Dupla Szerető Film Sur Imdb
Az igazán jó francia művészfilmek egyébként is a gyengéim, és ez alól a Dupla szerető sem lett kivétel, ugyanis ezek hangulata a francia nyelvvel ötvözve ideális kombináció. Ozon ezúttal is hidegrázós képsorokkal fokozza a nézőben a kedélyeket, így tökéletes hatást gyakorolva a közönségre. Magáról a történetről jobb minél kevesebbet tudni, és ilyen szempontból még az előzetes is jól sikerült, mert épp annyit mutatnak benne, ami még nem káros. A rendező nagyon ért ahhoz is, hogyan teremtse meg a megfelelő atmoszférát, amelyben olajozottan működhet az általa üzemeltetett gépezet. Örülök, hogy ezúttal is Marine Vacth kapta a női főszerepet, aki a Fiatal és gyönyörű ben már bizonyított, és ezúttal sem okoz csalódást a bájos francia színésznő. Drámai arcok, megható pillantások, Vacth egyszerűen csodálatos, érzelmekkel teli személyiség a vásznon. No, nem mintha Jérémie Reniert egyetlen pillanatig is félteni kellene, bár ő inkább a sármjával és a kisugárzásával tartolt. Nyilván a kettejük közti kémia is rendben van, de ez annyira alap egy Ozon-műnél, meg a művészfilmeknél úgy nagy általánosságban, hogy leírnom is fölösleges volt.
Dupla Szerető Film.Com
A kezelések hatására a lány jobban lesz, ám Paul váratlanul etikai okból leállítja a terápiát: beleszeretett a páciensbe. A jelenetet felvezető snittek már utalnak rá, hogy a vonzalom kölcsönös, így boldog párként rendezkednek be a közös lakásban. A férfi körül azonban valami nem stimmel, és hamarosan kiderül, hogy van egy eltitkolt ikertestvére, aki szintén pszichiáter. Mivel a férfi kitér a múltját firtató kérdések elől, Chloé álnéven maga keresi fel a fivért, kezelésre jelentkezik be hozzá. Louis, az ikerfivér mindenben Paul ellentéte: arrogáns, hideg, fenyegető, és még a várótermi virága is műanyag. Chloét viszont ellenállhatatlanul vonzza a Louis-ból áradó nyers és domináns szexualitás, és hamarosan az ő szeretője is lesz. Nehéz pontosan meghatározni, mit akarhatott Ozon elérni a Dupla szeretővel – leginkább túl sok mindent egyszerre. Az emberi elme és szexualitás működésének plasztikus feltérképezése visszatérő elem Ozonnál, ez alkalommal az egész filmjét nyíltan e két kedvencének szenteli.
Dupla Szerető Film Forum
Október végén Magyarországon is bemutatják Francois Ozon legújabb filmjét, a Dupla szeretőt. Az egészen különös thrillernek most az Indexen lehet először megnézni a magyar feliratos előzetesét. Cannes-ban már láthattuk a filmet, kritikánkban úgy fogalmaztunk, hogy a művészfilmes hagyományokat követő alkotás sokszínűsége miatt nem biztos, hogy mindenki tetszését elnyeri majd. A főszereplő Chloé (Marine Vacth), aki folyamatos hasfájása miatt pszichológushoz kezd járni. Paul (Jérémie Renier) pedig tud is neki segíteni a tünetek enyhítésében, viszont a terápiának véget kell vetniük, miután egymásba szeretnek. Boldogságuk nem tart túl soká, Chloé ugyanis rájön, hogy újdonsült párja eltitkolta előle, hogy van egy ikertestvére. Ennél többet az előzetes sem árul el a filmből, és kár is lenne többet mondani a történetről. A történet Joyce Carol Oates álnéven írt Az ikrek élete című könyvén alapul, de csak nagy vonalakban. Kritikánkban úgy fogalmaztunk, hogy a Dupla szeretőben különösen fontosak a filmes megoldások és az, hogy ezeket az eszközöket, hogyan lehet például a közönség összezavarására használni.
A képen belül osztott képmezőben megjelenő két vagy egyazon karakter, vagy Chloé szétcsúszó töredékei a legkülönbözőbb tükröződő felületeken nem egyszer már konkrét filmes formanyelvi és tematikus előképeket is idéznek. A De Palma-i osztott képeken túl, A sanghaji asszony tükörjelenete többször visszaköszön, a paranoia ébredését pedig egy klasszikus gaslighting szituáció építi fel a pár között, közvetlenül a közös lakásba, intimitásba érkezést követően. A cselekmény lazán követi ugyan Joyce Carol Oates Lives of the Twins című regényének ívét, viszont az ikertematika ilyesféle feldolgozásához nem lehet nem kötni Cronenberg Két test, egy lélek jét ( Dead Ringers). Míg azonban a látvány szemkápráztató és elegáns, és gyönyörű embereket láthatunk gyönyörűen fényképezve, gyönyörűen komponált terekbe és képekbe zárva, az alapkoncepció és a történetmesélés több sebből vérzik. Az önmagában nem lenne gond, hogy a film a thrillert épp olyan lendülettel dobja le magáról újra és újra, mint a szereplői a ruhákat.