Károly Róbert Aranyforint
- 1301-ben koronázták meg először Károly Róbertet magyar királlyá (de nem a Szent Koronával), azonban a főurak nagy része ezt nem fogadta el, és behívta az országba II. Vencel cseh király fiát, akit ugyancsak megkoronáztak és Vencel néven foglalta el a trónt (1301-05). - A még gyerek Vencel azonban hamarosan visszatért Prágába és lemondott a magyar trónról a bajor herceg, Wittelsbach Ottó javára, aki 1305-07 között volt koronázott magyar király, de támogatók híján, végül ő is elhagyta Magyarországot. - Károly Róbert ezután, előbb megtörve az Ottóhoz hű Buda polgárainak ellenállását. 1308-ban elérte, hogy a két leghatalmasabb tartományúr (Csák Máté és Kőszegi Henrik) is elismerje hatalmát, majd 1309-ben másodszor, 1310-ben pedig harmadszor és végérvényesen ismét megkoronázták. Támogatói: délvidéki urak / horvát nemesek (Subics, Babonics, Frangepán családok) a római pápa I. Károly ötször koronázták meg, közülük 1308-ban történt a hivatalos koronázás, amin összes kiskirály jelen volt, de a Szent Koronát csak 1310-ben helyezték a fejére.
Lenne Néhány Történelemmel Kapcsolatos Kérdésem≪3 2) Mi A Kapuadó?
Károly Róbert halála után 1342-ben, legidősebb fia, Nagy Lajos követte a trónon (1342-82). 1370-től lengyel király is lett. [1] Hivatalos koronázási rend: az esztergomi érsek, a szent koronával. [2] Kassa város polgárai fellázadtak az abák ellen, Károly Róberthez fordultak segítségül, aki segített a városnak, ellenfelét a csákok támogatták. [3] Bécsnek árumegállító joga volt. 1308 -ban (hivatalos): a pesti Domonkos kolostorban. Az összes kiskirály jelen van. 1309- ben, a mai Mátyás-templomban. Ez volt a legünnepélyesebb. 1310 -ben pedig a Szent Koronával. A kiskirályok elleni harca (térkép: 32. oldal) A tartományurak megerősödtek az interregnum alatt. A tartományurak elleni sikerei 1312 -ben kezdődtek [2], amikor a rozgonyi csatában legyőzte az abák hadseregét. Őket még Csák is támogatta katonailag. Ezután következtek a borsák, a kánok, a kőszegiek és a gyengébbek szép sorban. 10 év alatt mindenkit legyőzött, kivéve Csák Mátét, a legerősebb kiskirályt. Károly Róbert kivárta a halálát (1321).
Mi A Kapuadó? (A Történelemben)
2021. május 23., 18:30 A Felföldi tájoló e heti részében Körmöcbányát mutatjuk be. A macskaköves utcákon sétálva legendák elevenednek meg a város keletkezéséről, de szó lesz a Körmöci-hegység gyomrában rejlő kincsekről is. Károly Róbert 1328-ban szabad királyi bányavárosi jogokkal ruházta fel a települést, és megalapította a pénzverdét. Az itt vert aranyforint, amelyet "körmöci dukátként" is emlegetnek messze földön híressé tette a várost. A várdombról megcsodáljuk a tájat, megtekintjük a Szent Katalin-templomot, kedvcsinálóként pedig elmondjuk, milyen látnivalókat rejt a környék. A nézőket Korpás Árpád, a komáromi Selye János Egyetem doktorandusza vezeti végig, a sorozat szerkesztői Sztruhár Izrael Diána és Sztruhár György. Megosztás Címkék
Története 1270 környékén kezdődött, amikor Döröcske nembeli Salamon fia Simon alországbíró a Sárvíz árterületének szigetére tornyot épített, és a település így ő általa kapta nevét. A torony később más épületekkel terebélyesedett, megváltozott, védműveket kapott. Tulajdonosai között megemlíthetjük Ozorai Pipót, a Garai családot, vagy éppen Gergelylaki Buzlay Mózest, akihez az erősség reneszánsz átépítése köthető. 1543-tól 1686-ig török kézen van, majd a Rákóczi-szabadságharcban válik nagyobb csatározások színhelyévé, és többször gazdát cserél. A katonaság 1717-ben vonul ki a falai közül végleg, ami után egy ideig magtárként funkcionál, majd végül az enyészet szólítja. Simontornya, Fotó: Mayer Jácint A simontornyai vár jelenleg múzeumként működik. Földszintjén a vár történetét bemutató tárlat és ritka faragványokkal rendelkező kőtár, a palotaszárny első emeletén a szekszárdi megyei múzeum "Nemesi ősgalériák Tolna megyében" című képzőművészeti gyűjteménye látható. Az öregtorony második és harmadik emeletén kortárs képzőművészek időszaki kiállításai várják az érdeklődőket.