Solymár – Szűz Mária Szent Neve Plébánia - Székesfehérvári Egyházmegye

ÉVSZAK VASÁRNAP Téli időszámítás, Október 1-március 31. között NYÁRON 9:30 TÉLEN 9:30 Jáki Esperesi Kerület 9754 Pecöl, Széchenyi István u. 22. Az első templom az Árpád-házi királyok idejéből – II. Géza – származik, amely egy kisméretű tornyos kápolna volt. 1450-ben a kapornaki bencés apátság – Pecöli birtokán – az ősi templomot újjáépítteti a Boldogságos Szűz tiszteletére. A pecöli apátság a XV. században a kőszegi- ill. németújvári grófok kegyurasága révén jutott Pecölben részbirtokhoz. Mátyás király idejében a birtok a mogyorókeréki ( ma Eberau, Burgerland) Ellerbach családé volt. Tőlük az Erdődyek kezére került. 1557-ben Erdődy Péter Vas megyei birtokait Zrínyi Miklós zálogosította el. Ez időben a protestantizmus erősen tért hódított ezen a vidéken is. 1573-ban megszűnt a kapornaki bencés konvent működése, paphiány miatt a pecöli plébánia sem volt betöltve. Később is egy évszázadon át váltakozva voltak katolikus és lutheránus lelkészek Pecölön. Mátyás templom miserend es. Később az apátság a Vasvár-Szombathelyi társaskáptalanhoz tartozott.

  1. Pecöl, Kisboldogasszony-templom – Martinus
  2. Tanakajd, Magyarok Nagyasszonya-templom – Martinus
  3. NAGYBOLDOGASSZONY- (MÁTYÁS-) TEMPLOM

Pecöl, Kisboldogasszony-Templom – Martinus

1157-ben szentelték fel. [2] Írás említi 1333-ből György nevű papját. A 15. század végén szentélyét késő gótikus stílusban beboltozták, támpillérekkel látták el, s a déli részéhez bordás keresztboltozattal fedett előcsarnokot építettek. A török hódoltság alatt A pécsi disputa emléktáblája A török hódoltság alatt a városfalon kívül elhelyezkedő templom Pécs egyetlen keresztény kézen levő temploma volt, melyet egyaránt használt a római katolikus, a református és az unitárius egyház. Itt folyt le 1588 augusztusában a Pécsi disputa néven írásban is megörökített hitvita Válaszúti György pécsi unitárius és Skarica Máté ráckevei református prédikátor között. [3] Mivel a város és a megye nagy része az untiárius vallást követte, a 16. Matyas templom miserend. század végétől a 17. század közepéig jellemzően unitárius templommá vált. Legkisebb közös többszörös példák

Tanakajd, Magyarok Nagyasszonya-Templom – Martinus

Ellátja Pilisszentivánt 2010-től.

Nagyboldogasszony- (Mátyás-) Templom

Aki nem az igazságosságot teszi, az nem Istentől való. Ugyanígy az sem, aki nem szereti testvérét. 1Jn 3, 10

† manhertz márton, fia mátyás és marcika, valamint peller és manhertz szülőkért 9:00 igeliturgia (bányatelep) 10:00 német szentmise (nagytemplom) † mirk mária l. ü. Comments No comments yet, take the initiative.

[6] A temetőt 1832 -ben szüntették meg. [7] 1935 -ben karmelita kolostort építettek az északi oldalához, mellyel közös fala is van. Ez eredetileg apácazárda volt, ma a Hittudományi Főiskola használja. A templom belseje A torony alatt belépve 16-17. századi szenteltvíztartó található. A főoltár 18. századi, rajta a négy evangélista szobra, felette Fonyó Sándor plébános címere. A mellékhajókban barokk mellékoltárok találhatók: északon Tolentinói Szent Miklós, délen Szent József képével. A templom padlózatában 8 sírkő és kripta található. [8] Miserend A templomban nincs rendszeres mise, csupán búcsúnapján, november elsején tartanak szentmisét. Minden csütörtökön vesperás van a templomban. Aktuális szertartások rendjéről naprakészen elektronikus naptárunkból tájékozódhat: itt! Pecöl, Kisboldogasszony-templom – Martinus. TEMPLOMUNK MISERENDJE Nyílvános szentmisék rendje 2020. június 8-tól: VASÁRNAP 9. 00 ÉNEKES DIÁKMISE 11. 00 ÉNEKES SZENTMISE 18. 00 ÉNEKES SZENTMISE HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG 7. 30 CSENDES SZENTMISE 18. 00 ÉNEKES SZENTMISE SZOMBAT 18.