Renin Angiotensin Rendszer 2
: fokozott RAAS-aktivitás szerepe a 2-es típusú cukorbetegek hipertóniájában 11. Direkt reningátlók a kardiovaszkuláris-renalis kockázat és betegség progresszió csökkentésében és kezelésében 12. Direkt renininhibitorok 13. A doxazosin hatásmechanizmusai essentialis hypertoniás betegekben: összefüggések a renin-angiotenzin-aldoszteron-katecholamin-lipidperoxidáció és az endogén antioxidáns rendszerek között 14. A DREAM vizsgálat: lehetőség a korai bétasejt-védelemre 15. Renin angiotensin rendszer 1. A DREAM vizsgálat tapasztalatai 16. Effects of low dose of aliskiren on isoproterenol-induced acute myocardial infarction in rats 17. Egy új vasodilatator-diureticum (dopamin receptor agonista fenoldopam) vesehatásainak összehasonlítása az angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható gyógyszerekével és a pitvari natriureticus faktorév... 18. Endotheldiszfunkció dyslipidaemiában: a renin-angiotenzin rendszer szerepe 19. Endotheldiszfunkció és hypertonia 20. Az EUROPA vizsgálat menete és eredményei 21. Fix dózisú kombinációs kezelés a gyakorlatban 22.
Renin Angiotensin Rendszer 1
A renin-angiotenzin rendszeren keresztül ható vérnyomáscsökkentők a depresszió új kezelési irányát képviselhetik – derül ki egy nemrég megjelent metaanalízisből. A depresszió patofiziológiája még napjainkban sem teljesen feltárt: a hagyományos útvonalakon keresztül ható terápiás szerek csupán részben hatékonyak; a kezelt depressziós esetek csupán 30%-a kerül teljes remisszióba. Emiatt szükségszerű, hogy újabb útvonalakon keresztül ható szerek kerüljenek alkalmazásra. III.3.D. A Renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer. Napjainkban kísérletek zajlanak az idegrendszer gyulladásos folyamatain, az oxidatív stressz útvonalakon, valamint a mitokondriális diszfunkción keresztül ható terápiás beavatkozásokkal kapcsolatban. Mindezeken túl az elmúlt időkben felmerült a renin-angiotenzin rendszer (renin-angiotensin system/RAT) depresszióban betöltött potenciális szerepe is, mely által elméletileg mind az angiotenzin konvertáló enzim inhibitorok (ACEI), mind az angiotenzin II. receptor (AT1R) blokkolók befolyásolhatják a kórkép lefolyását. Míg a RAT mechanizmusát már a 19. században felfedezték, idegrendszeri hatásait ennél sokkal később, az 1970-es években írták le először; ezek alapján az angiotenzin II.
E gén különböző homológjai vannak jelen a különböző gerincesekben. Az angiotenzin II előállítása Az angiostenzin I – II átalakulását egy ACE-ként ismert enzim közvetíti ( angiotenzin konvertáló enzim). Ez főleg az egyes szervek, például a tüdő és a vesék vaszkuláris endotéliumában található. Az angiotenzin II hatásai a vesére, a mellékvese kéregére, az arteriolákra és az agyra specifikus receptorokhoz kötődnek.. Annak ellenére, hogy ezeknek a receptoroknak a funkciója nem teljesen tisztázott, intuitív módon részt vehetnek a vazodilatáció termelésében a salétromsav előállításán keresztül. Renin angiotensin rendszer blockers. A plazmában az angiotenzin II felezési ideje csak néhány perc, ahol a peptidek lebontásáért felelős enzimek angiotenzin III-ra és IV-re bontják.. Az angiotenzin II hatása A vese proximális tubulusában az angiotenzin II felelős a nátrium és a H. cseréjének növeléséért. Ez növeli a nátrium-reabszorpciót.. A szervezetben a nátrium szintjének növekedése a vérfolyadékok ozmolaritását növeli, ami a vér térfogatának változásához vezet.