Az Alvilág Mélyén / Jancsó Miklós Szegénylegények – 5 Film Jancsó Miklóstól, Amit Látnod Kell
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Házunk vendégi hol maradnak, A gólya, fecskepár? Megérezvén a tél fuvalmát, Elmentek messze már. Szálló darvak nyújtott csoportja Eltűnt a szemhatáron... Ó, hány sóhajtás ment utánok, Ó, mennyi édes álom! Dértől fagyasztott barna réten Nem zeng többé a dal, Mély fájdalomtól sújtva hallgat A sárguló avar; Halkan zizegve hull a fáról Levél, gally sorra... Nem anya, nem inzultálok megint másokat az internet mélyén : FostTalicska. sorra... Mintha egy lélek sok csalódott, Tűnő ábrándja volna. A napra felhők tornyosulnak, Nagy szürke fellegek, Mint sárkányszörnyek a mesében, Csatáznak, küzdenek; Az alvilági félhomályban Hasító károgással Borzalmat keltő gyászmenetként Ezernyi varjú szárnyal. A nappalok mind rövidebbek, Jön a tél csendesen, Átokvert lélek, fagyos szélvész Sír a kéményeken, Ökör, szamár, ló összebújva, A széllel versenyt ordít, Az ember búsan gondba mélyed, S a tűz mellé huzódik.
- Mit csinált az orosz Gömbcsikó a tenger mélyén? : HunNews
- Nem anya, nem inzultálok megint másokat az internet mélyén : FostTalicska
- Vezeklés, emelt fővel – Wikiforrás
- Jancsó miklós szegénylegények teljes film sur
- Jancsó miklós szegénylegények teljes film
- Jancsó miklós szegenylegenyek teljes film
- Jancsó miklós szegénylegények teljes film sur imdb
- Jancsó miklós szegénylegények teljes film festival
Mit Csinált Az Orosz Gömbcsikó A Tenger Mélyén? : Hunnews
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A földnek mélye olykor meg-megrándult, Amint ment zúgó száz tárnákon át; Már rég feledte szabad thrák honát, Míg lent morzsányi zöldesfényű láng dúlt És aknák mélyén zöldes szörnyek lesték, Feléje nyújtva hosszú pikkelyes kart, S a földalatti villám, nagy eres kard, Átszegezte ezt az elátkozott estét. És Orpheus csak ment, magábahullva, A pusztulás nagy leckéjét tanulva, Mely gyötrött szédülésbe merevíté, Míg végre naptól felfénylett egy oszlop. Orpheus megfordult és szertefoszlott Tündérfehér árnyékként Eurydiké.
Nem Anya, Nem Inzultálok Megint Másokat Az Internet Mélyén : Fosttalicska
A kéj lecsapó mennykövénél Amit láttam, nem volt mennyország, - Uram, mutasd meg újra orcád; Tévedtem, ennyi az egész. Tévedtem - bűnt miért hazudjak? Mellet ki ver, kezet ki tördel? Én ebben a büzhödt gödörben Téged kerestelek, tudod jól. Kinek Legelső Látomása Nyíló gyermekszememben égett: A pokol fenekén is téged, Nem ezt a hitvány ördögöt. Én azt hittem, veled csatázom, Mint egykor Jákob a hegyen: Én vagy te - ámen, úgy legyen! Az alvilág mélyén videa. Akárki győz, győzött az isten. Én ezt a bordélyházi lármát Ezer sivító torkon át Mint égbezengő orgonát Hallgattam tátott, mafla szájjal. Amivel az ördög kinált, Ezért ittam a trágyaléből És a boszorkányok öléből, Mint aki szentelt bort iszik. Tűrtem, hogy tátott számba köpjön S könnyes szemembe, a pimasz, De most egy áruló grimasz Az álarcot letépte róla. Hát ez volt, aki nyársrahúzott, Eremből ugró vért eresztett?! És én mint mennyei keresztet Cipeltem őt a hátamon! Megállj csak - hát ez nem te voltál? Hová jutottam, istenem! Hisz őket én nem ismerem, Nem ér a játszma - kezdjük újra!
Vezeklés, Emelt Fővel – Wikiforrás
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Ötven asszony, alabastrom testtel, ébenszínű hajjal érzőn, mégis öntudatlan öntögetve szakadatlan félig értett dalra kel, ötven kárhozott bús asszony felvilágból lehozott és lelkeikbe visszajáró félig értett félemléket fojtott hangon énekel: »Meggyilkoltuk férjeinket, ötven daliás nagy férfit és szerettünk, csak szerettünk, Isten tudja, kit szerettünk, vágykancsóból merítettünk, merítettünk, űrítettünk, fenn a zöldvilágu földön, az aranyos nap alatt - »Régi szavak járnak vissza elsötétült lelkeinkbe, mint sötétben nagy szobákba utcáról behullott fények; mit jelentenek? hiába próbálunk rá emlékezni; mit jelent az, hogy: szeretni? mit: kívánni? Vezeklés, emelt fővel – Wikiforrás. és ölelni? a homályban mindhiába kérdezzük az árnyakat. »Csak daloljunk: Meggyilkoltuk - s emlékezzünk: férjeinket csak daloljunk, bár nem értjük, és merítsünk és ürítsünk; úgy sem tudjuk abbahagyni; és daloljunk, bár nem értjük, mert különben némaság van, és a némaság oly félős! néma, rengeteg sötétség: a sötétség nem beszél - « Igy dalolt az ötven asszony, ötven kárhozott bús asszony, egymáshoz mind oly hasonló ébenfürtü, alabastrom testü ötven testvérasszony így dalolt a Léthe-réten, lélekfák közt, mákvirág közt, óriási amphorák közt, Léthe mellett, hol a szél lenn a csöndes alvilágban, szellőtlen bús alvilágban alszik asphodelos-ágyban, mélyen alszik, nem beszél.
Sötét kietlen éj, az ég csillagtalan, A holt világ felett vad vész üvölt, rohan; Mint egy őrült szellem, mely felriad s kinek Nincs teste, mégis oly borzalmas, oly hideg. A falvak házai megannyi sírhalom, Mely hóval fedve van s nincs a szomszédba nyom; Itt-ott fa áll, mint egy virasztó remete, Kinek az ég felé nyulik száraz keze. Üvölt, üvölt a vész a szörnyü éjjelen, Pusztít, ijeszt, ahol dühével elmegyen; A veres erdőnek tájéki rengenek, Mint egy elkárhozott, nyög, zug a rengeteg. Körűl a láthatár sötét, mint a korom; Fagy s álom vész erőt a fáradt vándoron, Kit a vihar s az éj utjában meglepett, Csupán a hit tart még szivénél meleget. A veres erdőben két szomszéd sziklaszál, S egyiknek tetején magas feszűlet áll. Mit csinált az orosz Gömbcsikó a tenger mélyén? : HunNews. E két orom felett találkozik vala A gonosz lélekkel az Urnak angyala. Egyik szelíd alak s mint a galamb fehér, Másik vad és sötét, minő a denevér; A jó angyal megállt az egyik tető felett, A rosz lélek szinte mellé ereszkedett. De mint az orvmadár, ha rejtett tőrbe csap, Vijjogva felriad egy percnél hamarabb; Kinek a szent kereszt nagy borzalmára van: A szomszéd kőszálon űl meg magánosan.
Főoldal Hír Cannes – Jancsó Miklós Szegénylegények című filmje a klasszikusok programjában Jancsó Miklós Szegénylegények című alkotása meghívást kapott a 68. cannes-i filmfesztivál nagy klasszikusok felújított változatát bemutató programjába – jelentették be a szervezők. Az idén ötvenéves korszakalkotó mű felújított változatát a Filmalap kezdeményezésére hívták meg a Cannes Classics nevű programba, amelynek idei díszvendége Costa-Gavras lesz. A tavaly elhunyt Jancsó Miklós a Szegénylegények című alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér film a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb színész díját (Görbe János) is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával, a rangos londoni filmfesztiválon pedig a legjobb külföldi film díjával tüntették ki – emlékeztetett a Magyar Filmunió.
Jancsó Miklós Szegénylegények Teljes Film Sur
53 magyar film - Jancsó Miklós: Szegénylegények - Szekfü András bevezetője Szekfü András filmkritikus az 53 magyar film Egyén és hatalom nevű programjának vetítése előtt tart bevezetőt Jancsó Miklós Szegénylegények (1966) című filmjéről. Bemutatása idején a rendező így nyilatkozott munkájáról: "Annak idején sokan hittünk abban, hogy van valamiféle speciális, változatlan magyarság; a szegény népnek valamilyen örök megtartó ereje. A harmadikutas koncepció egyik jellegzetes motivációja volt ez az elképzelés, amelynek bizonyos elemei – tapasztalatom szerint – a negyvenévesnél idősebbek közül sokaknak a tudata mélyén még ma is megtalálhatók; legalább nosztalgiákban. Ennek a koncepciónak a történelmi gyökerei körül nyomoz ez a film, Rózsa Sándor betyárjainak "lebuktatási" históriája. A "történelmi magyar függetlenség" sok évszázaods illúziójával néz szembe – a mocsarak lecsapolásának fényében. Amíg a mocsarak áthatolhatatlan búvóhelyül szolgáltak, lehettek ilyen függetlenségi illúziók, de amikor már nincsenek mocsarak, lehetetlen a "passzív", független befelé fordulás.
Jancsó Miklós Szegénylegények Teljes Film
Az egyik legnagyobbnak tartott magyar rendező, Jancsó Miklós idén szeptember 27-én lenne százéves. Az évforduló alkalmából szeptember 30-ától rövid ideig újrajátsszák a mozik a legnagyobb filmjének tartott klasszikust, a Szegénylegényeket. A Szegénylegények teljes körű digitális restaurálása az 1965-ös film 50. évfordulójára készült el a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor Igazgatóság segítségével. A Latinovits Zoltán, Görbe János és Kozák András főszereplésével készült, a kiegyezés utáni betyárvilágot bemutató történelmi parabola a hatalom és az egyén komplex viszonyát modellezi. A Szegénylegények a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, sokkolóan pontos látlelete, a magyar filmtörténet mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg elismert alapműve. Jancsó ezzel az alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A fekete-fehér alkotás a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb színész díját (Görbe János) is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával tüntették ki, Cannes-ban Arany Pálmára jelölték.
Jancsó Miklós Szegenylegenyek Teljes Film
A Mafilmben készült Szegénylegények forgatókönyvét Jancsó állandó alkotótársa, Hernádi Gyula és Karall Luca jegyzi, producere Nemeskürty István volt. A Szegénylegények nemzetközi premierjét 1966-ban tartották a cannes-i filmfesztiválon. A teljes egészében restaurált filmet digitális hordozóról vetítik Cannes-ban. A felújítás a Filmalap 18, 6 millió forintos támogatásával a MaNDA közreműködésével a Magyar Filmlaborban készült az elmúlt hónapokban. Jancsó Miklós korszakalkotó filmjének felújított változatát a cannes-i filmfesztivállal párhuzamosan műsorra tűzi az Uránia Nemzeti Filmszínház. A Rózsa Sándor betyárjainak kézre kerítését felelevenítő Szegénylegények című film a mindenkori elnyomó hatalom működésének technikáját modellezi. 1869-ben gróf Ráday Gedeont kormánybiztossá nevezik ki. Feladata, hogy megteremtse a vagyonbiztonságot, és befogja a negyvennyolcas betyárokat. Ráday nem válogat az eszközökben. Az alföldi "Sáncba": a várbörtönbe gyűjtik be a szegénylegényeket, akiket kegyetlen lélektani módszerekkel igyekeznek társaik elárulására bírni.
Jancsó Miklós Szegénylegények Teljes Film Sur Imdb
Az új vizuális nyelv, amelynek a világ filmművészetében is számos követője akadt; az embereket hosszú snittben bekerítő, körbejáró kamera, a lélektani történéseket nem mutató, hatalmas feszültséget keltő plánozás és a pusztával, eltakart arcokkal jelképessé váló ábrázolásmód azt is lehetővé tette Jancsó számára, hogy elhelyezze a 1956 élményét a magyar történelem "népi" és forradalmi vonulatában. A film, noha nem nyert Cannes-ban, az egész világot Jancsó mellé állította. A tavaly 93 éves korában elhunyt Jancsó Miklós ezzel az alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér film a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb színész díját (Görbe János) is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával, a rangos londoni filmfesztiválon pedig a legjobb külföldi film díjával tüntették ki.
Jancsó Miklós Szegénylegények Teljes Film Festival
Végül pedig egy bónuszvideó: egy igazi hollywoodi rendezőlegenda, Martin Scorsese mesél benne arról, számára miért is fontos Jancsó Miklós művészete. A teljes egészében restaurált filmet digitális hordozóról vetítik Cannes-ban. A felújítás a Filmalap 18, 6 millió forintos támogatásával a MaNDA közreműködésével a Magyar Filmlaborban készült az elmúlt hónapokban. Jancsó Miklós korszakalkotó filmjének felújított változatát a cannes-i filmfesztivállal párhuzamosan műsorra tűzi az Uránia Nemzeti Filmszínház. A Rózsa Sándor betyárjainak kézre kerítését felelevenítő Szegénylegények című film a mindenkori elnyomó hatalom működésének technikáját modellezi. 1869-ben gróf Ráday Gedeont kormánybiztossá nevezik ki. Feladata, hogy megteremtse a vagyonbiztonságot, és befogja a negyvennyolcas betyárokat. Ráday nem válogat az eszközökben. Az alföldi "Sáncba": a várbörtönbe gyűjtik be a szegénylegényeket, akiket kegyetlen lélektani módszerekkel igyekeznek társaik elárulására bírni. Büszkeségüknél fogva csalják csapdába közülük a volt Kossuth-katonákat.