Kempelen Farkas Találmányai
Amikor a szuggesztív tekintetű bábu szeme megmozdult, nem csak arról feledkeztem el rögtön, hogy ez egy metafora, hanem arról is, hogy ráadásul trükk. A sakktábla előtt álló kislány is meghökkent, a Műcsarnokba meghívott vendégek abbahagyták a smúzolást, pedig a Török fából faragott keze még csak ezután emelkedett fel, és indult el hátborzongató lassúsággal az egyik sakkbábu felé. Sorban álltak fel a nézők, a biztonságiaknak úgy kellett hátrébb lökdösni az egyre közelebb nyomulókat, akik látni akarták, ahogy a fából, fogaskerekekből és réz emeltyűkből összerakott szerkezet sakkozik. Jó, persze, valahol ott bújik az egész mélyén egy ember, de erre a játszma előrehaladtával egyre kevesebben gondoltak. Mint ahogy arra is, hogy nekünk, a virtuális valóság, a PlayStation, az internet gyakorlott felhasználóiként inkább leereszkedő érdeklődéssel kellene fogadnunk az 1769-ben tervezett sakkozógépet. Érthetetlen rögeszme Kempelen Farkas találmányáról azonban néhány perc alatt kiderült, hogy miért emelkedett ki a középkor és koraújkor ötletes találmányai közül.
Kempelen Farkas – Wikipédia
Nem túlzás azt állítani, hogy ezzel Kempelen tette le a mesterséges intelligencia alapjait. A korabeli legendák azt harsogták, hogy egy ember van a gépben, de leleplezni soha nem tudták és a titkát sem fejtették meg. A korabeli feljegyzések szerint olyan emberek "hívták ki a Törököt", mint Cobenzl gróf (Mária Terézia meghatalmazott minisztere), Benjamin Franklin vagy Napóleon. És bár a bábuval le lehetett ülni játszani, és látszólag önállóan mozgatta a sakkfigurákat, nagyon nehéz volt legyőzni. Illusztráció egy könyvből, melyben bemutatták, hogyan működött a sakkautomata. Forrás: Wikipedia /Joseph Racknitz A pontosan megalkotott mechanikus szerkezet végül egy amerikai körút során 1854-ben semmisült meg a philadelphiai Kínai Múzeumban, ahol egy tűzvész pusztított. A gépből csupán a sakktábla maradt fenn. Akkori tulajdonosa, Nepomuk Maelzel pár évvel később felfedte a szerkezet titkát: kiderült, hogy a dobozba rejtőzve valóban egy ember mozgatta a török bábu karját. Kempelen Farkas beszédkeltő gépének 2001-ben Magyarországon készült replikája Forrás: Wikimedia Commons Kempelen Farkas munkásságáról a budapesti Műcsarnokban rendeztek kiállítást 2007 áprilisában, ahol a sakkozógép rekonstruált másolatát is bemutatták.
Kempelen Farkas önarcképe, aláírásával Forrás: Wikipedia Miközben selyemgyárakat létesített és faluközösségeket szervezett, folyton törte az agyát valamint. Kempelen újító gondolatai egészen napjainkig hatnak, találmányai megelőzték korukat. Kora polihisztoraként a világon elsőként szerkesztett beszélőgépeket (ez a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakította át), gőzkondenzátorral tervezett gőzgépet, a gőzturbina ősét, de igazán híressé a sakkozógép vagy más néven sakkautomata feltalálása tette. A "Török" néven megismert szerkezet feltalálójaként mutatta be híres sakkozó bábuját 1770-ben, amelynek építésébe Mária Terézia utasítására fogott bele. A sakkozógép már a saját korában is világhírnévre tett szert. Kempelen és a szerkezet későbbi tulajdonosai egész Európát és Észak-Amerikát is bejárták ezzel az akkoriban csak "bűvészmutatványnak" titulált találmánnyal. Ámulatba ejtette a korabeli közönséget, ahogy a sakktábla másik oldalán ülő török bábu úgy játszott, akár egy igazi ember.