Orbán: &Quot;Ha Belesodródunk, A Saját Magunk Marhaságától Meg Butaságától Senki Nem Tud Megvédeni&Quot; | Alfahír — Szálasi Ferenc Sírja
Ez a háború nem a mi háborúnk, itt mi nem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk, "a gazdaság működése vagy nem működése itt a kérdés" – hangsúlyozta péntek reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő közölte: ami most fontos az ország szempontjából, az az ország jövője, "az pedig a háború és béke kérdésén múlik, meg kell akadályoznunk, hogy belesodródjunk ebbe a háborúba". Ez nem a mi háborúnk, és ha azt akarjuk, hogy az ország épüljön, akkor békére van szükségünk – jelentette ki az ukrajnai háború kapcsán. Orbán Viktor azt kívánta minden hallgatónak, hogy "érezze át a helyzet komolyságát, lássa a háború borzalmait, szörnyűségeit, Magyarországot fenyegető következményeit", és álljunk ki a hazánkért, védjük meg Magyarországot, és szavazzunk a békére. Kifejtette: "Megértéssel kell fogadnunk az ukrán elnök erőfeszítéseit, hiszen bajban van a hazája", és ő azt reméli, hogy úgy tud kikerülni ebből a szorult helyzetből, hogyha másokat is belevon a háborúba.
- Orbán viktor interjú kossuth rádió
- Orbán viktor kossuth rádió ma reggel
- Orbán viktor rádió tánczenekara
- Orbán viktor rádióinterjú kossuth rádió
- Szalasi ferenc siraj youtube
- Szalasi ferenc siraj daily
- Szalasi ferenc siraj khan
Orbán Viktor Interjú Kossuth Rádió
Orbán Viktort állítása szerint szíven ütötte a kijelentés (itt ismét Márki-Zay Péter egy kijelentésére gondolt - a szerk. ), miszerint a kárpátaljai magyarok oroszbarátok. Ez egy háborús időben tett feljelentés a kárpátaljai magyarok ellen - közölte. A magyaroknak Kárpátalján mindig is voltak problémáik, azt is tudjuk, hogy mindig is voltak ukrán csoportok, akik gyanakvóan néznek rájuk, ezért az ezzel kapcsolatos kijelentések közvetlen veszélyt jelentenek a kárpátaljai magyarok számára. Ha az országot belevisszük egy háborúba, akkor a választási kampányban leromboljuk az ország nagy-nehezen kialakított pozícióit. A választási kampány alatt ha háború van, sosem a kampány szerint szabad elsődlegesen értékelni - tette hozzá. Vannak közvetlen veszélyek és középtávú veszélyek. A szankciókról mindig is megvolt a véleményük, de háborúban az egység a legfontosabb, ezért nem akadékoskodtak. A szankciók azonban kétélű fegyverek, ezért a kormánynak azon kell dolgoznia, hogy a szankciók miatt közvetlenül beeső károkat tudják enyhíteni.
Orbán Viktor Kossuth Rádió Ma Reggel
Orbán visszautalt a 2015-ös migráció időszakára is, amely szavai szerint szintén "elvett 1-2 évet az életünkből". Majd Magyarország mostani geopolitikai szerepét értékelve kijelentette, "elég erősek vagyunk, betonszilárdságú biztonságunk van, de ha belesodródunk, a saját magunk marhaságától meg butaságától senki nem tud megvédeni". Orbán Viktor ezért úgy látja, "stratégiai nyugalom" kell, hiszen "mindenki fölzaklatott állapotban van", és "ilyenkor könnyű hibázni", ezért megfontoltan kell döntést hozni. A fegyverszállítás témáját érintve világossá tette, ha fegyvert szállítanánk Ukrajnának, az háború provokálását okozhatja Kárpátalján. Hangoztatta, hogy "magyar szemmel kell nézni ezt a konfliktust", majd a nemzeti kisebbségi jogokat illetően úgy vélte, "háború idején nem szabad felhozakodni a kárpátaljaiak sérelmeivel". Emellett a kormányfő bizonygatta azt is, hogy "nem a kampány az első szempont, a legfontosabb a béke, a biztonság, és hogy kimaradjunk ebből a háborúból". Orbán közvetlen veszélynek gondolja, hogy "a nyugatiak" a szankciók mellett döntöttek, ez szerinte a Krím eseményei idején is ellenkező hatást ért el az oroszoknál.
Orbán Viktor Rádió Tánczenekara
A miniszterelnök a migrációra áttérve azt mondta: minden korábbinál nagyobb illegális migrációs nyomásra kell számítani a következő hónapokban Magyarország déli határán. Egyszerre nő a nyomás az olasz–spanyol, a keleti és a balkáni útvonalon; Afganisztánt napi 30–35 ezer ember hagyja el, ők pedig legnagyobb valószínűséggel Magyarországon keresztül akarnak majd menni – tette hozzá, jelezve azt is, hogy idén több mint 100 ezer migránst állítottak meg a magyar határon, háromszorosát, mint az előző évben. Hangsúlyozta: az Európai Unió migrációval kapcsolatos szabályait békeidőben írták, " de ma nem békeidő van ", így ezek a rendelkezések elavultak, hiszen a régi szabályok már nem segítik az életünket, hanem " bajt hoznak a nyakunkra ". Orbán Viktor megemlítette: miközben az új berlini kormányprogramban " Németországot bevándorlóországnak nevezik ", Magyarország nem akar azzá válni. A két pozíció pedig összeegyeztethetetlen, ráadásul várhatóan egyik fél sem fog engedni az álláspontjából. A vita lényegét úgy foglalta össze: míg Magyarország az illegális határátlépőket visszaviszi a kerítés másik oldalára, és azt mondja, hogy a " migránskérelmek " elbírálása nem a magyar határon és Magyarország területén történik, hanem annak az országnak a nagykövetségén, ahonnan jönnek, illetve ahol keresztülhaladnak, addig az EU ezt egyáltalán nem fogadja el, és azt szeretné, ha ezek az embereket Magyarország befogadná, és itt folytatná le a szükséges eljárásokat.
Orbán Viktor Rádióinterjú Kossuth Rádió
"Ő végül is az ukrán érdekeket nézi és a saját hazáján próbál segíteni, nincs is vele vitám" – fogalmazott. Hangsúlyozta: a vita a magyar baloldallal van, amely "szót akar fogadni az ukrán elnöknek". Kijelentette: ez a háború nem a mi háborúnk, itt mi nem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk, "a gazdaság működése vagy nem működése itt a kérdés". Elítéljük az orosz támadást, de nem tudunk úgy segíteni az ukránoknak, hogy közben tönkretesszük saját magunkat – tette hozzá. A miniszterelnöki interjút itt nézheti meg: A kormányfő arról beszélt, hogy vannak országok, amelyeknek úgy alakult a történelme, hogy nincsenek olyan befogadó és szállító kapacitásaik, amelyek lehetővé tennék, hogy ne Oroszországból hozzanak olajat meg gázt. "Nem arról van szó, hogy majd fölvesszük a pulóvert este és egy kicsit lejjebb csavarjuk a fűtést" vagy néhány forinttal többet fizetünk a gázért, hanem arról, hogy ha Oroszországból nem jön energiaforrás, akkor nincs energia Magyarországon – mutatott rá. Közölte: a gazdaság működése vagy nem működése a kérdés, a magyar gazdaság nem működhet ilyen energiaforrások nélkül.
Ezek csövön jönnek, vagyis vagy jön gáz, vagy nem. Magyarország a kőolaj 60 százalékát, míg a gáz 85 százalékát vásárolja Oroszországból. Az ország finomítói erre az olajtípusra rendeződtek be, átállításuk pedig több évet venne igénybe – ismertette. Orbán kifejtett: az energia ára már korábban elkezdett növekedni, a háború csak "rátett még egy lapáttal", de szerinte valójában az energia ára azért nő Európában, mert az EU emeli az árakat. Azt is kifejtette, hogy az inflációért is Brüsszel felelős, hiszen az emelkedő inflációt legalább 50 százalék az energiaár-emelés okozza. Tehát ha a brüsszeli bürokraták nem emelnék az energia árát mesterségesen, azzal egy eszközt találnánk arra, hogy az áremelkedések ütemét fékezni tudjuk – közölte. Az ország mindent megtesz, amit megtehet – közölte Orbán Ukrajna megsegítésével kapcsolatban –, "de azt nem kérhetik, hogy tegyük tönkre magunkat az ő kedvükért". Orbán szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalások során nemcsak őt szólította meg személyesen, hanem mindenkit megtámadott, akiről úgy gondolta, hogy nem elég elkötelezett az urán ügy mellett.
A volt magyar miniszterelnökök síremlékének felújítására különített el 150 millió forintot a kormány. A HVG azt írja, ez ellen egyedül az Együtt fejezte ki tiltakozását, csakhogy a tekintélyuralmi rendszert építő, antiszemita törvényeket hozó, a németeket kiszolgáló, népirtó vezetők nevének felsorolásában helyet kapott a hungarista Szálasi Ferenc is, aki az ország német megszállása után került hatalomra a nyilaskeresztesek élén. A emlékeztet rá, hogy Szálasinak nincs ismert síremléke, ugyanis a háborús bűnökkel kivégzett miniszterelnököt ismeretlen sírhelyre temették, nyomát csak kutatják a történészek. Hasonló a helyzet Sztójay Dömével, aki a második világháború során a német megszállással került néhány hónapra miniszterelnöki pozícióba. Kivégzése után feltehetően együtt temették el a Szálasi-kormány tagjaival együtt. Archívum: Torgyánék költségén temették a nyilas propagandistát Szálasi mellé - NOL.hu. A kifogásolt miniszterelnökök között van még Gömbös Gyula és Imrédy Béla. Mindkettejük síremléke a Kerepesi temetőben található.
Szalasi Ferenc Siraj Youtube
2016. 09. 05 A legendás cserkészvezető papra, Csonka Ferencre emlékeztek augusztus 27-én a Pécsi Központi Temetőben. Egykori tanítványai, ismerői és tisztelői, Csonka Ferenc sírján egy porcelánképet helyeztek el. Csonka Ferenc 1954-től a pécsi püspökségen adminisztrátor volt és ezzel egyidejűleg káplánként látta el a pécsi belvárosi plébánia lelkészi teendőit. Hívei emberhalásznak nevezték, mert amerre csak járt, tanítványainak tábora folyton növekedett. Cserkésztevékenységét, amely egész további életét meghatározta, a pécsi 217-es számú Keresztény Munkás Ifjú Cserkészcsapatban kezdte el. Szalasi ferenc siraj daily. Földalatti mozgalmat szervezett titokban, szívesen invitálta filozófiai beszélgetésekre, hittanórákra diákjait a pécsi Gyertyaszentelő Boldogasszony-plébániatemplom (dzsámi) katakombáiba, akiket a keresztény értékrend szerint nevelt és a cserkésztörvények betartására ösztönzött. 1961. februárjában letartóztatták, hónapokon keresztül tartották egy nedves börtöncellában, majd a bíróság 1961. július 27-én 6 év börtönre, valamint egyes jogainak gyakorlásától 10 év eltiltásra és teljes vagyonának elkobzására ítélte.
Szalasi Ferenc Siraj Daily
Úgy legyen! Szerkesztőségünk idén is tiszteletét tette nyughelyénél. Ma már sokkal rendezettebb képet mutat a kopjafa és környéke. [1] Lukács Ferenc valóban létezett és 1944-ben lépett be az SS-be. A zsidó legendák szerint Franciaországban munkaszolgálatosokra felügyelt, majd egy Székesfehérvárról induló halálmenet harminckét tagját Sárvár környékén, több társával együtt kivégezte, a náluk lévő értékeket pedig ellopta. Lukácsot elfogták, ám megszökött, majd egy villamoson a kalauz ismerte fel. Szálasi Ferenc és a kivégzett mártírok tömegsírja többször annyi holtat rejt, mint a feljegyzések - Nemzeti.net. Statáriális bíróság elé vitték és hat nap múlva kivégezték. (Múlt-Kor) Egy másik változat szerint "nyilas keretlegény" volt, a bori tábor egyik őre. [2] Bosnyák Imre (1913-1997) hungarista politkus. 1935-ben 21 évesen a Nemzet Akaratának Pártja VIII. kerületi ifjúsági vezetője, 1939-ben a Szálasi kiszabadítására szervezett puccsban is részt vett, és a börtönt is megjárta emiatt, majd a hatalomátvétel után a propagandaminisztériumban dolgozott. Bosnyák Zoltán, a Magyar Zsidókérdés Kutató Intézet igazgatójának unokaöccse.
Szalasi Ferenc Siraj Khan
298-301 PARCELLA, Rákoskeresztúri Köztemető, (1992), 2, 033 vértanu nyughelye - YouTube