Etruszk Művészet Ppt

A vezető mester két műve a tárló elején nemcsak személyes képességeit, hanem a görög, egyre inkább az athéni vázadíszítés etruszkká alakulásának folyamatát is jól mutatja. Az egykorú görög művészetben ismeretlen motívumok, mint a hydria vállán a szárnyas Gorgó-fej, testén az ökölvívó viadalt eltáncoló alakok - talán halotti játékok szereplői -, köztük a mozgásuk ritmusát kísérő kígyózó vonalakkal, vagy az amphorán körbefutó oroszlánok közt felmerülő férfifej a görög kerámia egyéni hangú és félreismerhetetlenül etruszk tanítványára vallanak. Etruszk terrakotta Minerva-fej; Kr. Etruszk művészet ppt palermo session. 480-470 k. A magas fülű, talpas tál ( kyathos) formája az ő műhelyére utal, díszítése azonban stílusa alapján egy késői követőjének műve, aki a test sziréneit és táncoló bacchánsnőjét, a fül szatír-figuráját a mestertől idegen puszta sziluett-technikával festette az 5. század első negyedében. Athénban ekkor már a vörösalakos technika is fénykorának vége felé járt, de az etruszkok egy évszázadon át idegenkedtek tőle, és a mázra festett, bekarcolással tagolt vörös sziluett-díszítéssel vagyis ál-vörösalakos technikával (l. az 5. tárlót) helyettesítették.
  1. Etruszk művészet pp.asp
  2. Etruszk művészet pvt. ltd

Etruszk Művészet Pp.Asp

Ennek egy példája a tárló másik végében álló hydria harcos búcsúztatásának az egykorú görög kerámiából jól ismert (l. az oszlop-kratért az I. terem 11. tárlójában), stílusában is athéni hatást tükröző jelenetével; a vele rokon ál-vörösalakos vázák, az egyikük görög szignálójáról elnevezett Praxias-csoport edényei Vulciban, a Micali-mesterét folytató műhelyben készültek. A cumaei vereséget megelőző fél század, Etruriában a művészet klasszikus kora, a kerámiánál jelentősebb műfajokban: a monumentális építészetben, a nagyszobrászatban és a nagyfestészetben is kiemelkedő teljesítmények korszaka volt. A nagyszobrászatban rossz minőségű, csak durván faragható kőfajták mellett Dél-Itáliához hasonlóan elsősorban a terrakottát, ritkábban a bronzot használták. A korszak végén, 480-470 táján készült a tárló befelé néző hosszú oldalán látható, szoborhoz vagy szoborcsoporthoz tartozó, életnagyságú Minerva-fej, az etruszk terrakotta-szobrászat jelentős, a korra jellemző fiziognómiai vonásokat mutató példája; az istennő neve itáliai, de az etruszk kultuszban kiemelkedő szerepet játszó alakját a 6. Etruszk művészet pvt. ltd. századtól a görög Athénával azonosították, akinek, mint a budapesti fej tanúsítja, ikonográfiai vonásait is átvette.

Etruszk Művészet Pvt. Ltd

e. 7-6. század) 87 Szobrászat 37 A klasszikus kor szobrászata (Kr. 5-4. század) 88 Az uralkodók ábrázolási szabályai 38 A Parthenon domborművei 89 A hettiták művészete 40 Síremlékszobrok 90 Építészet 40 Istenek és istennők 91 A fémművesség emlékei 41 A hellenisztikus kor szobrászata (Kr.

Ennek volt az egyik tünete a belső-etruriai települések fontosságának növekedése, amire az előző tárló végén a Chiusi vezető szerepét tanúsító bucchero-vázák utaltak. A század harmadik negyedében, részben nyilván beköltözött mesterek hatására, a keleti görög művészet hangja vált erősebbé Etruriában, majd egyre inkább az athénié, főleg a feketealakos kerámiáé, amelyet, mint a "tyrrhén" amphorák példája mutatta (l. I. terem, 9. tárló), a század második negyedétől kezdték egyenesen etruszk vevők számára készíteni, és ez a tendencia a század végéig erősödött. Ennek hatása tükröződött a helyi vázafestészetben is, amelyben a század közepétől a feketealakos díszítésmód vált uralkodóvá. Athéni művésznek stílusa alapján is etruszk tanítványa volt a tárló elején álló, kentaur és róka, illetve szarvast leterítő oroszlán jelenetével díszített töredékes, kiegészített amphora mestere, az ún. Borostyánlevél-festő. Etruszk. Az etruszk feketealakos vázafestészet legjelentősebb teljesítménye azonban a Vulciban működő Micali-festő termékeny műhelyének produkciója a század utolsó negyedében és az 5. század elején.