Zsuzsi Borsó Vetete.Com

RENDSZERBEN GONDOLKODUNK! Termékeink egy egységes, jól átgondolt és kipróbált rendszer részei, melynek alapja a biológiai növényvédelem. Webáruházunk csak olyan növényeket forgalmaz, amely alkalmasak biotermesztésre. Zsuzsi 500g - BioKiskert. Minden nálunk kapható növényhez biztosítjuk a vegyszermentes, korszerű védelem lehetőségét, igyekszünk minden olyan eszközt, készítményt forgalmazni, amely segítségükre lehet egy ökológiailag fenntartható kert működtetéséhez. A Biokert Magazinban az éppen aktuális, szezonális teendőket, ajánlott módszereket ismertetjük, ha szeretne értesülni a friss írások megjelenéséről, iratkozzon fel rá! A FaceBook oldalunkon lévő tematikus BioKiskert Csoport -ban kiskerti zöldség és gyümölcsfajtákról, azok művelési és bio védekezési módszereiről osztjuk meg egymással a tapasztalatainkat. Tanfolyamainkon pedig elsajátíthatja speciális biológiai növényvédelmi technológiáinkat.

Zsuzsi 500G - Biokiskert

Ma eltérő tenyészidejű fajtákat vetünk az optimális kora tavaszi időben. Az eltérő fajták hőösszigényei: korai fajták: 600-720°C középérésű fajták: 720-820°C kései fajták: 820°C felett A borsóvetés útmutatója Megnevezés Értékszámok Megjegyzés Vetési idő II. 25-III. 31. Ketten a kertben: 2013. 9. hét - Zöldborsó vetése. A kifejtő borsót korábban, a velőt később, ill. fajta-csoport szerint megosztva Sortávolság 12 vagy 15, 2 cm Vetésmélység 5-8 cm Csíraszám vetéskor 0, 8-1, 3 millió Terméshozó növény átlagosan: 70-80% Ezermagtömeg 150-33 g 250 g felett nagy szemű Ø 7 mm-nél nagyobb Csírázóképesség 80%, legalább 180-250 g közepes Ø 6-7 mm Tisztaság 99, 0 legalább 180 alatti kis szemű Nedvességtartalom 14, 0% legfeljebb Ø 7 mm-nél nagyobb Öntözés Vízigénye: 380-400 mm, vízfelhasználása kedvezőtlen, a transpirációs koefficiens 650-700 mm/kg szárazanyag. kezdeti fejlődés: egyenletes vízellátást kíván, ezt a talaj biztosítja. virágzáskor: mérsékelten meleg csapadékos időjárás kedvező számára hüvelykötés: a maximális vízellátást igényli A szárazborsót általában nem szükséges és gazdaságos öntözni, a téli csapadék elég a terméshez.

Ketten A Kertben: 2013. 9. Hét - Zöldborsó Vetése

Fekete ebszőlő (Solanum nigrum) Libatopfélék (Chenopodium sp. ) Április végétől egyéb gyomfajok is terméscsökkentők lehetnek. Szikfűfélék (Matricaria spp. ) Pipitér (Anthemis spp. ) Ragadós galaj (Galium aparine) Kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) Évelők: A borsó betegségei Vírusok Borsó mozaik vírus (PMV) levéltetű vektor Borsó enációs mozaik vírus (PEMV) levéltetű vektor Borsó maggal átvihető mozaik vírus (PSGMV) Védekezés: vektorok ellen, egészséges mag. Baktériumos betegségek Baktériumos zsírfoltosság (Pseudomonas phaseolicola) Gombás betegségek Borsóragya (Ascochyta pisi) (esős időszakban, öntözés után) Fuzáriumos tőhervadás (Fusarium oxysporum) Fuzáriumos gyökér- és szárrothadás (Fusarium solani) Borsórozsda (Uromyces pisi) (Euphorbia fajok terjesztik) Borsó lisztharmat (Erysiphe pisi) (nyári melegben) Borsó peronoszpóra (Peronospora pisi) (kelés után) Védekezés: a vetőmag csávázása, fertőzésmentes vetőmag használata. Állati kártevők: Zöld borsótetű (Acyrtosiphon pisum) 50% terméskiesés is!

Nagyon bőtermő, szép élénk zöld hüvelyei 9-11 cm hosszúak, általában 10 szem sötétzöld, nagy méretű maggal. Késői, hosszú tenyészidejű velőborsó, magas szárú (80-85 cm), mindenképpen támasztékkal termesszük! Nem szükséges hozzá túl erős és magas támrendszer. Egy méteres karókra akasszunk valamilyen hálót, amelyre saját maga kacsok segítségével felfut. Anélkül elfekszik a földön, amely a kórokozóknak könnyű bejutást enged és sokkal kevesebbet is terem. Másodnövényként nem javasolt. Nagy zöld tömege és magas fehérjetartalma miatt a teljes növény értékes alapanyag a biokertészetben. A szedés utáni maradványokat mindenképpen komposztáljuk, vagy használjuk mulcsnak, mert itt nem lép fel a "pentozán hatás", hiszen nagyon jó a szén/nitrogén aránya. A talajt ugyanilyen nagy mértékben gazdagítja nitrogénnel és növeli a humusztartalmat, mert nagy gyökérfelületén rendkívül sok nitrogén megkötő baktérium képes megtelepedni, amelyek szükségesek a talaj természetes tápanyagellátó képességének megtartásához.