Hegedűs Gyula Utca Mozi

Az épület leírása Négyemeletes, függőfolyosós, szecessziós stílusban épült lakóház a Hegedűs Gyula utca és a Garam utca sarkán. Eredetileg Berzenczey utca 26., majd Csáky utca 68., végül Hegedűs Gyula utca 68. A háznak helyet adó telek kezdetben az Erzsébet gőzmalomtársaság tulajdonában állt. Flamm Mór Miksa megbízásából – aki egyben a ház első tulajdonosa is volt – Bokor Gyula és Ács Aurél (Bokor és Ács mérnöki és építészi iroda) tervezte. A szomszédos 64-66. és 73. számú ingatlanok szintén hozzájuk köthetők. A tervdokumentáció szerint 1911. július 15-én hagyták jóvá az épület terveit, az elkészült lakóházat 1912. augusztus 3-án vehette birtokba a tulajdonos. Szemelvény forrása: Építő Ipar, 1911. 35. évf. 28. sz. p. 291. [ARCANUM] A pincében négy üzlethelyiséget, valamint két műhelyt alakítottak ki. A pinceszint egyéb területein a boltokhoz tartozó raktárakat, valamint fa- és szénraktárakat létesítettek. A földszinten egy üzlethelyiség található. Az épületbe lépve a kaputól indulva lépcsőn juthatunk a felvonóhoz és az udvarra.

  1. Hegedűs gyula utca mozi 3
  2. Hegedűs gyula utca mozi magyar
  3. Hegedűs gyula utca mozi filmek

Hegedűs Gyula Utca Mozi 3

A Lipótvárosi Imaegylet számára épült 1911-ben Vajda Béla tervei alapján. A tizenkilencedik század végi zsinagógaépítő hullám kitárulkozó hangnemét felváltották a visszafogott, rejtőzködő épületek. Ezek egyike volt a Hegedűs Gyula utcai is, melyet egy lakóház üzlethelyiségéből alakítottak ki. 1927-ben Baumhorn Lipót, leghíresebb zsinagógaépítészünk udvari beépítéssel bővítette a templomot. Az eklektikus stílusú utcai homlokzatot és az udvari neoreneszánszt kiegyensúlyozza Baumhorn visszafogott szecessziója. A belső tér különleges eleme a színes acél- és üvegtető, ami a korszak színház- és mozi világának felülvilágítóira emlékeztet. HEGEDŰS GYULA UTCAI ZSINAGÓGA Budapest, Hegedűs Gyula utca 3., 1136

Hegedűs Gyula Utca Mozi Magyar

Tömegközlekedéssel: 1. 4-6 -os villamossal eljön a Nyugati pályaudvarig, majd a körúton a Jászai Mari tér fele sétálva a második saroknál jobbra fordul, és a Hegedűs Gyula utca 7-es számig sétál le. (40m a körúttól). 2. A 15 -ös vagy a 115 -ös buszról a Hegedűs Gyula utcai megállónál szálljon le, majd egy 40m-es sétá után a 7-es szám alatt találja magát. Parkolási lehetőség: 1. A Hegedűs Gyula utcába befordulva, majd jobbra a Vígszínház utcában található egy fizetős, őrzött, fűtött mélygarázs a Vígszínház mögötti (Vígszínház utcában lévő) NH Hotelben. Alkalomtól függően az utcában és a környéken is vannak szabad parkolóhelyek. 3. Csupán pár utcányira található a WestEnd City Center, ahol szintén, őrzött, fizetős, fűtött mélygarázs található 4. Egy kicsit távolabb a WestEnd City Center mögött a Ferdinánd-híd mellett található az úgynevezett "Kék palánk" szabadtéri parkoló. Itt nagyon kedvező áron csupán napi 1. 000 Ft/behajtás ellenében lehetséges parkolni. A parkolótól nagyjából 10-13 perc sétára található a rendelőnk.

Hegedűs Gyula Utca Mozi Filmek

Architect: Gyárfás Antal Built: 1913, 1914 Build by: Hunnia Építő Rt. Builder: nincs adat Function: ötemeletes ház Researched: 2014, 2013 Parcel Number: 25359 Research: Malustyik Orsolya Malustyik Mariann Mátrai Zsófi Lovász Dávid Lovász Eszter Description Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language. Az épületet Gyárfás Antal építész tervezte a Hunnia Nyomda Részvénytársaság megbízásából. Az első tervek 1913 tavaszán készültek, az akkor még a Csáky utca és a Wahrmann utca (mai Hegedűs Gyula és Victor Hugo utca) által határolt telken történő négyemeletes bérház felépítéséről. A Budapest Főváros Levéltárában található tervekből kiderül, hogy a pince nagy része a könyvnyomtatásnak lett szentelve: itt létesültek helyiségek a könyvkötészet, üzleti könyvgyártás, könyvnyomda, valamint raktárak és a gépterem számára. A földszinti alaprajzon egy két belső udvaros, három lépcsőházzal és két kapubejárattal ellátott épület látható.

Mivel az ingatlan korábban rövid távú kiadással üzemelt, így egészében felszerelt és bútorozott. Közös költség 26. 000. - Ft, amely a víz fogyasztásának díját magában foglalja. Az épület lépcsőháza felújított, liftjét újra cserélték. Az ingatlan megközelíthetősége kiváló; pár perc sétányira a Nyugati pályaudvar, az M3as metró, 4-6-2-es villamos, 75, 76-os troli. Infrastrukturális ellátottság: a West End City Center, Lehel piac, Dunapart, Szent István park, Vígszínház, több mozi, barátságos kávézók, éttermek, szórakozóhelyek szinte minden korosztály számára, az ingatlan közvetlen közelében találhatók. Tovább olvasom expand_more Térkép close Hasonló hirdetések átlagárai a környéken Ez az ingatlan 1, 01 millió Ft/m² Budapest XIII. kerület 1, 14 millió Ft/m² Újlipótváros 1, 36 millió Ft/m² Az átlagárat a 40-79 m² közötti, új építésű, újszerű eladó lakások ára alapján számoltuk ki. A lakások m² árába az alapterületen kívül az erkély 50%-át is beleszámítjuk. info Lépj kapcsolatba a hirdetővel Magánszemély Személyi kölcsön ajánlatunk: 1 500 00 Ft - 60 hónapra Raiffeisen Személyi Kölcsön 31 101 Ft/hó THM: 9, 80% Érdekel Jogi tudnivalók CIB Előrelépő Személyi Kölcsön 31 562 Ft/hó THM: 10, 01% Cofidis Fapados Kölcsön 34 879 Ft/hó THM: 14, 90% További ajánlatok arrow_right_alt A hirdetés az érintett szolgáltatások/termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül.

Több évtizedes hányattatás után immár eredeti fényében és pompájában ragyog a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, amelyet olyan lélegzetelállító szépségben sikerült helyreállítani, mintha vadonatúj volna. Holott ez az épület már 150 éves: nem sokkal a kiegyezés után, 1870-1872 között épült. S hogy mi szükség volt a szomszédban álló Dohány utcai zsinagóga mellett még egy zsidó templomra? Mert az akkori budapesti zsidóság egy kisebb, konzervatívabb része túlságosan modernnek érezte az újítás igényével fellépő neológia "fellegvárát", a Dohány utcai zsinagógát, ezért olyan zsinagógát akart építtetni magának, ahol az ortodox zsidók is otthon érzik magukat. A sors fura szeszélye, hogy az 1870-es évek elején éppen a konzervatívabb zsidóságnak sikerült olyan modern épületet emeltetnie, amelynek az új, innovatív építészeti megoldásai ma is méltathatók. A Rumbach utcai zsinagóga ugyanis a maga korában valószerűtlenül modern, könnyűszerkezetes technológiával készült: a fiatal, akkoriban még alig 30 éves tervezője ugyanis azt találta ki, hogy az épületet vaspántszerűen egymásba fonódó, fém tartóelemek tartják majd össze.