Zenevándor: Itt Volt Apácanövendék A Muzsika Hangja Mariája
A katedrálist a török hódoltság alatt dzsámiként használták, mint ahogyan muzulmán imaházzá lett a szomszédságban álló, a város egyetlen, épségben megmaradt gótikus emléke, a Szent Anna-kápolna is. A hódoltság utáni időben a bazilika a jezsuiták kezelésében volt. Az ő buzdításukra fogott a városi tanács 1702-ben, a hívek támogatásával a templom átépítéséhez. Azonban egyelőre csak a két torony és a közöttük lévő, Szent István, Szent Imre és Szent László szobraival díszített homlokzat készült el, a régi szentély helyén, részben a régi falak beépítésével illetve a szentély anyagának felhasználásával, részben a várfalak köveiből, amelyek lerombolását I. Lipót király ebben az évben rendelte el. Székesfehérvár Városportál - Hírek Kultúra. A templom építését a mostoha kereseti viszonyok késleltették. 1740. december 20-án a két új torony is, különösen az északi, egy rettenetes éjjeli vihar következtében jelentősen megrongálódott, a félig rom állapotban lévő templom teteje pedig egészen lesodródott. A részben ledőlt északi tornyot 1742-ben, a kevésbé megviselt délit pedig 1745-ben helyreállíttatta a város.
Székesfehérvár Városportál - Hírek Kultúra
Hét törzsre osztotta őket és kagánokat nevezett ki feléjük. Az effajta kinevezések velejárója volt az uralmi jelvények adása. Esetünkben a Szent Korona és a jogar társítható ehhez az alkalomhoz. Szent istván székesegyház székesfehérvár. 1. ábra. A Szent Korona boltozatának pantokrátorképe kereszt nélkül, jól látható, hogy a zománckép eleve a felperemezett lyukkal együtt készült (a zománcképet nem lehet átfúrni a megsemmisülés nélkül) 2. A felső pantokrátorkép a lyukba csavart kereszttel együtt Irodalom Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma Varga Géza: Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Várdai, Várday családok címerével foglalkozik. kisvárdai Várdai [ szerkesztés] Várday Ferenc erdélyi püspök pontificaléja. 15. századi kódex 16. század elején átfestett és kiegészített lapja. A Pontificale 5a lapjának díszítését két egymás alá helyezett miniatúra képezi. A felső miniatúra a "prima tonsura" jelenetét, egy klerikus felszentelését ábrázolja. Püspökök és kardinálisok társaságában ülő pápa az előtte térdeplő klerikus hajfürtjét levágja. Az előtérben egyházi és világi férfiak csoportja figyeli a jelenetet. A pápa mellett, jobbra és balra egy-egy címer látható. Ezek egyike X. LEÓ pápa címere, a másik püspöki címer, amely arany alapon három balra-forduló ezüst éket mutat; míg a címerpajzs fölött levő püspöki süveg mellett F. V. betűk olvashatók. Az alsó miniatúra magas trónon ülő püspököt ábrázol, akinek egy előtte térdeplő klerikus könyvet nyújt át. A térdeplő mellett, egy fa zöld lombjai közé illesztett címerpajzs látható Szent Mihállyal, aki hosszú lándzsáját a lába alatt vergődő ördögbe döfi.