Szent Kereszt Templom Miserend

Az Esztergomi bazilika után Komárom-Esztergom megye második legnagyobb temploma. A város nagy jelentőségű, copf és késő barokk stílusú műemléképülete. Története [ szerkesztés] A tatai városrész főterén már a középkorban is állt egy plébániatemplom, ám a 18. Szent Kereszt templom – Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus Plébánia. századra már meglehetősen romos állapotba került, ezért 1751 -ben, annak felváltására új plébániatemplomot alapítottak. Ez utóbbit eredetileg Szent Márton tiszteletére kívánták felszentelni, de végül is az időközben tönkrement, gótikus stílusban épült várkápolna Szent Kereszt titulusát örökölte. A kegyúri templom helyéül a főtér felett emelkedő magaslatot, az egykori kőbánya dombját szemelték ki, így a tájból messzire kiemelkedő szakrális építmény jött létre. A Szent Kereszt felmagasztalása templom terveit a tataiak Franz Anton Pilgram bécsi építésztől rendelték meg, az alapkőletételre 1751. október 24 -én került sor. Az építkezés levezénylését azonban, a munkák meglehetős elhúzódása miatt idővel Fellner Jakab helyi lakos építészre bízták rá, aki több helyen át is dolgozta Pilgram terveit.

Ménföcsanaki Szent Kereszt Plébánia Honlapja - Hirdetések És Miserend

Másik ritkaság a szécsiszigeti főoltár mögötti purgatóriumjelenet, mely a meghalt lelkek kétségbeesett igyekezetét mutatja, amint Istenhez szeretnének feljutni a tisztítótűzből. Philipp Jakob Straub akkor gráci udvari szobrász volt, s valószínűleg Stájerországban ismerte meg Szapáry grófot, akinek Grácban háza volt. A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry grófi család 13 tagjának sorsa kapcsolódott a történelem folyamán szorosan Stájerországhoz. A szécsiszigeti uradalomból a 18. Szent kereszt templom budapest miserend. században rendszeresen vittek Grácba gabonát és bort is eladni. A szobrász két másik híres alkotása Szent Rókus és Sebestyén 1757-ben faragott szobra, a közeli egervári templomból a budapesti Magyar Nemzeti Galériába került. Noha Straub művészete Magyarországon kevésbé ismert, számos szobra található Stájerország különböző templomaiban, Grácban és kisebb településeken egyaránt. Egy a közös bennük: mindenütt kiváló minőségű, kifejező erejű szobrokat találunk, melyeket ma is megcsodálhatunk. A freskók a kevésbé ismert bécsi festő, Johann Pöckel (Pöckl) munkái 1763- ból, akinek a neve az egyik freskón látható is.

Szent Kereszt Templom – Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus Plébánia

A templomot a következô évben festették ki. A külső renoválás 1917-re készül el. Robl Jánost 1917 októberében Babics György plébános váltja fel, majd 1921-ben Laktis Pál lett a plébános. Az első világháború idején hadi célokra elvitték a templom két harangját, melyet 1927-ben pótolnak. Az 1931-es népszámlálás szerint a község lakossága 2833 személy, melyből 2334 római katolikus (kb. 4-5000 fô a mai adat), ez 82, 5%. 1936-ban Makk Ferenc kezdi meg működését az egyházközségben. A II. világháború idején - 1944. május 23-án - a templom legnagyobb harangját elvitték. Az egyházközség szomorú statisztikai adata, hogy 1946. február 22-én a német ajkú magyar lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, szám szerint kb. 1200 főt. Az egyházközség megfogyatkozva ünnepelte 1946-ban Krisztus Király ünnepén fennállása 100 éves évfordulóját. A templom újbóli kifestése 1956-ban volt, a templomtornyot és annak keresztjét is ebben az évben készítették el. Ménföcsanaki Szent Kereszt Plébánia Honlapja - HIRDETÉSEK ÉS MISEREND. A régi, fából faragott főoltár helyére 1959-ben vörös márványból oltár készült.

A munkálatok elkezdése előtt azonban kitört az első világháború, és minden elveszett. Az 1916-os tűzvészben leégett a plébánia, a harangozói és kántori lak. A megcsonkult plébánia építése fontos volt az egyházközösség számára, de a háború utáni nehéz körülmények között csak 1928-ban kerülhetett sor a munkálatokra. Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök 100000 lejt adományozott a plébánia felépítésére. Ehhez különböző adományok társultak. A munkálatok 1928. június 19-én kezdődtek és november 18-án szentmise keretében bejelentették az épület birtokbavételét. Az 1933-as évben az Oltáregylet anyagi közreműködésével kifestették a templombelsőt. Az 1945-ös évi bejegyzések szerint a templom háta mögött lebontották a harangozói lakást. 1948-ban tovább újították a templomot, főként az Oltáregylet jóvoltából. 1949-ben megtörtént a háború utáni első bérmálás, Márton Áron püspök végezte a ceremóniát. Templomépítésről a kommunizmus alatt szó sem lehetett. 1981-ben a templom melletti kertet is el akarták venni, hogy utcát nyissanak rajta, ám a főesperes-plébános a hívek sokasága miatt a már meglévő templom mellé egy deszkatemplomot építtetett fel rajta.

July 4, 2024