1956 Október 23 Érdekességek Resz
Mert a gyerekek akkor még alszanak". Az Elismerés napja George W. Bush amerikai elnök az elismerés napjává nyilvánította 2006. október 23-át, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából, a 2006 őszén nyilvánosságra hozott 8072-es számú proklamációjában. Proklamációjában ez olvasható: "…a magyar forradalom 50. évfordulóján ünnepeljük azokat a magyarokat, akik kihívást intéztek egy birodalomhoz, hogy kivívják a szabadságukat. Elismerjük a barátságot az Egyesült Államok és Magyarország között és megerősítjük közös óhajunkat a szabadság elterjesztésére szerte a világban… Az 1956-os forradalom jelszavai Válogatás az 1956-os forradalom tüntetéseinek jelszavaiból. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A forradalom vitatott hírei, eseményei... Ez történt Fehérváron '56-ban. Az 1956-os forradalom idején, illetve a forradalmat követően számos olyan hír, esemény terjedt el a köztudatban, amelyek valószínűleg nem igazak, vagy ma is vitatottak. Melbourne-i vérfürdő A melbourne-i vérfürdő a vízilabda történetének leghíresebb összecsapása, amelyet Magyarország és a Szovjetunió vívott a melbourne-i olimpián, egy hónappal az 1956-os forradalom leverését követően.
1956 Október 23 Érdekességek 2018
A forradalom leverését követően tilos volt október 23-ára emlékezni, sőt megemlíteni is. A hivatalos kommunista álláspont szerint "ellenforradalom" zajlott, melyet "reakciós" és "köztörvényes elemek" szerveztek. Október 23-a emlékét csupán a külföldre emigráltak őrizhették nyíltan. 1991 óta nemzeti ünnep Idehaza az 1980-as évek végén, a rendszer gyengülésével párhuzamosan kezdett '56 valódi története nyilvánosságot kapni. Október 23-a jelképpé válását jelzi, hogy 1989. október 23-án az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt kiáltotta ki a III. magyar köztársaságot. 1956 október 23 érdekességek 2019. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át az 1991. évi VIII. tv. alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített. Az emléknapon hagyományosan a nemzeti lobogó felvonása után a forradalom kiemelt helyszínein (a Műegyetemnél, a Bem-szobornál, a Magyar Rádió épületénél, valamint a budapesti összecsapások színterein) emlékeznek meg az '56-os hősökről és áldozatokról.
Október 26-án és 27-én az ÁVH-s katonák fegyvertelen tüntetőkre nyitottak tüzet Baján, Bajon, Berzencén, Gödöllőn, Győrött, Kalocsán, Kiskunhalason (2 halott), Kecelen, Kiskőrösön, Kecskeméten (3 halott), Miskolcon, Nagykanizsán, Örkényben, Sopronban, Szabadszálláson, Szegeden, Tatán, Várpalotán és Zalaegerszegen. A mosonmagyaróvári sortűznek 52 halottja és 86 sebesültje volt, az esztergomi vérengzésben 15 tüntető halt meg és legalább ötvenen megsebesültek. Tiszakécskén vadászgépről lőtték a felvonulókat (17 halott és 110 sebesült). 1956. október 29-ig a békés tüntetők ellen összesen 61 sortűzre került sor az országban. Mit ünneplünk október 23-án? Íme a válasz. A több száz halott és sebesült között számos asszony és gyerek is volt, és az áldozatok zöme hátulról szenvedte el sebesüléseit. Az október 23-i gyilkos sortűzre a debreceni lakosság általános politikai sztrájkkal válaszolt. Ennek eredményeként október 26-án a pártvezetés meghátrált és a polgárok demokratikusan választott képviselői vették át a város irányítását. 26-ától máshol is sorra alakultak a városi forradalmi bizottságok, nemzeti tanácsok, munkástanácsok, így például Baján, Békéscsabán, Egerben, Esztergomban, Győrött, Gyulán, Kaposváron, Komlón, Miskolcon, Nyíregyházán, Sopronban, Szekszárdon, Székesfehérváron, Szolnokon, Tatabányán és Zalaegerszegen.