Orvosi Eredmények Lekérdezése, Darálós Keksz Daráló Nélkül
Ilyen lényeges előrelépés volt a technológia, az informatikai háttér és a számítógépes adatfeldolgozás fejlesztése, a laboratóriumi automatizálás és a teljesen automatikus analitikai platformok bevezetése a mindennapi gyakorlatba, a többszörös szimultán preanalitikai munkaállomások munkába állítása, a vizsgálati eljárások javítása, illetve a minőségbiztosítási rendszerekkel való összehangolás (pl. certifikáció és akkreditáció). Az összefoglalt közlemény a betegellátás azon lépéseivel foglalkozik, melyekben a laboratóriumhoz nem tartozó személyzet is részt vesz, illetve számba veszi a laboratóriumi vizsgálati folyamatban előforduló, felismerhető hibák nagy többségét; az extraanalitikus minőség javítása a jövőbeni minőségbiztosítási erőfeszítések fő célpontja. A preanalitikai változók közül a vénás vérminta nem megfelelő gyűjtése tehető felelőssé a hibák körülbelül 60 százalékáért, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy szigorúbb és hatékonyabb felügyeletet kell biztosítani ezen a téren, mely a diagnosztikai folyamat nem mellőzhető eleme.
Ennek ugyanis a beteg szempontjából kedvezőtlen, sőt akár életveszélyes következményei is lehetnek, például a beteg nem a vércsoportjának megfelelő vért kap. A betegazonosítás messze leggyorsabb és legkönnyebb módja a vonalkódok alkalmazása. Csuklópántok is használhatók azonosításra, bizonyos gyakorisággal azonban ezek is tévesztések forrásai lehetnek elsősorban a csuklópánt hiánya, elvesztése miatt (az esetek 70 százalékában). A legmegfelelőbb vérvételi pont megtalálása A vérvétel megfelelő helyének megtalálása alapvető feltétel a sikeres vérvételhez és a megfelelő minőségű vérminta vételéhez. A vénás vérvétel sikerességének két, egymással szorosan összefüggő tényezője a) a megfelelő és könnyen elérhető vérvételi hely hozzáférhetősége (mely elsősorban a beteg anatómia jellemzőinek függvénye) és b) a vérvételt végző egészségügyi dolgozó képzettsége és gyakorlottsága. A vérvétel leggyakrabban a könyökhajlatból történik, ennek hiányában a vena cephalica is használható vérvételre. A vena basilicából történő vérvételt azokra az esetekre kell fenntartani, amikor az antecubitalis régióban egyetlen véna sem áll rendelkezésre.
A klasszikus tűk alternatívájaként használhatók a szárnyas tűk, melyek hajlékony műanyag szárnyakkal ellátott vékony tűk, melyekhez hosszabb, hajlékony cső csatlakozik. Az eredetileg infúziós célokra kifejlesztett szárnyas tűk csak a betegek bizonyos csoportjaiban alkalmazhatók vérvételre, például azoknál, akik tartós szubkután vénás kanült viselnek tartós hemodialízis kezelés céljából, hosszan tartó infúziós terápiában részesülnek (kritikus állapotban lévő vagy rosszindulatú daganatban szenvedő betegek), vagy általános anesztéziát vagy szedációt alkalmaznak náluk műtét, fájdalmas klinikai beavatkozás vagy diagnosztikai radiológiai vizsgálat előtt. Ezen kívül szárnyas tűvel történő vérvétel javasolható újszülötteknél, gyermekeknél, kis állatoknál, illetve olyan betegeknél, akiknek vénái vékonyak, nehezen hozzáférhetőek vagy atípusos lefutásúak, de kisebb méretük folytán hasznosak lehetnek ideges vagy szorongó betegeknél vagy "tűfóbiában" is. A szárnyas tűk használatának hátránya, hogy drágábbak, fennáll az esélye, hogy nem sikerül megfelelő vérmintát nyerni, és a vérvételt végző számára is veszélyesebbek, hiszen nagyobb a tű okozta sérülés esélye.
A leszorítást körülbelül 7, 5 centiméterrel a tervezett vérvételi hely felett kell elhelyezni a karon olyan szorosan, hogy a vénás keringést elzárja, az artériás keringés ugyanakkor szabad maradjon (kb. 20-30 Hgmm-rel magasabbra kell állítani, mint a szisztolés vérnyomás), és ne okozzon kellemetlenséget a betegnek. A vérvételt követően a leszorítást azonnal el kell távolítani, és semmilyen körülmények között nem maradhat fenn 1 percnél hosszabb ideig. Ha további időre van szükség a vérvételhez, akkor a leszorítást fel kell engedni, hogy a vérkeringés helyreálljon, és a bőr visszanyerje eredeti színét, és csak eztán szabad ismét felhelyezni. Bár meggyőző bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy a hosszan tartó vénás pangás megváltoztatja a vér bizonyos analitikumainak koncentrációját és/vagy aktivitását, a leszorítási időt ritkán tekintik a preanalitikai variabilitás potenciális forrásának. Vérvételi eszközök A speciális vérvételi csövek 1960-as években történt európai bevezetése csaknem forradalmasította a vérvételi technikát, és jelentős előnyöket biztosított a hagyományos fecskendőkkel szemben.
A vérvétel során előforduló nagyobb hibák A beteg azonosítása A szakképzett személyzet hiánya és a rendszer túlterheltsége nyomán könnyen megelőzhető hibák fordulhatnak elő, melyek veszélyeztetik a beteg biztonságát és felesleges kiadások forrásai lehetnek. Az Institute of Medicine (IOM) 1999-es jelentése szerint az ilyen természetű hibák legtöbbje rendszerszintű problémákra vezethető vissza, nem pedig arra, hogy az egészségügyi személyzet adott tagja nem megfelelően végzi a beavatkozást. A mintavétel során nagy gondot kell fordítani a beteg személyazonosságának igazolására. Bár az Amerikai Patológiai Társaság jelenleg két betegazonosító ellenőrzését követeli meg a vérvétel előtt, a laboratóriumi gyakorlatban továbbra is a beteg nem megfelelő azonosítása hibák legfőbb forrása, mely főként a preanalitikai fázisra jellemző. Ennek fényében a beteg hitelt érdemlő azonosítása továbbra is központi feladat a vérvételt végző egységekben, mely egyben alapvető feltétel a laboratóriumi eredmények pontosságának biztosítása, a téves diagnózis, valamint a nem megfelelő diagnosztikai és terápiás eljárások elkerülése érdekében is.
Következtetések A klinikai laboratóriumi vizsgálatok során a technológiai előrelépések és a prevenciós erőfeszítések ellenére előfordulhatnak hibák. Ezzel együtt azonban a klinikai laboratóriumok gyakorlatában egyre nagyobb hangsúlyt kap a teljes folyamat felügyelete és a minőségbiztosítás, beleértve azokat a munkafázisokat is, melyeket nem a laboratóriumi személyzet végez. (Forrás: Lippi G, et al. Phlebotomy issues and quality improvement in results of laboratory testing. Clin Lab. 2006)
Tisztelt Felhasználó! A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ
Régi ízek, szép emlékek. Darálós kekszet sütöttem. Ahogy a nagyi is készítette, finom és ropogós, lezárt dobozban hosszan eltartható. Hagyományosan vaníliás és kakaós készült, de én most még kétféle ízzel kipróbáltam, és nagyon fincsi lett. A receptet barátnőm anyukájától, Tamitól kaptam. A hozzávalókon nem változtattam, viszont én robotgéppel kevertem be a tésztát, mert így gyorsabb, mint kézzel. Érdemes elkészíteni, mert tényleg nem bonyolult. Kezdődik az iskola, jól lesz pár szemet a uzsonnás dobozba betenni egy alma vagy körte társaságában. Vagy egy bögre kávé mellett elropogtatni. 🙂 Darálós keksz 350 g finomliszt 350 g rétesliszt 200 g porcukor 1, 5 cs. sütőpor (20-22 g) 2 cs. vaníilás cukor csipet só 100 g házi zsír 150 g vaj 4 egész tojás 1-2 ek. szerencsi kakaóporral, vagy 2 ek. Darálós keksz daráló nélkül film. kókuszreszelékkel vagy ½-1 kk. fahéjjal A szárazanyagokat tálba mérjük, kanállal elkeverjük. Hozzáadjuk a lágy zsírt és vajat, tojásokat, robotgéppel (keverőkarral) összeállítjuk a tésztát. Pár perc alatt készen is van.
Darálós Keksz Daráló Nélkül 1
A darálós keksz gyakori sütemény volt nálunk olyan ünnepekre, amikor nagy vendégség volt. A krémes süteményekkel ellentétben ez már napokkal előtt elkészülhetett és ha az ünnep alatt nem fogyott el, akkor sem volt gond, hisz sokáig elállt. Olvasónk most daráló nélkül is elkészítette és egyáltalán nem csalódott a speciális módszerrel készült süteményben. Darálós keksz receptet keresel? | Nosalty. Darálós keksz recept Hozzávalók 15 dkg vaj, 50 dkg finomliszt, 20 dkg kristály cukor, 1 mokkáskanál szódabikarbóna egy teáskanál citromlében elkeverve, 1 citrom reszelt héja, 2 evőkanál tejföl, 1 egész tojás, 2 evőkanál olaj. Elkészítése a hozzávalókat egy nagy robotgépben összedolgozzuk, kemény, törős tészta lesz belőle, ez egy alap tészta, amit tetszés szerint ízesíthetünk, tehetünk bele például darált diót, kókuszt, kakaóport, őrölt mandulát, annyi részre osztjuk, ahány féleképpen ízesíteni akarjuk, mindenegyik részt a kívánt módon beízesítünk, másnapig hűtőben pihentetjük, a húsdaráló kekszfeltétjén ledaráljuk, légkeveréses sütőben 175 fokon 13 perc alatt megsül, a képen látható kekszeket olvasztott csokiba, majd mandulalisztbe mártottam.
(Aki nem szereti a zsírt, 250 g vajjal is készítheti. A zsír lehet sertészsír vagy kacsazsír is. Ettől lágyabb, omlósabb lesz a keksz. ) Ha szeretnénk ízesíteni a kekszet, akkor a bekevert mennyiséget kettéosztjuk. (A bekevert tészta kb. 1400 g, ezt kell kettéosztani. ) Az egyik fele marad vaníliás, a másik fele pl. kakaós. Ízlés szerint 1-2 ek. kakaóport adunk a tésztához és géppel elkevertetjük. Én kétszer kevertem be az alapmennyiséget, mind a két esetben kettéosztottam a bekevert tésztát, ízesítettem őket, így négyféle ízű kekszem lett. Vaníliás, kakaós (1 púpos evőkanál szerencsi kakaóport adtam hozzá), fahéjas (fél teáskanál fahájat adtam hozzá) és kókuszos (2 evőkanál kókuszreszeléket adtam hozzá). Darálós keksz daráló nélkül soha. Egy éjszakára hűtőbe tettem és pihentettem a bekevert tésztákat. Másnap formáztam, azaz húsdarálón keresztül kinyomtam. A húsdarálóra a süteményes kinyomó feltétet kell feltenni, a daráló kés és a lyukacsos tárcsa helyett. Én a csillag forma kinyomót használtam most. Formázás után sütőpapírral fedett tepsire rakosgattam a kekszeket.