A Bolygó Hollandi (Legenda) – Wikipédia

Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13. ) német zeneszerző, karmester, esztéta. Bár korán kapcsolatba került a színházi világgal, kezdetben az irodalom jobban érdekelte, mint a zene: gimnazista korában még tragédiákat is írt. Rendszeres zeneoktatásban sohasem részesült, a mesterségbeli felkészültség legfontosabb elemeit – néhány hónap alatt – Theodor Weinligtől, a lipcsei Tamás-templom nagyra tartott karnagyától sajátította el. Beethoven IX. szimfóniájának megismerése volt az a meghatározó zenei élmény, amelynek hatására a muzsikus pálya mellett döntött. 1833-ban karigazgatóként a würzburgi színházhoz került, majd egy évvel később a magdeburgi városi színház karmestere lett. Itt ismerte meg Minna Planert, akivel 1836-ban házasságot kötött. Richard wagner a bolygó hollandi bank. 1837-ben Königsbergben, majd Rigában lett karmester, azután 1839-ben Párizsba menekült hitelezői elől, és ott a legnagyobb nyomorban élt, amíg első sikeres operáját, a Rienzit Drezdában be nem mutatták. Ennek sikere segítette az ottani színház karmester állásához.

  1. MET 2019/2020 Wagner: A bolygó hollandi - | Jegy.hu
  2. Wagner: A bolygó hollandi – Filharmonikusok
  3. A bolygó hollandi | Jegymester
  4. Richard Wagner – A bolygó hollandi – Lighthouse

Met 2019/2020 Wagner: A Bolygó Hollandi - | Jegy.Hu

Azok közül ugyanis, akik megpillantották az elátkozott vízi járművet, sokakat baleset ért, másoknak az otthon maradt szeretteivel történt valami szörnyűség. A bolygó hollandi irodalmi feldolgozásai közül Heine elbeszélése, és Frederick Marryat regénye nevezetes. Világhíressé azonban kétségkívül Richard Wagner operája tette. Wagner egy alkalommal Norvégia partjai előtt hajózott, amikor a hajó, amin utazott, óriási viharba került. A háborgó tenger és a riasztó sziklafalak látványának köszönhetően a bolygó hollandi története, amelyről korábban már hallott, életre kelt a képzeletében. Olyannyira megragadta fantáziáját, hogy a kalandos út után Párizsba érkezve azonnal nekilátott az opera megírásának. A történet szerint Daland, a norvég hajós viharba kerül, és csaknem hajótörést szenved. Végül egy kis öbölben talál menedéket, ahol hamarosan egy másik, titokzatos hajó köt ki. Wagner: A bolygó hollandi – Filharmonikusok. Kapitánya nem más, mint az átok sújtotta bolygó hollandi, aki arra ítéltetett, hogy szüntelenül a tengereket járja. Csak hétévenként szállhat partra, hogy megváltást próbáljon találni egy nő igaz szerelmében, mert csupán az oldozhatja fel az átok alól.

Wagner: A Bolygó Hollandi – Filharmonikusok

Liang Li kínai basszus opera- és koncerténekesként egyaránt elismert. Elisabeth Strid a világ operaházainak rendszerese vendége, a Bayreuthi Ünnepi Játékokon is fellépett. Ric Furman amerikai tenort erőteljes hangjáért és lágy tónusáért dicséri a kritika. Wiedemann Bernadett repertoárján egyaránt szerepelnek Verdi drámai mezzoszoprán és Wagner alt hősnői. Franz Gürtelschmied 2014-ben a Salzburgi Ünnepi Játékokon kezdte pályafutását. MET 2019/2020 Wagner: A bolygó hollandi - | Jegy.hu. A svéd John Lundgren legfontosabb Wagner-szerepei között megtalálható A bolygó hollandi címszerepe, valamint Wotan és Alberich is. Az osztrák Peter Schneider rangos német operaházak dirigenseként dolgozott; a bécsi Staatsoper tiszteletbeli karmestere. Az Európai Unió Kreatív Európa programjának társfinanszírozásával.

A Bolygó Hollandi | Jegymester

Wagner első érett, az "összművészet" szellemében írt alkotása éppen a szerzőről szól, aki a helyét kereste a világban. Úgy érezte, átok sújtja eddigi balszerencséje miatt. 1830-tól a német diákmozgalmak bukása, kártyaadósságok és tivornyázások után menekült karmesternek Rigába. Ott hamarosan ismét kitelt a becsülete, így egy kis kereskedőhajóval indult útnak London felé, ahol még nem ismerték. A norvég fjordok közelében hajóját a vihar egy öbölbe kényszerítette. Wagnernek saját hányódásairól jutott eszébe Heinrich Heine Nordsee című kötete és Wilhelm Hauff Kísértethajó ja. A bolygó hollandi | Jegymester. Ugyancsak ismerhette az átokverte bolygó zsidót, Ahasvérust az Odüsszeiá ból. Magukkal ragadták a hajós történetek. 1839-ben Boulogne-ba hajózott, hogy amúgy az általa igen utált Meyerbeer segítségét kérje zenei pályájához. Itt készítette el 1841-1843 között (mások szerint 1848-ra) A bolygó hollandi szövegkönyvét és romantikus balladájának zenéjét. Próbálta bemutatni több helyen (Drezdában és Berlinben), de csúfosan megbukott.

Richard Wagner – A Bolygó Hollandi – Lighthouse

A leány sejtelmektől eltelten összehasonlítja a neki szánt idegen férfiút egy tengerésznek a falon függő arcképével. A Hollandi megpróbálja elhitetni vele, hogy a hasonlóság csak látszat, de mégis elmondja szenvedéseinek történetét; a leány örök hűséget esküszik neki. A Hollandi az utolsó jelenetben megvallja szörnyű sorsát és a tengerre menekül, nehogy feleségét magával rántsa a kárhozatba. De a leány utána veti magát a tengerbe, és a kísértethajót elnyelik a hullámok. Az elbeszélés derűs és ironikus hangneme egyáltalán nem érinti a monda komoly jellegét, és inkább csak a Hollandi megjelenésének groteszkségén évődik. Wagner megfogalmazásában a regének már egészen más jelentése van: itt már minden félelmetesen komoly, az üdvösségért esdeklő elkárhozott ember alakja itt már általános érvényűvé növekszik. Wagnernek akkor volt a mű keletkezése szempontjából döntő jelentőségű élményben része, amikor 1839-ben elveszítette a rigai színház karmesteri állását és adósságai elől menekülve, feleségével együtt kalandos tengeri útra vállalkozott.

E minden ízében romantikus történet és kompozíció, noha kissé háttérbe szorul a Wagner-életmű csúcsai mögött, mégis rengeteg szépséget tartalmaz. A bemutatót Valerij Gergijev vezényli. A címszerepet Sir Bryn Terfel kényszerű műtétje miatt Jevgenyij Nyikityin énekli. Az új produkciót François Girard rendezi. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az előadás kezdete után helyfoglalásra csak az emeleti oldalkarzaton van lehetőség. A késve érkezők a szünetben foglalhatják el helyüket. Megértésüket köszönjük! Rendező: François Girard Vezényel: Valery Gergiev, Díszlettervező: John Macfarlane, Jelmeztervező: Moritz Junge, Világítás: David Finn, Vetítés: Peter Flaherty, Koreográfus: Carolyn Choa, Dramaturg: Serge Lamothe Szereplők: Anja Kampe (Senta), Mihoko Fujimura (Mary), Sergey Skorokhodov (Erik), David Portillo (Steuermann), Jevgenyij Nyikityin (Holländer), Franz-Josef Selig (Daland) - Változás történt a szereposztásban: Sir Bryn Terfel betegsége miatt Jevgenyij Nyikityin énekli a hollandus szerepét.

Hogy erre lehetőséget nyerjen, hétévente partra léphet. Ám újra tengerre kell szállnia, ha próbálkozása sikertelen maradt. Az álmából felébredő Daland beszédbe elegyedik a magát gazdag kereskedőnek mondó férfival és meghallva mesés gazdagságát, embereivel együtt otthonába invitálja. Sőt, kincsei reménybe:: megkaparintására gondolva, odaígéri neki leánya, Senta kezét is. A hollandiban újra felsejlik a megváltás már sokszor felcsillant reménye és elfogadja a meghívást. Második felvonás Helyszín: Szoba Daland házában Daland házában mindenki a hazatérő hajósokat várja. Egyedül Senta nem vesz részt a lányok-asszonyok vidám énekében. Szeme egyre a szoba falán függő képet, a sápadt hajós arcképét kémleli, majd felidéz egy, a bolygó hollandiról, az elátkozott hajósról szóló legendát. Erik, a vadász őszinte-szereti a lányt. Évek óta azonban elutasítást kapott kérő szavára és most egyre nagyobb aggodalommal figyeli, hogy a lány gondolatait mind jobban kitölti a hajósról való fantáziálgatás. Amikor megérkezik Daland és vendége, Senta első látásra azonosítja a hollandit álmai hősével.