Kollár Ádám Ferenc – Wikipédia / Kiss Ernő Dandártábornok

Kollár Ádám Ferenc Született 1718. április 17. [1] [2] 1723. április 15. [3] Tyerhova Elhunyt 1783. július 10. (65 évesen) [4] [1] [2] 1783. július 15. (65 évesen) [3] Bécs Állampolgársága magyar Nemzetisége szlovák Foglalkozása író, történész, könyvtáros, jogász Iskolái Bécsi Egyetem (–1740) A Wikimédia Commons tartalmaz Kollár Ádám Ferenc témájú médiaállományokat. Kereszténi Kollár Ádám Ferenc ( szlovákul Adam František Kollár; Tyerhova, Trencsén vármegye, 1718. április 15. – Bécs, 1783. július 15. ) szlovák jogtudós, császári és királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója. Pánszláv, magyarellenes körök vezető személyisége. Élete [ szerkesztés] 1718. április 15-én, Tyerhován született. Szüleivel ötéves korában Besztercebányára költözött, s ott kezdte meg alsóbb tanulmányait, melyeket később Selmecbányán fejezett be. Nagyszombatban retorikát és poézist tanult, itt 1737 -ben belépett a jezsuita rendbe. Bécsben három évig bölcsészetet hallgatott, ezután Liptószentmiklóson a gimnáziumban tanári állást vállalt, grammatikát és szintaxist oktatott.

Különösen kitűnt a történelem, valamint a héber és a török nyelvek ismeretében. 1748 és 1751 között az egyetemen görög előadásokat tartott az orvosnövendékeknek. 1773. október 6-án a könyvtár ideiglenes, 1773. január 7-én végleges igazgatójának nevezték ki, ezzel együtt az udvari tanácsosi címet is elnyerte. Szlováknak vallotta magát, a felvilágosult abszolutizmus híveként a magyar rendi nacionalizmussal szemben az összbirodalmi állampatriotizmus eszméit, az államhatalomnak az egyházat is magában foglaló felsőbbségét hirdette. 1764-ben e szellemben, udvari támogatással megjelent könyvében (De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Ungariae libellus singularis) éles támadást intézett a nemesi kiváltságok ellen. A felháborodott rendek és a klérus a pozsonyi országgyűlésen a mű elégetését, szerzőjének pedig száműzetését követelve elérték, hogy az udvar 1764. augusztus 1-jén Magyarországon valóban királyi rendelet tilalom alá vetette, és a Szentszék is a tiltott könyvek lajstromába iktatta.

Innét ismét Bécsbe helyezték, ahol főleg keleti nyelvekkel, illetve teológiai tanulmányokkal foglalkozott. 1744-45-ben a kun nyelvet utolsóként még beszélő Varró István neki diktálta le Bécsben a Kun Miatyánk már erősen torzult szövegét. [5] " Bezén attamaz kenze kikte, szenlészen, szenádon, dösön, szen küklön, nitziégen, gérde ali kökte bezén oknomozne, okné mezne, bergézge pitbütör küngön í bézen ménemezne neszem bezdede jermez bezge utro gergenge ilme bezne ol gyamanga kutkor bezne ol gyamanna szen borszony bo kacsalli botson igyi tengere ammen " – Kun Miatyánk, ahogy 1745-ben Varró István nagykun- és Nánásy János kiskunkerületi meghatalmazottaktól Kollár Ádám Ferenc lejegyezte [6] 1748 -ban kilépett a rendből, s a magánéletbe vonult vissza, hogy minden erejét a tudományoknak szentelhesse. 1748. június 10-én kinevezték a bécsi udvari könyvtár első írnokának, 1749. március 12-én második őrré, 1758 -ban első őrré léptették elő. Különösen kitűnt a történelem, valamint a héber és a török nyelvek ismeretében.

Ő alapította Bécsben, 1771-ben az első, önálló formában megjelenő, német nyelvű folyóiratunkat, az Allergnädigst privilegierte Anzeigent. A magyarországi tudományosság megszervezésének első szószólója volt. Miután megismerkedett Bél Mátyás nagyszabású munkásságának befejezetlen hagyatékával, felvetette egy honismertető társaság gondolatát, hogy a sokrétű tudományos feladatot egyesült erővel lehessen megoldani. 1762-ben elkészítette a "Societas Literaria" tervezetét, mely szerint a tudós tagok nem egy központi intézményben, hanem postai úton álltak volna kapcsolatban, s ily módon küldték volna meg egymásnak kutatásaik eredményeit. Noha indexre tett De originibus et usu kapcsán a királyő formailag meghátrált, és óvakodott Kollárt a politikai nyilvánosság elé engedni, továbbra is felhasználta őt tanácsadói szerepében. 1775-ben a királynő érdemei elismeréséül 4000 forint évi fizetést, valamint adományul Keresztény községet adta neki. 1777. május 2-án nemesi címerét kibővítették, s felvette a "keresztényi" előnevet.
Szerepet vállalt Mária Terézia nagy nevelési reformjának, a Ratio Educationisnak a kidolgozásában.

VI. … carmen. 1782. Historiae iurisque publici regni Ungariae amoenitates. Vindobonae, 1783. Online (Ism. M. Könyvház IV. 423. l. Ez ellen írta Baerenkopf, De dominio nobilium Hungariae … Posonii et Comaromii, 1790. c. munkáját. Online) Ad Petri Lambecii commentariorum de augusta bibliotheca caes. Vindobonensi libros VIII supplementum liber primus posthumus. Edidit Michael Denis. 1790. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899. Kollár Ádám Ferenc levelezése. A leveleket sajtó alá rend., a bevezetőt írta és a jegyzeteket kész. Soós István. Budapest, 2000. (Magyarországi tudósok levelezése IV. ) Irodalomértelmezések a felvilágosodástól napjainkig, Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 18014167 OSZK: 000000014840 NEKTÁR: 355113 LCCN: n84154822 ISNI: 0000 0001 1873 5601 GND: 118564846 NKCS: mzk2002142121 BNE: XX1672282 Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

2015 decemberében jogerősen négy és fél évre súlyosbította Kiss Ernő vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt kiszabott börtönbüntetését a Fővárosi Ítélőtábla. A bíróság öt évre eltiltotta a vádlottat a közügyek gyakorlásától is, és több mint 36 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Az ítélet szerint Kiss Ernő közvetítőként tüntette fel magát egy olyan ügyben, amiben pénzt kértek Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatójától, hogy az ellene indult büntetőeljárás számára kedvező fordulatot vegyen. 2016 februárjának közepén Kiss felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, és azt kérte, hogy ügy lezárultáig ne kelljen börtönbe vonulnia. Az MNO szerint ezt a kérvényt szerdán elutasították, csütörtök hajnalban pedig szívinfarktus következtében elhunyt az egykori dandártábornok. A Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjeként korábban azzal került az újságok hasábjaira, hogy 1998-ban állítólag levizelte az ORFK Teve utcai épületét – emlékeztet az Index.

Meghalt Kiss Ernő Nyugalmazott Rendőr Dandártábornok | 24.Hu

kerületi rendőrkapitányi posztnak - értesült a Népszabadság. Kiss Ernő a Horn-kormány alatt a KBI-t vezette, majd az ORFK bűnügyi főigazgatója lett az Orbán-kormány hivatalba lépésekor. Innen hivatalosan egészségügyi okok miatt váltották le 1998-ban. Elmaradt Kiss Ernő beiktatása A Magyar Hírlap értesülései szerint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál tegnap az utolsó pillanatban lefújták Kiss Ernő dandártábornok parancsnoki beiktatását. A lap úgy tudja, a kinevezési okmány április 16-ától visszamenően érvényes, ám a rendőrség egykori bűnügyi főigazgatója legkorábban a rendőrség napja alkalmából a hét végén számíthat a beiktatásra. Kiss Ernő kerül a rendvédelem élére A belügyminiszter arra készül, hogy mai hatállyal Kiss Ernő dandártábornokot nevezi ki a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának parancsnokává. A hír hallatán még a rendőrség és a minisztérium egyes vezetői is megdöbbentek.

Kiss Ernő | Hvg.Hu

Rejtőzködnek Kiss Ernő hasonmásai Hollywoodba, illetve a tenger mélyére vezetnek a Kiss Ernő-ügy szálai, legalábbis erre lehet következtetni az [origo] által meghirdetett hasonmás-versenyre befutott levelekből. Arra voltunk kíváncsiak, tényleg az alteregó-elmélet állhat-e a magas rangú rendőr leváltása mögött. A történteket az ügyészség is vizsgálja, de egyelőre a nyomozás elején tartanak. Nyomozást rendeltek el Kiss Ernő ügyében Nyomozást rendelt el a Budapesti Nyomozó Ügyészség Kiss Ernő, volt XIII. kerületi rendőrkapitány szolgálati autója ügyében. Kiss megbízatását pénteken vonták vissza, azt követően, hogy szolgálati autója három parkoló autónak ment neki. A volt kerületi kapitány azzal védekezett, hogy talán szándékosan akartak neki kárt okozni és egy hasonmását ültették be az autójába. Keressük együtt Kiss Ernő hasonmását! Úgy érzi, hasonlít Kiss Ernőre, a bukott angyalföldi rendőrkapitányra? Esetleg az ismerősei között van olyan, aki szakasztott mása a pénteki autós affér után kirúgott rendőrtisztnek?
Tonhauser László a szervezett bűnözés kialakulását három szakaszra bontotta. Azt mondta: 1979-80-ban kezdtek főállásban szervezett bűnözéssel foglalkozni. 1984-85-ben ezek a bűnözői csoportok beépültek a gazdasági életbe, a rendszerváltáskor pedig a politikába is. "A szervezett bűnözés elleni szolgálat operatív eszközökkel figyelte a szervezett bűnözői csoportok jelentősebb alakjait és ennek kapcsán előfordult, hogy politikusokról is információkhoz jutottak" - mondta. A nyugalmazott alezredes szerint olyan eset nem fordult elő, hogy azt az utasítást kapta: ne nyomozzanak egy politikust érintő ügyben. Ugyanakkor arra volt példa, hogy nem kapott semmilyen utasítást, miután jelentette feletteseinek, hogy ilyen eset történt. Tonhauserék egy éven át folytathatták munkájukat, ez alatt az idő alatt olyan emberekhez jutottak el, "akik a felső rétegekhez tartoztak". Tonhauser szerint az ügyészségeken és a bíróságokon is vizsgálni kellene a korrupciót, mivel valószínűleg szakképzett jogászok segítették az olajbűnözőket.