Elte Btk Könyvtár

A VALLÁSTUDOMÁNYI KÖZPONT ↑ KÖNYVTÁRÁNAK MEGALAP Í TÁSA A Vallástudományi Központ közeljövőbeni célja egy elsősorban az oktatás céljait szolgáló vallástudományi alapkönyvtár létrehozása. Ennek egyelőre a Központ irodahelyisége ad helyet. Nagyratörő terveket ezután tűzhetünk ki. Könyvtárak. A Központ megbízott vezetője alapítás szándékával magánkönyvtárából mintegy 250 kötetet adományozott. (Ezek részben már a közelmúltban ideiglenesen a Latin Tanszék tulajdonába mentek át. ) Ezt egészíti ki a Harmatta János Klasszika-filológiai Könyvtárnak a Latin Tanszékhez tartozó saját anyagából mintegy 40 kötet, továbbá kb. 100 kötet az ELTE BTK egy korábbi könyvtárából megszűnés miatt selejtezett anyagból. A Központ felhívással fordul majd a VtK Tanácsának tagjaihoz és a szakmai közösségbe belépőkhöz, hogy saját vallástudományi tematikájú műveikből egy-egy példánnyal járuljanak hozzá a bővítéshez, illetve ha magánkönyvtárukban régen nem használt, nélkülözhető anyag (pl. duplum) van, azt – esetenként a VtK-val egyeztetve – adományozzák a könyvtárnak.
  1. Könyvtárak
  2. ELTE-BTK-KITI | ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár
  3. Megújult az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet honlapja | Egyetemi Könyvtári Szolgálat

Könyvtárak

A könyvtár helye: 1088 Bp. Múzeum krt. 4/F alagsor Könyvtáros: Orosz Adrienn () A könyvtár vezetője: Bolonyai Gábor () Az Antik Filozófia Gyűjtemény vezetője: Bárány István () Telefon: 411-6500 / 5445 Katalógus: (a gyűjtemény katalogizálása folyamatban) Nyitvatartás: H-CS: 10:00-13:30 és 14:00-17:30 P: 12:30-15:30 Beiratkozás, helyben használat A könyvtárat az ELTE minden polgára használhatja egyetemi olvasójegyének a könyvtáros pultnál való bemutatásával vagy könyvtárhasználati jogosultsága egyéb módon történő igazolásával (pl. Elte btk könyvtár nyitvatartás. beiratkozott olvasók esetében nevük bemondása is elegendő). Külsős olvasók a könyvtárat a könyvtáros engedélyével, beiratkozás után vagy arcképes igazolványuk leadásával használhatják. Helyben használat során az olvasók kötelesek kabátjukat az előtérben elhelyezett fogasokra akasztani, 25x25 cm-nél nagyobb táskájukat, valamint hátizsákjukat pedig az erre rendszeresített polcon elhelyezni. Táskát és kabátot a polcok közé vinni nem szabad, de kérjük, értéktárgyaikat (pl.

Elte-Btk-Kiti | Elte Egyetemi Könyvtár És Levéltár

Nyitvatartás hallgatói felügyelettel A könyvtár nyitvatartása az ebédszünet idejére hallgatói felügyelettel kiterjeszthető. A felügyeletet ellátó hallgató felelősséget vállal a könyvtár rendjének fenntartásáért. Az így kiterjesztett nyitvatartás idején kölcsönözni nem lehet, a helyben használat pedig ebben az esetben is a jogosultság igazolásával lehetséges (ld. fent). Az olvasók e-mailben kérhetik a nyitvatartási idő délutáni meghosszabbítását, előzetes egyeztetés után erre a könyvtáros lehetőséget biztosít. A diákolvasó használata A diákolvasó a Harmatta János Könyvtár különterme, egyrészt a kölcsönözhető kötetek tárolására szol­gál, másrészt lehetőséget biztosít a hallgatóknak a csoportos tanulásra, beszélgetésre. Megújult az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet honlapja | Egyetemi Könyvtári Szolgálat. Kulcsát a könyvtár olvasói a könyvtárostól vehetik fel, és neki kell visszaadniuk. Ebből következik, hogy a diákolvasó csak a könyvtár nyitvatartási idejében használható. A kulcs felvételét az olvasó aláírásával igazolja, egyúttal felelősséget vállal a terem rendjének biztosításáért.

Megújult Az Elte Btk Könyvtár- És Információtudományi Intézet Honlapja | Egyetemi Könyvtári Szolgálat

A könyvtár köteteinek a száma eléri a harmincezer db-ot.

Ez hatalmas tiltakozást váltott ki a kaukázusi országban, több tízezren tüntettek 1978. április 14-én, végül meglepő, példa nélküli módon az oroszok visszakoztak. A nagykövet méltatta Istvánovits Márton munkásságát és az eltökéltségét, amivel pár év alatt olyan szinten megtanulta a nyelvet, hogy a doktori értekezését már ezen a nyelven írta meg Tbilisziben. Istvánovits Márton azt szerette volna, hogy grúz barátai mindig emlékezzenek rá – ez a kívánsága teljesült, mondta Zaal Gogszadze. Sonkoly Gábor dékán a grúz–magyar kapcsolatokról, illetve a két nemzet történelmének, kultúrájának hasonlóságairól beszélt, majd Zsigmond Benedek armenológus, Kaukázus-kutató – aki az ELTE-n grúzt is oktat – többek között a 19. században megindult magyar grúzkutatást mutatta be. Elte btk germanisztikai könyvtár. Az első kutatók a magyarok őseit keresve mentek Keletre, és kerültek kapcsolatba a kaukázusi népekkel. Beszélt Tardy Lajos és Istvánovits Márton munkásságáról is. A világon egyedülálló grúz írás három ábécével rendelkezik (ebből egyet használnak napjainkban), melyek mindegyikét védendő szellemi, kulturális örökségnek nyilvánította az UNESCO.