Fertőző Beteg Ápolásának Feladatai

Menet közben nőtt az igény, növekedett a trópusokról és a szexturizmusból hazatérők száma, egyre több lett a szifiliszes is, ezért a lehetőséget bővíteni kellett a betegek és a tőlük félő fogorvos kollégák érdekében is. "Naivan úgy gondoltuk, hogy ez ésszerű elképzelés. Néhány felső vezetőnk támogatta is az ügyet, ami sajnos miniszteri szinten megtört. Az óvoda feladatai fertőző betegségek esetén | | Ovonok.hu. Azt mondták, a kérés nem indokolt, mert nem lehet külön nőgyógyászatot, sebészetet és mindenféle osztályt létrehozni a fertőző betegeknek, amiben van igazság. Jobb híján ezért potenciális fertőző betegnek tekintünk mindenkit, próbáljuk biztosítani a maximális sterilitást" -közölte a főorvos. Hozzátette: nemcsak ő küzd a fertőző betegekért, hanem az osztályvezető főorvos is. S bár néhány kolléga a társszakmákból is felvállalja a munkát, az ésszerűség mégis azt diktálná, hogy a fertőző emberek a mainál több és jobb ellátást kapjanak, s végre nyugalmuk legyen. Gondot jelent az is, hogy Magyarország a fogászati turizmus kedvelt célállomása lett.

  1. Az óvoda feladatai fertőző betegségek esetén | | Ovonok.hu

Az Óvoda Feladatai Fertőző Betegségek Esetén | | Ovonok.Hu

1940-re a növekedés szembetűnő: 334 védőnői intézet, 150 tejkonyha, 14 anyaotthon, 26 szülőintézet, 31 bölcsőde, 30 napközi. A várandós-, csecsemő- és kisdedgondozásnak ilyen hathatós, egyszerre szociális és preventív egészségügyi fókuszú, országos hálózata nem alakult ki más európai országban. A védőnők tananyagai is magyar fejlesztésűek voltak, mert kevés hasonló külföldi gyakorlat létezett még az 1910–1930-as években. A babonák ellenszere A védőnői szolgálat történetét kiválóan összefoglalta Kahlichné dr. Simon Márta "A védőnői hivatás története" című könyvében. A szerző 82 évesen is oktat a Semmelweis Egyetemen. Szerinte a védőnői szolgálat létrejöttének egyik célja az egészségromboló babonák elleni küzdelem volt. "A szülést követően ha kötőhártya-gyulladásuk volt a csecsemőknek, akkor anyatejet csöpögtettek a szemükbe, mert úgy hitték, attól elmúlik. Vagy például mákfőzetet adtak a babának, ha meg akarták nyugtatni. De a tudatlanság mellett a legnagyobb probléma a csecsemőhalandóság volt: 1000 újszülöttből 220–230 halt meg.

A betegnek minden ruháját, fehér- és ágyneműjét, mielőtt a betegszobából kiviszik, szublimátoldattal megtöl­tött edénybe kell dobni. Ebben az edényben 6-8 órán keresztül marad­janak, azután pedig főzzék ki őket. A betegnek minden ürülékét és vála­dékát fertőtleníteni kell oly módon, hogy ezeket karbolos oldattal félig meg­töltött edényben fogjuk fel és aztán az árnyékszékbe öntjük. A karbolos oldat beszerzése tekintetében az orvos intézkedik. A kiürített és megtisztított edénybe újból karbolos oldatot öntünk és igy tesszük vissza a helyére. Lehet a torok és orr váladékát tiszta ruhácskával is felfogni és ezt vagy el kell azonnal égetni, vagy pedig szublimátoldatba kell beletenni. Az evő- és ivó­eszközöket forró vizben kell kifőzni. Ezen utasításhoz az ápolónak szigoruan ragaszkodnia kell. Minden személyt és tárgyat fertőtleníteni kell, aki vagy amely a beteggel érintkezésbe jutott. A betegszobából, mielőtt a beteg azt elfoglalja, mindent el kell távolítani, amire az ápolás érdekében nincs feltétlenül szükség.