Kafka Átváltozás Elemzés | Dr. Beke Csongor Háziorvos Budapest Xi. Kerület
Az elbeszélés értelmezési lehetőségei Üzenet, alapgondolat: Kafka művei példázatosak, parabolikus szerkezetűek, ám a parabolákkal ellentétben jelentésük bizonytalan, nehezen megfejthető. Kafka semmi fogódzót nem nyújt a megfejtéshez, és ezzel szinte kihívja az értelmezés sokféleségét, sőt, a belemagyarázás lehetőségét is. Mivel elbeszélései többértelműek, sokféle jelentésük van és bonyolult dolgokat fognak egybe, egyik művét se helyes egyféleképp értelmezni. Helytelen volna megmaradni akár a társadalmi, akár a filozófiai, a teológiai vagy a pszichoanalitikus értelmezésnél, mert azzal leegyszerűsítenénk a mű jelentését. Ez a többértelműség egyébként arra is utal, hogy a teljes igazság megragadhatatlan. Az értelmezés módja: A mű jelentésének megfejtéséhez azt a nem könnyű kérdést kell megválaszolni, hogy: miért történik meg Gregor Samsa átváltozása? Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk fejteni, Gregor két világát, két lényét, az átváltozás előttit és az átváltozás utánit kell összehasonlítanunk. Ezt az elemzés során már megtettük, jellemeztük ember-múltját és rovar-énjét is, ezért most már csak azt nézzük meg, hogy milyen következtetés vonható le az elmondottakból.
- A Jóga Világnapja - 5. Nemzetkezi jóganap az AHIMSZA Jógaközpontban - Ahimsza Jógaközpont - Veszprém
1. Az egyik értelmezés szerint Gregor agyonhajszolt, a végletekig kizsigerelt életmódja bosszulja meg magát: örömtelen élet, rohanás, kevés alvás, kiszolgáltatottság a munkahelyen, megalázások, igazságtalan vádak, zsarolhatóság… Mindezek közül az alvást szokták kiemelni. A szövegben több utalás is van az alvásra, illetve az alváshiányra. Rovarként Gregor jellemzően a kanapé alá bújva piheni ki fáradalmait, de van, hogy szorongása miatt nem tud aludni. A mű elején a narrátor megemlíti, hogy Gregor utazó ügynökként soha nem tudta rendesen kialudni magát, mert hajnali 4 órakor kellett kelnie, és az alváshiány-motívum visszatér a novella vége felé is, amikor Gregor egészsége leromlik és már egyáltalán nem tud aludni. Az alvás és az alváshiány domináns szerepe miatt voltak elemzők, akik felvetették, hogy Gregor azért változott rovarrá, mert nem aludt eleget. Azaz átváltozása büntetés egészségtelen, jellegtelen, önfeladó életmódja miatt. 2. Egy másik értelmezés szerint Gregor átváltozása a világból való kivonulás, egyfajta lázadás az egyforma, monoton hétköznapi élet ellen.
Egyszer véletlenül meglátják az albérlők, s elmennek a házból. Ettől Gregor családja még dühösebb lesz Gregorra. Gregor érzi, hogy az ő létezése már csak teher a családjának, és hogy boldogabbak lennének, ha ő nem lenne. Másnap reggelre elpusztul. Tetemét a bejárónő takarítja el. A család nagyon megkönnyebbül, fellélegzik. Aznap sétálni mennek, örülnek a "szabad életüknek". Az átváltozás elbeszélésmódja, hangneme, kifejezőeszközei Az írói hangnem tárgyilagos, szenvtelen. Kafka nem érzékeltet a szereplői iránt sem ellenszenvet, sem rokonszenvet. Hűvös tárgyilagossággal, távolságtartással számol be a főhős szenvedéséről, nincs se beleérzés, se azonosulás. Hiányzik az írói kommentár is. Az elbeszélő nem kommentálja az eseményeket, nem értékel, nem keres és nem mutat fel indítékokat, így az olvasót nagyobb aktivitásra készteti: nekünk kell valamilyen jelentést kapcsolnunk a műhöz. Ábrázolásmód, írói eszközök: Kafka ábrázolásmódja hagyományosnak nevezhető (lemondott a modernnek tartott epikai eszközökről).
Cselekménybonyolítás A történetmondás lineáris, az események kronologikusan követik egymást. Helyszín: Gregorék háza A történés ideje: néhány hónap. A cselekmény bevezető nélkül, in medias res (a közepébe vágva) kezdődik a felébredés pillanatával. A legelső mondat közli velünk, hogy " Gregor Samsa egy reggel nehéz álomból arra ébredt, hogy ágyában óriási, csúf féreggé változott. " De semmi többet nem tudunk meg, se az átváltozás okát, se szimbolikus jelentését, csak a következményeit. A novella három részből áll. Az 1. rész egy reggel eseményeit beszéli el. Gregor Samsa egy napon arra ébred, hogy bogárrá változott. Hiába próbál ember módjára felkelni az ágyból, nem sikerül neki. Ám furcsamód nem az átváltozás ténye érdekli, nem csodálkozik a rovarrá válásán, nem töpreng, hogy miért történt ez vele. Sokkal inkább az köti le a gondolatait, hogy így rovarként hogyan fog munkába menni. Mi lesz, ha elkésik? Nem veszítheti el az állását, hiszen ő tartja el a családot: szüleit és húgát. Főnöke megérkezik, érdeklődik, hogy mi történt.
Így az undor érzése mellett kíváncsiságot is ébreszt. Az elbeszélés E/3. személyű. Nézőpontja változó: hol az elbeszélő, hol Gregor, hol a család szemszögéből látjuk az eseményeket. Az elején Gregor áll a középpontban, később inkább a környezetére irányul a figyelem. A nyitó mondatban Kafka még külső elbeszélői nézőpontból szólal meg (nem maga Gregor értékeli saját átváltozását "szörnyű"-nek, hanem az elbeszélő), de amikor megismerjük Gregor gondolatait, az elbeszélés átvált belső nézőpont úra. Fontos ugyanakkor, hogy az elbeszélés nem első személyű, a narrátor nem azonosul a főhőssel. Gregor haláláig Gregor belső nézőpontja érvényesül elsősorban. Ezt abból érzékelhetjük, hogy Samsa úr "az apa"-ként, Samsáné asszony pedig "az anya"-ként szerepel, mert ők Gregor szülei. Gregor halála után Kafka hivatalosabb formában nevezi meg Samsáékat, s ez jelzi, hogy innentől ismét külső nézőpontú lett az elbeszélés. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Így a főhős kitaszítottá, kiszolgáltatottá válik, s végül belátja, hogy lázadása nem vezet eredményre, visszaút azonban nincsen. Ez esetben Gregor halála olyan büntetésként értelmezhető, amelyet a világ mér rá, amiért kivonult a társadalomból. 3. Gregor átváltozása értelmezhető egy belső torzulás kivetülése ként is. Gregor élete csak külsőségeiben volt emberi, valójában ember alatti szinten élt, hiszen élete örömtelen volt: üres, monoton, gépies, lélekölő tevékenységek sorozatává vált, és ezáltal elveszítette minden emberi jellegét. Gregor tehát azért változott át, mert embertelen élete lealacsonyította egy rovar szintjére. Már-már nem is emberi életet élt, ez vetül ki a bogárrá változásában. Ugyanakkor minderre későn döbben rá, így aztán Gregor Samsát Ivan Iljics távoli rokonának is tekinthetjük. Ugyanolyan abszurd a helyzetük. Gregor lelke eltorzult ettől az embertelen életmódtól. Önfeladása végül emberi méltóságának elvesztéséhez vezetett, és emberi méltósága feladásával ember voltát is elvesztette.
Thomas Brandon – Halász Rudolf – Nádas György: Szerelmem Donna Rita (1970. június 27. ) Jean-Paul Sartre: Altona foglyai (1970. december 10. ) Tamási Áron: Énekes madár (1971. április 15. ) Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Vihar (1972. január 13. ) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1972. május 11. ) Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom (1972. június 29. ) Osvald Záhradník: Kinek üt a torony(óra)? (1972. október 12. ) Alekszandr Valentyinovics Vampilov: Búcsúzás júniusban (1972. december 14. ) Lovicsek Béla: Tűzvirág (1973. A Jóga Világnapja - 5. Nemzetkezi jóganap az AHIMSZA Jógaközpontban - Ahimsza Jógaközpont - Veszprém. június 14. ) Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci (1973. december 13. ) Aleksej Arbuzov: Jó reggelt, boldogság! (1973. ) Örkény István: Tóték (1974. március 28. ) Tamási Áron: Vitéz lélek (1974. október 17. ) Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté (1975. április 10. ) Shakespeare: Othello (1975. december 5. ) Lovicsek Béla: Alattunk a város, felettünk az ég (1976. április 22. ) Szakonyi Károly: Adáshiba (1976. november 18. )
A Jóga Világnapja - 5. Nemzetkezi Jóganap Az Ahimsza Jógaközpontban - Ahimsza Jógaközpont - Veszprém
Beke Sándor Született Beke Sándor 1939. február 26. (83 éves) Csilizradvány Házastársa Plank Erzsébet (1964-) Foglalkozása rendező, színházigazgató Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1968) Beke Sándor ( Csilizradvány, 1939. ) szlovákiai magyar rendező, színházigazgató a Gárdonyi Géza Színház Örökös Tagja. Életpályája [ szerkesztés] Szülei Beke József és Füssy Ilona voltak. 1954–1958 között a pozsonyi Magyar Tanítóképző hallgatója volt. 1959–1963 között a Pozsonyi Színművészeti Főiskola színész-, 1963–1968 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult Nádasdy Kálmán osztályában. 1969-ben megalapította a kassai Thália Színházat. 1976-ban politikai okokból Magyarországra jött. Dr beke csongor. 1976–1978 között a Miskolci Nemzeti Színház rendezője volt. 1978-ban családjával együtt áttelepült Magyarországra. 1978–1984 között a kecskeméti Katona József Színház főrendezője, 1984–1990 között a Népszínház rendezője volt. 1990–1994 között a Komáromi Jókai Színház igazgatója és rendezője volt.
5. ( bejárat a Korond u. felől az udvari parkoló felé, csengő az utcán, a, kapu mellett a falon). Az Ügyelet telefonszáma: 06 76 403 104. Az ügyeleti ellátás NEM MEGHOSSZABBÍTOTT HÁZIORVOSI RENDELÉS, NEM ÉJJELI HÁZIORVOSI RENDELÉS, CSAK FELTÉTLENÜL INDOKOLT esetben vegyék igénybe(AMENNYIBEN PROBLÉMÁJUK NEM VÁRHAT a következő háziorvosi rendelésig) NEM OK AZ ÜGYELET IGÉNYBEVÉTELÉRE:pl. a "megfázás", hasmenés, torok-fülfájás, hőemelkedés, nem magas láz, enyhe panaszok, ezek patikai szerekkel kezelhetők a következő háziorvosi rendelésig, az ügyeleten NEM ÍRJUK/ÍRJÁK FEL AZ "ELFOGYOTT GYÓGYSZEREKET", mindenki számoljon ezzel)! Kérjük csak sürgős, halaszthatalan esetekben, panaszok esetén keressék az ügyelet! jzák Jenő háziorvos JZÁK JENŐ háziorvoshoz (ámú FELNŐTT háziorvosi körzet) Kiskunfélegyháza alábbi területei tartoznak a területi ellátási kötelezettségi elv alapján (Leterheltség miatt TERÜLETEN KÍVÜLI BETEGET MÁR NEM FOGADUNK, ILLETVE HIVATALOSAN NEM EZEN CÍMEKRE BEJELENTKEZETT LAKOSOK praxisba más háziorvostól átjelentkezési szándékkal nem veszünk fel.