Húzd Rá Cigány

Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Mintha ujra hallanók a pusztán A lázadt ember vad keserveit, Gyilkos testvér botja zuhanását, S az első árvák sirbeszédeit, A keselynek szárnya csattogását, Prometheusz halhatatlan kínját. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forogjon keserű levében, S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől Tisztuljon meg a vihar hevében, És hadd jöjjön el Noé bárkája, Mely egy uj világot zár magába. Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak, Lesz még egyszer ünnep a világon, Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon, Akkor húzd meg ujra lelkesedve, Isteneknek teljék benne kedve. Akkor vedd fel ujra a vonót, És derüljön zordon homlokod, Szűd teljék meg az öröm borával, Húzd, s ne gondolj a világ gondjával.

Zeneszöveg.Hu

Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Véred forrjon mint az örvény árja, Rendüljön meg a velő agyadban, Szemed égjen mint az üstökös láng, Húrod zengjen vésznél szilajabban, És keményen mint a jég verése, Odalett az emberek vetése. Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, Fákat tép ki és hajókat tördel, Életet fojt, vadat és embert öl; Háború van most a nagy világban, Isten sírja reszket a szent honban. Kié volt ez elfojtott sohajtás, Mi üvölt, sír e vad rohanatban, Ki dörömböl az ég boltozatján, Mi zokog mint malom a pokolban, Hulló angyal, tört szív, őrült lélek, Vert hadak vagy vakmerő remények? Mintha ujra hallanók a pusztán A lázadt ember vad keserveit, Gyilkos testvér botja zuhanását, S az első árvák sirbeszédeit, A keselynek szárnya csattogását, Prometheusz halhatatlan kínját.

Digitális Tyúk - A Vén Cigány - Örkény Iram

A szerző Mire megvirrad (Mai székely balladák) c. kötetéből Mesél a múlt Húzd, cigány! Húzd! – Húzd rá, cigány! Húzd! Ne csöpögtesd a nyálad! Nem láttál még efféle ételt? Nem hát. Honnan is láttál volna? Kaviárt? Itt van! Egyed! A banda, a banda is egye, nekem nem kell... Hánynom kell tőle, hogy miért ízlett ez a vacak a nagyságos úréknak!? A bogárhátú autóban néha nem tudni, ki a sofőr. A mélyen tisztelt farkaskutya? Aki hol a hátsó ülésről nyomul elő és les ki az ablakon, félrenyomva gazdája fejét, hol a helyén liheg, az anyósülésen. Vizitbe mennek, naponta többször is, ha kell. Nappal kísérő, éjszaka védi a gazdáját, ha megtámadnák: jóllehet, erre még nem került sor, mert a doktorurat szeretik, még akkor is, ha néha-néha morgolódnak ellene. Igaz, ami igaz, olyan még nem történt egyetlen éjszaka sem, hogy ő ne kelt volna föl, ha megkopogtatták ablakát, s ne ment volna ki a hívásra, legyen az előkelő ház vagy ócska putri, ahova várták. Olykor elfutotta a méreg, való igaz, főleg ha egy héten hatodszorra riasztották álmából.

Magyary Imre: Húzd Rá Cigány! (Editio Musica) - Antikvarium.Hu

A verbunkos új, műzenei stílusát széles körben elterjesztette, s különleges elemekkel gazdagította. " (31. ) Ezt követően a szerző röviden szól a Pest-Budán végbemenő 19. század eleji fejlődésekről, többek között azokról vendéglátó- és szórakozóhelyekről, melyek befogadták a cigánybandákat. "A magyar főváros 1844-ben kapott először cigányzenekart: a pápai Sárközi Ferenc és bandája személyében. A zenekar vezetőke Egressy Béni lett. " (50. ) Továbbá a magyar cigánybandák vidéken, illetve külföldön is turnéztak, a korabeli beszámolók alapján azonban korántsem egyforma sikerrel. De nemcsak a sikerben nem fürdőztek egyformán a korabeli cigánymuzsikusok, hanem eltérő képzettséggel és zenei műveltséggel is rendelkeztek. E témakört szintén körbejárja a szóban forgó könyv a következő kérdések mentén: Milyen zenei műveltséggel rendelkeztek a cigányzenészek? Kik tanítottak, milyen keretek között? Lányi Géza cimbalmos Blaha Lujzával (Húzd rá, cigány! 72. ) A Művészek, művészetpártolók és kalandjaik című alfejezet (74–94. )

Ballagási Dalok - Húzd Cigány - Youtube

tartalmában, illetve stílusával szintén eltér az előzőektől, mert a válogatott újságcikkek központjában a cigányzenészek magánélete (házasságkötés stb. ), valamint a baráti kapcsolataik taglalása áll. De néhol azért felcsillan a társadalomban, a kulturális életben – kifejezetten Budapest zenei életében – betöltött szerepüknek kontextualizálása is; a téma egyébként megkívánta volna, hogy ez megtörténjen több alfejezetben. Biharihoz hasonlóan több oldalt kapott Dankó Pista pályaképének bemutatása is: "A kevés iskolát végzett, félárva cigány fiú, száz évvel Bihari után, egy újabb korszak szimbóluma lett Magyarországon. " (96. ) Az irodalmi érdeklődése miatt a "cigány Petőfi"-nek is nevezett muzsikus több száz nóta, népszínmű-betétdal zenéjét szerezte. A polgárosodás egyik színtereként szólhatunk a kávéházakról. A szerző a Centrál, a Három Holló és a New York kávéház jelentékeny szerepét irodalmi-színházi anekdoták mentén próbája érzékeltetni. Rövid történeteket olvashatunk máig híres daljáték- és operettszerzőkről, például a János vitéz komponistájáról, Kacsóh Pongrácról; sőt Huszka Jenőről és Kálmán Imrétől is.

Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forogjon keserű levében, S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől Tisztuljon meg a vihar hevében, És hadd jöjjön el Noé bárkája, Mely egy uj világot zár magába. Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak, Lesz még egyszer ünnep a világon, Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon, Akkor húzd meg ujra lelkesedve, Isteneknek teljék benne kedve. Akkor vedd fel ujra a vonót, És derüljön zordon homlokod, Szűd teljék meg az öröm borával, Húzd, s ne gondolj a világ gondjával. 1854. július - augusztus (? )
July 4, 2024