Az Utolsó Indian Oil
(Új-Zéland) 2006. február 3. (USA) 2006. október 5. (Magyarország) Korhatár PG-13 (USA) 12 (Magyarország) Bevétel 5 128 124 dollár (USA) 16 509 706 dollár (összes) További információk IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz A leggyorsabb Indian The World's Fastest Indian témájú médiaállományokat. A leggyorsabb Indian (The World's Fastest Indian) egy 2005 -ös film az új-zélandi, invercargilli Burt Munro igaz története alapján, aki egy öreg 1920-as Indian motorból 200 mérföld / órás sebességgel száguldó, rekorddöntő masinát tákolt össze két saját kezével. Az 1960-as években Utahban, a bonneville -i sós síkságon felállította az 1000 köbcenti alatti motorral rendelkező motorok sebességi rekordját, melyet máig nem sikerült senkinek felülmúlni. Főszereplője az Oscar-díjas Anthony Hopkins, a rendező Roger Donaldson, aki egyben a forgatókönyvet is írta. Történet [ szerkesztés] Burt Munro egy barátságos új-zélandi, akinek szenvedélye a sebesség, aminek konkrétan Indian típusú motorjával hódol. A leggyorsabb Indian – Wikipédia. Jóbarátja a szomszéd kisfiú, Tom, aki gyakran segítségére van.
Az Utolsó Indian Forest
Az igazi Burt Munro feleségül vette Florence Beryl Martynt 1927 -ben, s négy gyermekük született, róluk azonban említést sem tesz a film. A filmben Munro feleleveníti ikerbátyja halálát. A valóságban leány ikertestvére volt, aki már születéskor meghalt. Burt Új-Zélandon is állított fel sebességi rekordokat, már 1938 -ban, s egészen 1970 -ig továbbiakat, ám ezekről sincs szó a filmben. Az utolsó indian forest. A filmben látható bonneville-i futam a számtalan versenyeinek eggyé alkotása, ezek közül az első 1956 -os. 1962 -ben, már első bonneville-i indulásán rekordot döntött 178, 971 mérföldes sebességével. Jim Enz valóban kisegítette őt, azonban nem a szervezőket vette rá a szabályok lazítására Munro indulása érdekében, ahogy a filmben történik, hanem üzemanyagot adott neki. Munro a leggyorsabb Bonneville-i versenye során 190, 07 mérföldet hozott ki Indianjából. Itt nem érte el a 201 mérföldet, azonban egy nem befejezett versenyen igen, ekkor 205, 67 mérföldig vitte. További információk [ szerkesztés] m v sz Roger Donaldson filmrendezései Sleeping Dogs (1977) Nutcase (1980) Roncspalota (1981) A Bounty (1984) Marie (1985) Nincs kiút (1987) Koktél (1988) Cadillac Man (1990) Fehér sivatag (1992) Szökésben (1994) A lény (1995) Dante pokla (1997) Tizenhárom nap – Az idegháború (2000) Beavatás (2003) A leggyorsabb Indian (2005) Banki meló (2008) A bosszú jogán (2011) November Man (2014) McLaren (2017)
A Yahi nép vége a modern ember kapzsiságának áldozata lett. Az egész azzal kezdődött, hogy 1848. január 24-én James W. Marshall aranyat talált Sutter's Mill-ben, és bár nem volt akkor még facebook, de a híre rendkívül gyorsan terjedt, mint a futótűz. Mindenki meg akart gazdagodni, és ezért tömegek indultak a lakatlannak hitt területre. Rövid időn belül Kaliforniába 300000 ember települt be. Az utolsó indián. San Francisco amely 1848-ban még csak 1000 fős lakossággal dicsekedett, 1-2 éven belül már 25000 fős lakosú várossá duzzadt. A kikötőkben veszteglő hajók száma csak növekedett, ugyanis a legénység nagyrészt azonnal dezertált és a vadonba indult aranyat kutatni. 1850-re viszont kiderült, hogy az aranyláz kihűlt. Kevés aranyat találtak és az is hamar elfogyott. A pénzéhes kutatók ezután döntöttek úgy, hogy a szárazföld belseje felé veszik útjukat, hogy hátha több szerencsével járnak, tulajdonképpen ez vezetett a Yahi indiánok kipusztulásához. A Yahi indiánok egy négy tagból álló népcsoporthoz tartoztak azon a területen a Yana közösséghez.
Az Utolsó Indián
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. A Tvr-hét ajánlja! 2021. jan 6. 20:50 Egy büszke nép végnapjai (Fotó: HBO) Hó, jég és vér borította a Sebesült Térd-patak vidékét 130 esztendeje. A hideg csontig hatolt 1890-ben, négy nappal karácsony után. Wounded Knee az amerikai indián háborúk utolsó csatájának színtere. Csatájának? Hidegvérű mészárlás volt. Gyors, kegyetlen és könyörtelen. Ezt a brutális történetet idézi fel a Wounded Knee-nél temessétek el a szívem című film, mely az HBO GO streamingszolgáltató kínálatában látható. Csankpe Opi Vakpala, a Beszélő Vizek Helye. Így nevezték az indiánok a Wounded Knee, azaz, a Sebesült Térd-patak környékét. Az utolsó indian economy. A Nagy Láb törzsfőnök vezette, mintegy háromszázötven indiánból, főleg asszonyokból és gyermekekből álló minnekonzsu csapat Vörös Felhő Pine Ridge-i táborába igyekezett, amikor úgy döntöttek, megállnak a Beszélő Vizek Helyénél, hogy eljárják a szellemtáncot. Hitték, hogy ennek hatására új tavasz köszönt az indiánokra, eltűnnek a fehérek, az elvesztett társaik pedig visszatérnek a túlvilágról.
Az HBO saját gyártású filmje valóban megtörtént esetet dolgoz fel. A kaliforniai Oroville-ben vademberre bukkantak 1911-ben. Az indián elfogásának híre bejárta a sajtót, így figyelt fel rá a Kaliforniai Egyetem két antropológus-néprajzkutató professzora. Az utolsó yahi indián. Alfred Kroeber és Thomas Waterman a kaliforniai indiánok életét tanulmányozta. Feltevésük szerint az indián a yahi törzs tagja, amelyről eddig azt hitték, hogy teljesen kihalt. Kapcsolatukkal egy hihetetlen barátság vette kezdetét, melynek révén sikerült pontos képet kapni e törzsek életéről. Forgalmazó: HBO Streamelhető:
Az Utolsó Indian Economy
A világ egyik legidősebb versenyzője Indian motorjával új sebességi rekordot állít fel, amelyet 1967 óta senki nem tudott még megdönteni. A film valós történeten alapszik, főhőse a legendás sebességi rekorder, Burt Munro. Anthony Hopkins alakítása megrendítővé és felemelővé teszi a kisember történetét, aki soha nem hagyta, hogy fiatalkori álma beteljesületlen maradjon, így bizonyítva emberi nagyságát.
A népcsoportjaik pedig az Észak, Közép, Dél Yana és a Yahi-k voltak. Nagyon egyszerűen éltek, a vadregényes tájon vadászatból halászatból tartották fenn magukat. Kezdetleges (de precízen megmunkált) szerszámaik, fegyvereik voltak. Körülbelül 6000 négyzetkilométernyi területen élt nagyjából 3000 fő az aranyláz előtt, a természetük békés volt, és kis sátrakban laktak, kisebb csoportokban szétszórva különböző vadászterületeken. A csoportoknak külön dialektusuk is volt. Az arany után mohón kutató emberek viszont megzavarták az ottani természetes táplálékláncot. A sok ember levadászta a szarvasokat, a maradék pedig egyszerűen odébb állt, elmenekült. Az arany mosása pedig a patakok vizét szennyezte, így a Yana-k fő táplálékforrását a lazacot eltüntette. Hamar hatalmas éhínség ütötte fel a fejét, mert sem lazac, sem szarvas nem maradt. Viszont az aranyásók máshonnan biztosították az élelmüket jó pénzért. A Yana-knak nem volt pénzük, sem értékük ezért ők nem tudtak élelmet vásárolni, és amúgy is rossz szemmel nézték a területükön randalírozó idegeneket.