Magyar Népviseletek Tájegységenként

A kereszténység egyik Krisztus-történetében szintén szerepel mint Veronika kendője. Veronika a kendőjével törölte meg Jézus verejtékező, véres arcát a keresztúton, ezáltal az megőrizte vonásainak lenyomatát. A kendőt később ereklyének tulajdonították. A Veronika szó jelentése vera icon, azaz hiteles arckép. A fejkendő A fejkendő és a főkötő az asszonyok viselete volt a magyar népi kultúrában. Népművészet gyerekeknek | Page 2 | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma. A nagyméretű kendők használatát praktikussági szempontok is vezérelték, hiszen takaróvá válhatott a hideg, az eső vagy a bogarak ellen. A pragmatikus használaton túl viselője díszévé vált. A nők hajviselete a főkötővel és a kendővel kiegészítve korukat, illetve családi állapotukat is jelezte. A hajadonoknak fedetlen fejjel, kilógó hajfonatokkal, azaz hajadonfővel kellett járniuk, főkötőt az asszonyok hordhattak. A "bekötötték a fejét" kifejezésünk is arra utal, hogy az esküvőtől kezdve a nőknek főkötőt, kendőt kellett viselniük. A friss házas asszony hordhatott erősen díszített ünnepi felső főkötőt, és ahogyan idősödött, egyre hagyta el a tarka színeket, idős nőként pedig a dísztelen alsó főkötőt viselte csupán, amelyben végül eltemették.

Népművészet Gyerekeknek | Page 2 | Canadahun - Kanadai Magyarok Fóruma

Télen az egyik legpraktikusabb ruházati kiegészítő a kendő, amelyet sálként nyakra tekerve is hordhatunk, illetve vállunkra vetve, hátunkat takarva vagy fejünket beborítva vele szintén viselhetünk. A magyar népviseletben is kiemelt szerepe van a kendőknek, amelyeket tájegységenként változatos, olykor kifejezetten bonyolult variációkban kötöttek a fejre, nyakra, vállra. Mintázatuk, színük és anyaguk is széles skálájú változatosságot mutat attól függően, hogy hétköznapi vagy ünnepi viseletnek szánták. Írott kendők A magyar folklórban számos alkalommal felbukkan ez a ruházati elem. "Kék selyem kendő, zöld selyem rojtja" – szól a népdal. "Elvesztettem zsebkendőmet, szidott anyám érte" – emlékezhetünk az ismert dallamra és a párválasztó játékra gyermekkorunkból. A kendő a népdalok gyakori szereplője. Az egyik leghíresebb téli gyermekversben Weöres Sándor is említi: "Tél szele hóval, faggyal jő / elkel most a nagykendő. Mikor hordják a magyar népviseleti ruhákat? Miért hordják? Mi a neve ennek az.... / Libben a tarka nagykendő, / húzza-rázza hűs szellő. " De Ady Endre A fehér kendő c. versében is megjelenik mint szimbolista jelkép.

A magyar nyelv napja közeledtével felmerülhet a kérdés: mit is jelent ez a nap, miért van szükség rá? Talán alkalmat adhat, hogy tudatosan gondoljunk arra, ami életünk természetes része: az anyanyelvünkre. Az alábbiakban a pedagógusoknak szeretnénk ötleteket adni, hogyan mozgathatnák meg a diákokat, hogy lehet emlékezetessé tenni ezt a napot a tizenévesek számára. Látvány és élmény A számítógépen és televízión nevelkedett tizenéves korosztály számára kulcsfontosságúak a vizuális élmények. Magyar népviseletek tájegységenként. Ezért az első javaslatunk az, hogy öltöztessük fel az iskolát az alkalomhoz illően! Számos, a magyar nyelvhez kapcsolódó dekoráció elképzelhető. Ellephetjük a falakat például a nyelvművelés és a nyelvtudomány jeles alakjairól készített plakátokkal (akár egy plakátkészítő verseny keretében), kitehetünk a magyar nyelvről szóló idézeteket, de berendezhetünk "tájnyelvi sarkokat" is az iskola különböző pontjain. Ez utóbbi tartalmazhat térképeket, tájszavak at, jellemző tárgyakat vagy a népviseletet ábrázoló képeket, de akár hangzó anyagot is.

Mikor Hordják A Magyar Népviseleti Ruhákat? Miért Hordják? Mi A Neve Ennek Az...

A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot, ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza. Zöldág-járás, zöldág-hordás A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A népviseletes babák tengerentúli bemutatkozása | Felvidék.ma. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. Hiedelmek Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen. Étkezési szokások Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet.

Egyes ünnepek előtt a lányok bokrétát küldtek a legényeknek, akik aztán a kalapjukon viselték azt. A férfiak színe egyértelműen a kék volt, ám ruharendelet szabályozta, hogy ezt csak ünnepnapokon és templomban viselhették, hétköznapokra maradt a szürke posztó. A férfi viseletet legfőképpen a foglalkozásuk határozta meg, eszközös táncoknál is a munkához használt eszközeikkel táncoltak – mesélte Rásó Barnabás, a Bihari János Művészeti Iskola és a Pesovár Ferenc Művészeti Iskola oktatója. A sárga egyértelműen a falusi erkölcs határait túllépő bujaság jelképe volt, sőt, gyakran a csalódást, szakítást, hűtlenséget, megesett lányt jelképezte. "Elmehetsz már a templomba, szép híred van a faluba, béülhetsz az első székbe, sárig (sárga) rojtos keszkenőbe" – ahogy a népdal is megmondta. Egyébként a piros a húsvéti tojás esetében is az udvarlás elfogadását jelentette, a sárga pedig az elutasítást. Feketét sokáig nem viseltek, aztán idővel a polgárságtól eljutott a falvakba is, és a fényes, hímzett, díszes sötét ruha lett az ünnepélyes viselet.

A Népviseletes Babák Tengerentúli Bemutatkozása | Felvidék.Ma

Aztán a gyári termelés megjelenésével egyre színesebben kezdett el öltözni a falvak népe is. Kékítővel fehérítették a nyersfehér anyagokat, így lett a hófehér gyolcs például a fiatalok ünneplőjének része. A 19. század második felében alakult ki a ma ismert díszes-színes népviselet, ekkor a szalagokat és hímzőfonalakat már nagy színválasztékban árusították, és ez teljesen átalakította a népi divatot. A kor, nem, vallás, tájegység, családi állapot mind befolyásolta a ruha színét A falusiak is igyekeztek a maguk módján divatosan öltözködni, próbáltak eltérni egymástól viseletükben, és sajátos díszítmények, hímzések alakultak ki a különböző településeken. A népviseletek fő típusai - térségekre bontva - a dunántúli, a felföldi, az alföldi és az erdélyi voltak. Mindnek megvolt, megvan a maga sajátossága - erre ott a G oogle, én most maradnék a színeknél és a szimbólumoknál a teljesség igénye nélkül, hiszen mindet felsorolni lehetetlen küldetés. A legdíszesebb öltözete mindig az eladósorban lévő lánynak volt, ezzel adták a falu tudtára, ha már udvarlót tarthatott, táncolni járhatott.

A paraszti esztétika egyértelműen nem "a kevesebb néha több" elvét követte, azt tartották szépnek, ha a teljes felület ki van töltve. A kevés díszítés ugyanis a szegénységet jelentette. Az 1920-as években a matyóknál szokássá vált az úgynevezett ragyogók használata, ezek üveggyöngyök, flitterek, aranycsipkék voltak. Először a jobb módúak körében, aztán a szegényebb családok is követték a példát, ami eléggé megdrágította az öltözetet. El is terjedt a mondás: "hadd korogjon, csak ragyogjon". Volt azért haszna is a ragyogóknak: a legények ingujja hosszú és bő volt, erre széles hímzés került, benne üveg- és fémdíszekkel. Verekedések során rendkívül nagy hasznát vették a csicsáknak, az ingujjat felgyűrve brutális ütőfegyverként szolgáltak, talán a Vasember is megirigyelte volna őket. Amikor már tarthatatlanná kezdett válni az állapot, az egyház és az értelmiségiek összefogtak, és elrendelték a díszek összegyűjtését. 1925 februárjában Mezőkövesd főterén az emberek levagdosták a ruhadíszeiket, és nyilvánosan elégették, ez volt a híres ragyogóégetés.

July 7, 2024