Szellemi Termek Értékcsökkenése

Gazdasági események: A társaság megvásárolt egy szellemi terméket, amelynek vételára 4 400 000 Ft. + 25% ÁFA. Az ellenérték átutalása fizetési határidőn belül megtörtént. A szellemi termék tárgyévben elszámolt értékcsökkenése 400 000 Ft. A társaság kiselejtezi a szellemi terméket, mert feleslegessé vált. A napló így néz ki: 1. T K 454 Szellemi termék vásárlás T 4 400 000 K 4 400 000 1/a T K 454 ÁFA elszámolása T 1 100 000 K 1 100 000 2. T 454 K Vételár átutalása T 5 500 000 K 5 500 000 3. T K 1194 Terv szerinti ÉCS T K 4. T 866 K Terven felüli ÉCS elszámolása T 4 000 000 K 4 400 000 5. T 1194 K A nullára leírt eszköz kivezetése T K 5/a T 1184 K 114 A nullára leírt eszköz kivezetése T 4 000 000 K 4 000 000

Sz78573: Szellemi Termékek Terven Felüli Értékcsökkenése És Annak Visszaírása | Adófórum - Adózási És Számviteli Információk

Csak szellemi terméket lehet selejtezni, illetve ez lehet hiány, vagy ez semmisülhet meg. Ekkor az eszköz a mérlegben nem szerepelhet, így a mérlegértéke nulla lesz. Milyen mértékig lehet a terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Olyan mértékig lehet elszámolni, hogy a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Elszámolása: T 866 K 118 Amennyiben az immateriális jószág nem használható, megsemmisült vagy hiányzik, akkor az eszközt a terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni, az eszköz nettó értékével egyező összegben. 1. T 866 K 118- terven felüli értékcsökkenés elszámolása nettó érték összegében 2. terven felüli écs. kivezetése: T 118 K 11. immateriális javak 3. terv szerinti écs. kivezetése: T 119 K 11. immateriális javak 4. értékhelyesbítés kivezetése: T 117 K 11. immateriális javak Terven felüli értékcsökkenés visszaírása: T 118 K 966 A terven felüli értékcsökkenés visszaírása maximum a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegében lehetséges, ekkor az immateriális jószágot a piaci értrékére írjuk vissza.

Szellemi Termék Vagy Vagyoni Értékű Jog? - Adózóna.Hu

szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, amely várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után. Azaz azt a többletköltséget lehet így aktiválni, amely a kísérleti fejlesztés eredményeként létrejött aktiválható termék bekerülési értékében nem vehető figyelembe. Ez többek között azért is előnyös, mert így terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolva több üzleti év eredményét terheli majd, és erre a már folyamatos működésből termelődő bevétel fedezetet nyújthat. Az aktiválás feltétele ugyanakkor, hogy a kísérleti fejlesztés aktivált költsége a jövőbeni haszonból megtérüljön, és ezt megfelelően is kell dokumentálni. A kísérleti fejlesztés kezdetekor a vállalkozónak döntenie kell, hogy ezen költségeket aktiválja-e és amennyiben igen, úgy ettől a döntéstől eltérni nem lehet.

Mi tartozik bele a K+F tevékenységbe és mi az ami nem? Kizárólag olyan tevékenység tartozhatnak a K+F körébe, amelyekben fellelhető az újszerűség és valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldásának számottevő eleme. A prototípusok tervezése, szerkesztése és vizsgálata általában K+F körébe tartozik. A kísérleti üzemek építése és beüzemelése szintén a K+F tevékenység része, azonban ha a kísérleti szakasz véget ér és a próbaüzem már termelési egységként kezd el működni, a tevékenység már nem tekinthető K+F-nek. A gyártási szakasz sem számítható már be a K+F tevékenységbe, kivéve, ha új tervezési és műszaki megoldásokat tartalmaz. Ha csupán a gyártás során felmerült hibák felderítése és javítása zajlik, az sem tartozik már a K+F tevékenység körébe. A számviteli törvénnyel összhangban a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan összeget, vagy a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költséget lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben (pl.