ünnepe. A Pészah(Pészach) szó egyébként kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó húsvét ünnep egybe is esett. Ostara A zsidó Pészah szóból eredő kifejezés számos európai nyelvben tetten érhető. Fraciául Pague, olaszul Pasqua, románul Paste. A germán/angolszász/ területeken főleg az ősi kelta, termékenységet és újjászületést képviselő Ostara (Eostre) istennő nevét vette fel -angolul Easter vagy németül Ostern- és hagyományozta az utókorra a húsvét, emlékeztetve a keresztény időket megelőző pogány tavaszköszöntő szertartásokra. A magyar nyelvben hasonló kifejezés nem ismert. A húsvét szó kizárólag a 40 napos böjti időszak befejezésével hozható összefüggésbe.
A Kiskunság egyedülálló természeti kincse az Izsák mellett található Kolon-tó, ami a térség legnagyobb édesvízi mocsara. Növény- és állatvilága páratlanul gazdag, egész Európában ritkaságszámba megy. A nagy kiterjedésű tó jelentős részét nádas borítja, benne a legkülönfélébb madarak fészkelnek. A számos érdekességet tartogató terület egy tanösvény bejárásával fedezhető fel. Sokszínű élővilág A Kecskeméttől mintegy 27 kilométerre lévő, Izsák nyugati oldalán fekvő Kolon-tó a Kiskunsági Nemzeti Park védett részét képezi. A homokbuckás puszta találkozik itt az izgalmas, vadregényes lápvilággal. A tó medre a Homokhátságba benyomuló holocén Duna-ágból alakult ki. Első írásos említése a Tihanyi apátság 1055-ös alapítólevelében található, az apátsági birtokokhoz tartozó lólegelőként írták le, ekkor még Culun néven. Izsák - Térkép - Látnivalók, múzeumok. A ma az elöregedés és elmocsarasodás előrehaladott állapotát mutató tavat a múltban megpróbálták lecsapolni, hogy termővé tegyék a területet, a 20. század közepén néhány évig még tőzegbányászat is zajlott a helyszínen.

Kolon Tó Izsák Időjárás

Bikatorok A Kolon-tó nyugati oldalán található homokbuckás vidék valaha 3 000 ha-on terült el, mely összefüggően több mint 10 km-en határolta a tavat. Az Alföld egykori impozáns tája mára feldarabolódott s alig egytizede maradt meg természetes állapotban, melyeket ma Bikatorok, valamint Reviczky- és Matyó-halom néven ismerünk. A mára megmaradt természetes homoki élőhelyek nemcsak hazai, hanem az Európai Unió által is védett értékek. Az élővilág mellett a szélfútta buckavidék természetes felszíni formavilága is ritka kincs. + Programtipp Izsák, Aqua Colun tanösvény Az Aqua Colun tanösvény 6 km-en ismerteti a Kolon-tó jelenlegi állapotát és bemutatja a nagy kiterjedésű nádas-mocsár gazdag élővilágát. Kolon-tó Izsák vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést!. A tanösvény végén kilátótoronyból figyelhetjük meg az elénk táruló, hatalmas kiterjedésű nádas mozgalmas életét. A tanösvény egész évben, szabadon látogatható. További információk Térkép Páhi, Kolon-tavi Orchideák tanösvény A tanösvény nyolc kilométeren át vezeti a látogatókat a Páhi-réteken és a Közös-erdő szélén.

Kolon Tó Izsák Feláldozása

Május-júniusban a kék vércsék családi életétől hangos a puszta, míg az éles szeműek az ürgéket is megpillanthatják. Fülöpszállás, Rekettyés A Kolon-tó környezetének egyik legszebb és legjobb vízháztartású láprétje. A réten sétálva sok helyen érezhetjük talpunk alatt a tőzeg felhalmozódást. Több védett növényfajnak is élőhelye, például a kormos csáténak, a keskenylevelű gyapjúsásnak, a szibériai nősziromnak és számos orchidea fajnak. A területen költ a haris, nagy póling és nagy goda, valamint a szalakótáknak is költő- és táplálkozóhelye. Július közepétől rajzik a vérfű hangyaboglárka, mely kizárólag az őszi vérfű virágába rakja petéit. Kolon tó izsák időjárás. Fülöpszállás, Kelemen-szék A Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszerének eredeti állapotát ma is őrzi a Kelemen-szék. A Gulipán tanösvény végén levő madárlesből minden évszakban megfigyelhetők a gyepeken, vagy a sekély vízű tó vizén táplálkozó madarak. Szabadszállás, Strázsa-hegy A Szabadszállás mellől induló sárga körtúra útvonala átszeli a Felső-Kiskunság Ős-Duna által épített, mára fenyvesekkel és nyárfákkal borított homokbuckáit (a Strázsa-hegyet, a Barátok-hegyet, a Lófogó-hegyet, a Látó-hegyet és a Lófogó-dombot), melyek felszíne rendkívül tagolt, amit helyenként 45 fokos lejtők, szurdokvölgyek tarkítanak.

Kolon Tó Izsák Anyja

Bled tó Kolon-tó – Wikipédia A Szent Korona cukrászdáról meg kell említeni, hogy a revízió hívei különösen jól érezhetik magukat az üzlethelyiség relikviái között. Ez egy határozottan magyar hely. Izsák környékén több napot is el lehet tölteni, az unatkozás veszélye nélkül, a Tisza és a Duna ugyanolyan távolságra vannak. Egy következő cikkben körbejárom azt a kérdést, hogy mit lehet azzal a körülménnyel kezdeni, ha a két nagy folyónk elérhető távolságra esik. Bár én továbbra is hegypárti vagyok, a Kolon-tavi kószálás minden percét élveztem. A puszta sosem ragadta meg a fantáziámat, legfeljebb a sivatagra gondoltam úgy, hogy ha Krisztusnak jó volt 40 napig, akkor biztosan én is feltalálnám benne magam. Az izsáki kirándulás után azonban azt gondolom, hogy az Alföldön is van még felfedeznivaló a számomra. Kolon tó izsák anyja. Ennek ellenére a következő utam a Pilisbe vezet majd, ahol a szakrális pontokat és a szép kilátást vesszük célba. Izsák (Kolon-tó), Bikatorok tanösvény A régió egyik legmagasabb pontján, a Bikatorok-hegyen, kilátóból tekinthetnek körbe a látogatók.

Népszerű úticélok még a régióban: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Baja, Bugac, Kalocsa, Makó, Ópusztaszer, Orosháza, Akasztó, Bácsalmás, Battonya, Békés