Debreceni Egyetem Tek.Com: A 326-Os Kormányrendelet 2015. Évi Változásai :: Pdsz

Köszöntöm a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszékének oldalán, melynek legfőbb funkciója, hogy tanszékünk névjegyeként részletes információt adjon a képzési, oktatási, kutatási profiljáról és munkatársaink eredményeiről egyaránt. Célunk, hogy bemutassuk a Növénytani Tanszéket a diákoknak, munkatársaknak és szakmai partnereinknek, illetve tájékoztassunk minden kedves érdeklődőt az intézményünkben folyó tevékenységről. Tanszékünk közel évszázados múltra tekint vissza. A magyar királyi Tisza István Tudományegyetem első szervezeti egységei közé tartozott és mind a mai napig jelentős értékekkel bír. Büszkék vagyunk a Tanszékünk történelmére a növénytudomány számos területén elért eredményére, amelyek nemcsak egységünk fejlődését segítette hanem több tudományterületnek, szervezeti egységnek, kutatócsoportnak jelentett oltalmat illetve támogatást önállósodásra az idők folyamán. Egységünk központi szerept tölt be Egyetemünk számos képzésben a tudósokat képző kutató szakoktól a technológiai és ipari képzéseken át a tanárképzésig.
  1. Debreceni egyetem tt.fr
  2. Debreceni egyetem tek.com
  3. 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár
  4. Ágazati szakmai pótlékok tájékoztató - Pedagógusok Szakszervezete
  5. Oktatási Hivatal

Debreceni Egyetem Tt.Fr

A diplomaosztók később is visszanézhetők az egyetemi csatornán. A Debreceni Egyetem több kutatóegysége is szerepel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a legjobb 50 infrastruktúrával rendelkező hazai kutatóhelyet bemutató listáján. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának két oktatója, Bányai István egyetemi tanár és Kalmár József egyetemi docens vett át Polányi Mihály-díjat a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Felolvasótermében tartott ünnepi ülésen. Életének 77. évében, 2021. december 1-én elhunyt Antus Sándor Széchenyi-díjas vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, Professor Emeritus. A Debreceni Egyetem csaknem 30 ezer magyar és külföldi diákja számára kezdődött meg a vizsgaidőszak, amikor valamennyi, az intézmény 14 karán tanuló hallgató számot adhat az őszi félév alatt megszerzett tudásáról.

Debreceni Egyetem Tek.Com

A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnökségének döntése alapján az egyetem hallgatóinak érdekében kifejtett kimagasló közéleti tevékenységért "A Hallgatói Önkormányzat Elnökségének Elismerő Oklevele" kitüntetésben részesült Kökényesi Gergő villamosmérnök. Az elismerést Csont István, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata elnöke adta át. Példamutató tanulmányi és közéleti munkájáért Dékáni Dicséretben és jutalomban részesült: Bíró Dóra villamosmérnök, Lakatos Gergő vegyészmérnök és Malecz Ádám Szilárd vegyészmérnök. Felsőfokú tanulmányai idején a Hatvani István Szakkollégium tehetségműhelyének tagja volt és a Szakkollégium képzési programjában vállalt kötelezettségeit kiváló eredménnyel teljesítette Nagy Antónia vegyészmérnök és Rimanóczi Dóra vegyészmérnök. Az okleveleket és elismeréseket Kun Ferenc dékán adta át. Sajtóiroda - TPL

A Magyar Akkreditációs Bizottság által 2005 októberében engedélyezett szakindítást követően az első alapszakos évfolyam – 14 hallgatóval – 2006 szeptemberében kezdte meg tanulmányait. Mára a Biomérnök BSc a Kar rendre legmagasabb felvételi pontszámú képzésévé nőtte ki magát, a jelentkezők száma évek óta többszörösen meghaladja az 50 fős keretszámot. A debreceni biomérnök képzés történetében a következő mérföldkő a mesterképzés indításának sikeres akkreditációja volt 2009 elején (a mai napig a Műegyetemi mellett a debreceni az egyetlen hazai biomérnöki mesterképzés). Az első alapszakos diplomákat 2010 elején vehették át hallgatóink, akik kivétel nélkül jelentkeztek a 2010 februárjában először induló helyi mesterszakra. Azóta a mesterképzésben résztvevő hallgatók száma 50 fölé nőtt; a biomérnök alapszakon végzettek mellett vegyészmérnök, környezetmérnök, mezőgazdasági mérnök és biológia BSc-vel rendelkezők is csatlakoztak az új képzéshez. Mesterszakosaink közül többen kiváló szakmai teljesítményük eredményeként biotechnológiai cégeknél, gyógyszergyáraknál kaptak lehetőséget diplomamunkájuk elkészítésére, esetenként rangos vállalati ösztöndíjakkal is megtámogatva.

Megjelentek a 2023. évi minősítés keretszámai 2022. február 28-án megjelent az emberi erőforrások miniszterének nevében eljárva Dr. Maruzsa Zoltán Oktatásért Felelős Államtitkár közleménye a 2023. évi pedagógusminősítési keretszámokra, valamint a minősítési tervbe való felvétel feltételeire vonatkozóan, amelyet az Oktatási Hivatal honlapján a Köznevelés/Pedagógusminősítés menüpontban vagy az alábbi linken érhet el: A pedagógusok minősítési eljárását a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 326/2013. (viii. 30.) korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelet szabályozza. A 2019. évi minősítési eljárásban résztvevő Gyakornok és Pedagógus I. besorolási fokozatban lévő pedagógusok minősítésére az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében című kiadvány ötödik átdolgozott változata alapján kerül sor, a Mesterpedagógus besorolási fokozatot megcélzó pedagógusok minősítése a harmadik javított Útmutató alapján történik.

235/2016. (Vii. 29.) Korm. Rendelet - Nemzeti Jogszabálytár

Íme néhány ágazati miniszteri rendelet, amely élt a Kjt. felhatalmazó rendelkezésével: A honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 27/2008. (XII. 31. ) HM rendelet az ágazati pótlékra a következő rendelkezéseket tartalmazza: –11/A. 326/2013. (viii.30.) korm. rendelet 10/d.§ (3) bekezdés c) pontja vagy a (8) bekezdés. § (1) A közalkalmazott – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – havonta honvédelmi ágazati pótlékra jogosult. A honvédelmi ágazati pótlék mértéke – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a pótlékalap 84, 5%-a. A honvédelmi ágazati pótlék összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani. (2) Nem jogosult a honvédelmi ágazati pótlékra a közalkalmazott, ha a) a katonai oktatási intézmény állományába tartozik és a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy b) az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti garantált illetményre jogosult. (3) * A miniszter fenntartói irányítása alá tartozó szakképző intézmény állományába tartozó közalkalmazott honvédelmi ágazati pótlékának mértékét a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti garantált illetményre jogosultak esetében az illetmény-megállapításánál figyelembe vett iskolai végzettség és fizetési kategória alapján a 2. melléklet, b) az a) pont hatálya alá nem tartozók esetében besorolási osztályonként és fizetési fokozatonként a 3. melléklet határozza meg.

11. § (5) Az érintett pedagógus, a szakértő, valamint a pedagógust, a szakértőt foglalkoztató intézmény vezetője a körülmény felmerülésétől vagy annak tudomására jutásától számított öt munkanapon belül köteles értesíteni az OH-t (eddig: a kormányhivatalt) minden olyan körülményről, amely a minősítő vizsga, minősítési eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti. A minősítő vizsga, a minősítési eljárás esetében a portfólióvédés időpontját, valamint a minősítő bizottság elnökének, tagjainak kijelölését az OH (eddig: a kormányhivatal) indokolt esetben, az érintettekkel történő egyeztetést követően módosíthatja, erről haladéktalanul értesíti az érintetteket. 11. § (6) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsgán, minősítési eljárásban, az OH (eddig: a kormányhivatal) új időpontot jelöl ki a számára. 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. E szabály alkalmazásában a pedagógusnak fel nem róható ok minden olyan a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására.

Ágazati Szakmai Pótlékok Tájékoztató - Pedagógusok Szakszervezete

Ha a munkakör, tanár esetében a tantárgy-változás az e bekezdésben meghatározott határidő után következik be, vagy arról a pedagógus határidőben nem értesítette az OH-t (eddig: a kormányhivatalt), a minősítési eljárás az adott évben nem kerül megszervezésre. Gyakornok fokozatba besorolt pedagógus esetében az OH (eddig: a kormányhivatal) akkor is megszervezi a minősítő vizsgát, ha a munkakör-változás, a tanított tantárgy változása későbbi időpontban következik be. Oktatási Hivatal. A minősítő vizsgát ebben az esetben a megváltozott munkakörről vagy tanított tantárgyról történt értesítést követő harminc napon belül megszervezi az OH (eddig: a kormányhivatal). 11. § (12) Az OH (eddig: a kormányhivatal) a minősítés eredményéről a (11) bekezdésben meghatározott adatrögzítést követő hét napon belül tanúsítványt állít ki.

2015. január 1-jétől tehát az illetményalap elszakad a minimálbér összegétől, és az adott év költségvetési törvényében rögzített vetítési alap határozza meg! A 2015. évi költségvetésről szóló 2014. évi C. törvény határozza meg a szóban forgó vetítési alapot az alábbiakban: 61. § Az Nkt. 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint. Ez azt jelenti, hogy 2015. január 1-jén a pedagógus alapilletmények nem emelkednek. A kormányrendelet 38. §-a ennek megfelelően csupán formálisan módosul úgy, hogy a minimálbér helyére minden szövegben a vetítési alap kerül. A százalékos szorzószámokban nincs változás. 38. § (1) 2015. 326/2013. (viii.30.) korm. rendelet új 6. sz. melléklet. január 1. és 2015. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap (eddig: a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének) a) 118, 9 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 163, 3 százaléka alapfokozat esetén, c) 179, 6 százaléka mesterfokozat esetén.

Oktatási Hivatal

Változás a szakmai-gyakorlati/gyakornoki idő számításával kapcsolatban, tekintettel a honosítás kérdésére 308/2018. (XII. 27. rendelete egyes oktatási és kulturális tárgyú kormányrendeletek módosításáról "A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. Ágazati szakmai pótlékok tájékoztató - Pedagógusok Szakszervezete. rendelet (a továbbiakban: Ped. rendelet) 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: "(1a) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor foglalkoztatási időnek kell tekinteni azt az időt is, amely alatt a pedagógus munkakör betöltése olyan, az adott pedagógus-munkakör betöltésre jogosító külföldön szerzett szakképesítés vagy szakképzettség alapján történt, amelynek külön törvény szerinti elismerése a minősítő vizsgán vagy a kötelező minősítési eljárásban való részvétel vagy a nem kötelező minősítési eljárásra vagy pályázati eljárásra történő jelentkezés rögzítésének időpontjában már megtörtént. " (6. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban) Hatályos: 2019. január 01., a 2020. évi minősítési terv összeállításához kapcsolódóan kell alkalmazni.

(2) 2015. és 2016. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap (eddig: a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének) a) 119, 3 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 168, 9 százaléka alapfokozat esetén, c) 186, 4 százaléka mesterfokozat esetén. (3) 2016. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap (eddig: a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének) a) 119, 6 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 174, 5 százaléka alapfokozat esetén, c) 193, 2 százaléka mesterfokozat esetén. 2. A minősítő vizsgát és a minősítési eljárást 2015-től az Oktatási Hivatal szervezi A minősítő vizsga és a minősítő eljárás szervezése – a köznevelési törvény módosított 64. § (6) bekezdése szerint, amely 2015. január 1-jén lépett hatályba lépett változása szerint a kormányhivatalok hatásköréből az Oktatási Hivatal hatáskörébe került.