Ősz-Szüreti Bál | Page 4 | Canadahun - Kanadai Magyarok Fóruma | Csik Ferenc 1936
-Játszunk fogócskát! -Azt már annyiszor játszottuk. Án tán titoon.fr. supportLists]-->-Tudjátok mit lányok, táncoljunk! Kőketánc, kőketánc
forgás, taps Etyem, petyem, ponty, mosogatórongy, Mért nem jöttél tegnap este, kaptál volna húst. Ládd én bizony kaptam, tarisznyába raktam, Mire haza csöszörögtem, mind elpotyogtattam. lányok leguggolnak A kocsiban szőlő nincsen, Van szeretőm, de szép nincsen Piros almát kettévágom, hopp, hopp, hopp Fele enyém, fele tied hopp, hopp, hopp fiúk bevonulnak, lányok mögé állnak Lányok: Mihály, lötyög a háj. Lányok: Miska, mit eszik a macska. Egeret, bogarat, mindenféle madarat. Lányok: Ádám batyut visz a hátán! Lányok: János, mért vagy olyan álmos? Fiúk: Szita, szita kéreg, majd megesz a méreg. Lányok: Gyertek, fiúk táncba! Fiúk: Nem megyünk, mert nem tudunk! Lányok: Ugye fiúk, hogy tudtok Csak mi nekünk hazudtok. Azt hallottam én a héten Legény vásár lesz a réten. Én is oda fogok menni lányok elsétálnak a fiúk előtt, kört alkotnak Szőkét, barnát választani. Azt hallottam én a héten, Leányvásár lesz a réten. Én is oda fogok menni, fiúk a párjuk elé állnak. Szervusz kedves barátom, kézfogás, lóbálás gyere vélem táncba.
A többiek sorban becsatlakoznak a láncba, egymás kezét megfogva, ütemesen lépve. Kétszer elénekeljük a dalt, ezalatt kialakul a teljes lánc. A harmadik énekre egyre fokozódó hangerővel a sor elején álló kislány betekeri csiga alakban a láncot. Egy, kettő, három, négy, te kis legény hová mész Amikor a kislányok megállnak, bejönnek a fiúk. Sorban, egymás mögött állva jönnek be, és állják körbe a lányok által alkotott csiga alakzatot. A következő mondókát mondják: Egy, kettő, három, négy, Te kis legény hová mész? Nem megyek én messzire, Csak a falu végire. Ott sem leszek sokáig, Csak tizenkét óráig. Akár úgy is játszhatják, hogy az első két sort a lányok mondják, és erre válaszolva a harmadik sortól jönnek be a fiúk. Hapa-cupa, hopp, hopp Amikor a fiúk mondókája véget ér, a gyerekek mind együtt kezdik mondani a következő mondókát, megbontva az eddigi szabályos térformát (lányok csiga alakban, fiúk körülöttük körben), mindenki össze-vissza mozog a térben: A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Csik Ferenc mosolyogva mesélte el, hogy amikor hazafelé ballagott társaival az úszóstadionból, ámulva gondolt vissza a japánok 57. 3 es 4 tized mp-es tréning eredményeire, és elmesélte társainak, hogy mit kérdezett nagynénje Budapesten édesanyjától. Nagynénje ugyanis hallotta a rádióból, hogy a németek minden győztesnek tölgyfacsemetét adnak. – Hova fogjuk ültetni a Ferkóét-kérdezte nagynéje édesanyjától. Mikor azután látta a japán úszókat, és a jó tréning eredményeket, így szólt társaihoz: "Nem kell már gondolkozni, nem ültetünk tölgyfát. " A verseny után futva érkezett a stadionba Orbán és Balázs, a két magyar öttusázó. Nyakába borultak Csiknek, és gratuláltak neki. Elmesélték, hogy mivel jegyet már nem kaptak a stadionba, az olympiai faluban figyelték a versenyt egy távolbalátó készüléken. Tisztán hallották a starter szavát, látták Csiket, amint nyugodtan ül starthelyén, leveti köpenyét, látták, hogy jól startolt, hogy hogyan fordult, és hogyan tört az élre 70 méter után. Csik abszolút biztosan győzött, még a japán Abe is Csiket hozta első helyre.
Csik Ferenc 1936 Magyar
Abe közvetlenül Bárány mellett ült, mint célbíró. Csik kezét a gratulálók annyira összeszorongatták, hogy a verseny után a jobb kisujján lévő sebhely fájni kezdett. Sok szó esett arról is, hogy a japánok luxusautón jártak az olympiai faluból a tréningekre, s az előfutamokra. Bárány úszókapitány kijelentette annakidején, hogy nem versenyző az, akit egy félórás autóbuszút összeráz. Csik a tréningekre és az előfutamokra is a közös autóhasszal jött a stadionba, csak vasárnap a döntőre jött gépkocsin. Százhúsz kilóméteres tempóval száguldottak – mint Balogh László mosolvogva megjegyezte – azért, hogy Csik megszokja a gyorsaságot. Az öltözőben az elsők között két finn újságíró kereste fel Csiket, s mint a testvérnemzet fiai melegen gratuláltak neki. " Hazatérését követően szinte a legnépszerűbb sportoló lett, szülővárosában szobrot avattak tiszteletére. 1934. Lengyelország, Északnyugati-Kárpátok BEAC sportolók (úszók) csoportja Rabka-Zdrój közelében, balról a negyedik felnőtt Csik Ferenc későbbi olimpiai bajnok 100 méteres gyorsúszásban.
Csik Ferenc 1936 4
Ugyanekkor Keszthelyen a Kossuth Lajos u. 71. sz. ház emeleti lakásában meghatódva ült a rádió körül Csik Ferenc édesanyja, özv. Lengváry Ferencné és családja. A bemondó elcsukló hangon közli a világszenzációt, hogy Csik Ferenc a 100 m gyorsúszásban 57, 5 mp alatt elsőnek jutott be a célba és elhódította a világhírű japán úszók elől a világbajnokságot. " Csik Ferenc világbajnoki győzelmének hírét a rádióhallgatók azonnal kivitték az utcára, s szinte percek alatt terjedt el a városban az örömhír. Futárok száguldottak a híradással, hogy ne maradjon Keszthelyen egyetlen ember se ki a közös örömből. Keszthely szíve mint egy emberé dobbant ezekben az áhítatos percekben; mint egy nagy család örült Keszthely kiváló fia nagyszerű győzelmének… "Berlin, augusztus 9. Csik Ferenc győzeimé a berlini olympia egyik legnagyobb eseménye. Győzelme után mindenünnen elhalmozták Csik Ferencet a jókívánságokkal. Először a fotóriporterek rohanták mog, majd a német rádió részére kellett néhány szót mondania viaszlemezre.
A keszthelyi Panheonban a városhoz kötődő nevezetes személyiségek emlékére létrejött alkotásokat helyeztek el. Itt találtam Csík Ferenc úszó olimpiai bajnok domborművét – sajnos, nagyon rossz látási viszonyok között. Másrészt ez az az, aminek kapcsán belekeveredtem a Csík Ferenc emlékét őrző alkotások történetébe, vagyis az előző műlap is ennek kapcsán született (azaz ld. a kapcsolt lapot). Csík Ferenc (1913–1945) született Kaposváron, 1924-től élt, tanult, sportolt Keszthelyen, ahol végül végső nyughelye is van. Ez az alkotás is 1936-ban készült. Keletkezésének körülményei nem ismertek, de sajnos a szélén amúgy jól látható szignót sem tudom azonosítani. Ott helyben, de sajnos a fotók alapján sem látszik igazán: zöld mázzal fedett kerámia-alkotás, a bajnok portréját mutatja. Avatására a millecentenáriumi ünnepségekhez kötődően került sor. [1] Különböző személyek neve merül fel az avatás kapcsán. "Cséby Géza, a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója" [1], "Gelencsér József egyetemi főtitkár" [4].