Kovács Csaba Építész
Kovács Csaba ( Jászberény, 1963. március 7. –) Ybl Miklós-díjas magyar építész, belsőépítész. Élete [ szerkesztés] Okleveles Építészmérnök diplomáját 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerezte. 1986–1989 között az Otthonterv építész tervezője. 1993-ban a Magyar Iparművészeti Főiskolán Belsőépítész és Bútor Szakirányú Környezeti Formatervező diplomát szerzett. 1992-ben a hollandiai Groningenben az Academie Minerva-n folytatott belsőépítészeti tanulmányokat, ugyanakkor építészként dolgozott a Team 4 építészirodában. 1989–1997 között magántervezőként dolgozott. 1994–1995-ben hat hónapot Groningenben dolgozott a Team 4 Építészirodában. Kovács Csaba: Időnk a térben. 1995-ben Bérces Lászlóval és Gőbölyös Kristóffal létrehozta az Art Front Műtermet, 1997-ben Gőbölyös Kristóffal megalapította az Art Front Építész, Belsőépítész Műterem Kft-t (Art Front). 2009-ben Kadleczovits Évával új építészeti stúdiót alapított, NART Építész Műterem Kft. néven (Nartarchitects) [2] 2002–2006 közt részt vett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Doktori képzésében.
Kovács Csaba: Időnk A Térben
A pályázat bíráló bizottságának a tagjai voltak Kerpel-Fronius Gábor, Erős Zoltán, Csapó Balász, továbbá Benczúr László, Neville Zoltán, Soltész Noémi és Nagy Csaba építészek, valamint Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. A Budapest Építészeti Nívódíjra olyan Budapest közigazgatási területén található alkotásokkal lehetett nevezni, amelyek Budapest építészeti arculatát vagy egy városrész használatát, megjelenését javítják. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
"Egy ilyen pályázat lehetőséget ad arra, hogy elgondolkozzunk, azok az épületek, amelyek keletkeznek a városban, milyen szerepet töltenek be, de állást foglaljunk abban is, hogy milyen irányban szeretnénk, ha fejlődne a város arculata" – hangoztatta. Erő Zoltán, Budapest főépítésze elmondta: a főváros pályázatának célja egyebek mellett az, hogy rámutasson a jó minőségű, figyelemreméltó épületekre. A bírálat során az építészet minőségét tekintették elsődleges szempontnak, de a díjazottakkal a jövőbeli beruházóknak és építőknek is példákat szeretnének mutatni. Csapó Balázs, a Budapesti Építészeti Kamara elnöke arról beszélt, hogy a beadott pályamunkák bírálatakor fontos szempont volt még az épületek időtállósága, amely egyebek mellett a használatban és az épületek esztétikai tartósságban is megjelenik. Idén nagyszámú jelentkező, 27 pályázat közül választották ki a legjobbakat. A pályaművekből rendezett kiállítás péntektől november 29-ig tekinthető meg a Fuga – Budapesti Építészeti Központban.