Palóc Grand Canyon Térkép
A földtani értékek iránt érdeklődő még számos érdekességet fedezhet fel a természetvédelmi táblával megjelölt Páris-patak szurdokvölgyében is. Nógrádszakál közelében, amely a "Palóc Grand Canyon"néven is ismert. Több millió évvel ezelőtt folyó kanyargott itt, és a felhalmozódott hordalék megkövesült rétegeit lehet megcsodálni. A hajdani folyó úgy vájta ki medrét, hogy ha a szurdokban sétál az ember, fölémagasodnak a hordalékból keletkezett, sziklaszerű építmények. Néhol fagyökerek szövik át a kőrétegeket, itt-ott kidőlt fatörzseken és mohától csúszós kőtömbökön kell átmászni. Indák nyúlnak a gyanútlan vándor után, és szúnyoghadak ostromolják. Tavasszal és ősszel, esőzések idején még csordogál a Páris patak, egyébként a látogató csupán a kiszáradt medret láthatja, amelyben érdekes mintázatú és színű köveket lehet gyűjteni. A természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. A hozzá vezető utat már messziről jelzi a vasúti andráskereszt.
Palóc Grand Canyon Térkép Tour
Esőzéseknél nagy mennyiségű víz formálja, vájja ki a környezeténél puhább tengeri üledékből a patak völgyet. Mivel törmeléket szállít, az erózió is nagyobb mértékű. A puhább kőzetek gyorsabban formálódnak, egyes falak hírtelen leszakadását eredményezve, míg a keményebb részek lassabban csiszolódnak, így néhol félcső alakú alámosásokat képezve. Nos ez a kanyargós, szűk, 20-25 méter magas folyamatosan formálódó szurdok Magyarországon van, a Cserhátban, Palócföldön. A közeli Karancs-csúcsot Mikszáth Kálmán Palóc Olümposznak keresztelte, és Mikszáth után szabadon a szurdokot a helyiek nemes egyszerűséggel Palóc Grand Canyonnak hívják. A Grand Canyonban ugyan még nem jártam, de a kis szurdok tényleg varázslatos. A Páris-patak már csak heves esőzéseknél és hóolvadáskor mutatja meg magát, de ilyenkor továbbra is komoly felszínformáló erővel bír. Az általa kialakított fiatalkori völgybevágódás felszínre hozta azt a 14-16 millió éves lazább üledékesebb réteget, amelyet a fölötte lévő tufába ágyazódott keményebb rétegek védtek meg.
Palóc Grand Canyon Térkép Hospital
Valamikor több millió évvel ezelőtt itt minden bizonnyal egy folyó kanyargott, ma pedig a felhalmozódott hordalék megkövesült rétegeit lehet megcsodálni. A nagy vastagságban képződött kavicsos, homokos üledékbe helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufit-rétegek települnek. A szurdokvölgyben végigsétálva megkapó látványban lehet részünk: sziklaszerű kiemelkedések, hatalmas kőtömbök, gyökerek, kidőlt fák között haladunk. Tavasszal és ősszel, esőzések idején, olvadás után még csordogál a Páris-patak (amelynek neve nem tisztázott, hogy honnan ered), egyébként a kiszáradt meder fogadja a kirándulókat. Az őslénytani leletekben és földtani értékekben gazdag környék számos érdekességet rejteget az érdeklődőknek. 0 videó - 1931 Ferde (Ferdie) Grofé, Ferdinand Rudolf von Grofe (New York, 1892. március 27. – Santa Monica, Kalifornia, 1972. április 3. ) amerikai zeneszerző, zongorista. 1931-ben írta legismertebb, ma is gyakran játszott darabját, a Grand Canyon szvitet, amelyet 1945-ben Arturo Toscanini is elvezényelt a Carnegie Hallban, a zeneszerző jelenlétében.
A víz ebbe a vulkáni kőzetbe vájt az évmilliók alatt 15-20 méter mély medret. A nagy vastagságban képződött kavicsos, homokos üledékbe helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufit-rétegek települnek, amelyik levéllenyomatokat őriztek meg a föld őstörténeti korából. Fatörzsbarlang A Páris-patak völgyében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, melyek európai viszonylatban is kuriózumnak számítanak. Nem szó-szoros értelemben vett barlangok. Hatalmas fatörzsek üregei. Keletkezésük több millió évre vezethető vissza. A vulkáni tufába rengeteg, a folyó által felhalmozódott fatörzs hullott, amelyek a megszilárdult rétegben szép lassan kirohadtak. Később ezek az üregek a talaj eróziójának is köszönhetően felszínre kerültek, és látványukban barlangra emlékeztetnek. Századfordulós kálvária stációi A századfordulón épített kálvária stációit az utóbbi időben helyreállították. A dombtetőn az Árpád-korban vár állt, majd területén monostort létesítettek, később a Koháry grófok kastélya állt itt, most pedig az 1912-ben épült Kálvária.