Tóth J Zolpan.Fr: Biro Laszlo Golyostoll
197-212. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 6 nyelv: magyar Tóth J. Zoltán: A demokrácia és a jogállamiság kapcsolata, JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 74: (7-8) pp. 302-317. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: magyar 2018 Tóth J. Zoltan: The Contemporary Debate on Capital Punishment, KRYTYKA PRAWA 10: (3) pp. 136-158. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: magyar J. Tóth Zoltán: The Regulation of Criminal Defamation and Insult in Hungary between 1880 – 1979, JOURNAL ON EUROPEAN HISTORY OF LAW 9: (2) pp. 156-161. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: magyar Tóth J Zoltán: A büntetőjogi rágalmazás és becsületsértés, Médiatudományi Intézet dokumentum típusa: Könyv/Szakkönyv független idéző közlemények száma: 21 nyelv: magyar Tóth J Zoltán: The Abolition of Capital Punishment in the major Countries of Europe, JOURNAL ON EUROPEAN HISTORY OF LAW 8: (2) pp. 77-86. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 2 nyelv: angol 2014 Tóth J Zoltán: A "valódi" alkotmányjogi panasz használatba vétele: az Abtv.
- Tóth J. Zoltán - A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténete | Extreme Digital
- Tóth J. Zoltán - ODT Személyi adatlap
- Tóth J. Zoltán | Patrocinium Kiadó
- A tisztességes eljáráshoz való jog aspektusairól rendeztek konferenciát - Jogászvilág
- Magyar Tudományos Művek Tára
- Bíró László, a golyóstoll feltalálójának halála (1985) | 24.hu
- Ki találta fel a golyóstollat? - Golyóstoll története | Yakaranda
- „Bíró László József, a golyóstoll szabadalmaztatója” emlékérme
Tóth J. Zoltán - A Halálbüntetés Intézményének Egyetemes És Magyarországi Jogtörténete | Extreme Digital
Dr. Tóth J. Zoltán 2002-ben szerzett diplomát az SZTE ÁJK jogász szakán; 2008-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot. 2002 óta egyetemi oktató a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi karán; jelenleg egyetemi docensként a Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék vezetője. 2011 óta főtanácsadó az Alkotmánybíróságon. Ez idáig három monográfiája jelent meg, továbbá négy könyv szerkesztője és több mint száz tanulmány szerzője. Több folyóirat szerkesztője, illetve szerkesztőbizottsági tagja, a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság alelnöke. Kutatási területei az élethez való jog és az azt korlátozó egyes jogintézmények jogelméleti kérdései; a rágalmazás és a becsületsértés elméleti problémái a véleményszabadság tükrében; a jogalkalmazói jogértelmezés módszereinek kérdésköre; valamint az alkotmányjogi panasz jogintézményének tapasztalatai és következményei Magyarországon a jogalkotás, jogalkalmazás és alkotmánybíráskodás összefüggésében.
Tóth J. Zoltán - Odt Személyi Adatlap
Tanulmányok Adalékok a (büntető)jog és irodalom témaköréhez: Koestler és Camus a halálbüntetésről Megjelent október 1, 2009 Dátumok Publikálás dátuma: 2009-10-01 Hogyan kell idézni APA Tóth J., Z. (2009). Adalékok a (büntető)jog és irodalom témaköréhez: Koestler és Camus a halálbüntetésről. Debreceni Jogi Műhely, 6 (4), 29–36. Elérés forrás Absztrakt Absztrakt nélkül.
Tóth J. Zoltán | Patrocinium Kiadó
Részletek Készült: 2021. június 03. Dr. Palkovics László, az innovációért és technológiáért felelős miniszter – a fenntartóval egyetértésben – tett javaslatára Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke 2021. június 1. napjával egyetemi tanárrá nevezte ki Dr. Tóth Zoltánt. Az erről szóló határozat itt található. Dr. habil. Tóth J. Zoltán a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék oktatója, a Kar Doktori Iskolájának törzstagja.
A Tisztességes Eljáráshoz Való Jog Aspektusairól Rendeztek Konferenciát - Jogászvilág
E gyakorlati tapasztalatok nemcsak megjelennek a fejezetek elemzéseiben, hanem kifejezetten hangsúlyos szerepet kapnak. Ennek eredményeképpen a kötet nemcsak szakkönyvként vagy dogmatikai alapozó munkaként, hanem – elsősorban –kézikönyvként forgatható. Hasznos lehet mind a bírák, mind az ügyvédek, mind más gyakorló jogászok számára, de adekvát forrást jelent az egyetemeken az alkotmányjogi és eljárásjogi tárgyak oktatása számára is. A konferencián elhangzott előadásokról hamarosan részletes összefoglalót olvashatnak szakportálunkon. A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz. Kapcsolódó cikkek 2021. november 17. A tisztességes eljáráshoz való jog – 1. rész Most induló sorozatunkban a Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Tóth J. Zoltán által szerkesztett A tisztességes eljáráshoz való jog című kötetből közlünk részleteket. Elsőként a "A tisztességes eljárás elvének érvényesülése a bíróság előtti polgári eljárásokban Magyarországon" című fejezetből olvashatnak egy kivonatot.
Magyar Tudományos Művek Tára
Elek Balázs: Bizonyítási teher az eljárási funkciók megosztásának tükrében Heltai Miklós… Olvasási idő: 2 – 2 perc Fókusz Molnár Tamás: Két kevéssé ismert nemzetközi jogforrás helye a belső jogban: a nemzetközi bíróságok döntései, valamint az egyoldalú állami aktusok esete a magyar jogrendszerrel Figyelő Herbert Krüpper: Paternalista kollektivizmus és liberális individualizmus között:… Olvasási idő: 1 – 2 perc Szakma Búcsú Kiss Daisy-től Rövid hírek Az új Ptk. tervezetéről Reszkessetek betörők! Az új Btk. tervezetéről Az alkotmányjogi panasz: Riport Tóth J. Zoltán alkotmányjogásszal Portré Egy védőügyvéd nem aludhat nyugodtan, amíg egy kicsi esély… Olvasási idő: < 1 perc Tanulmány Tóth J. Zoltán: A pozitív jogi normák bírói értelmezésének módszertana Kereszty Éva: A rendkívüli halál megállapításával kapcsolatos elmélet és gyakorlati problémák Szemesi Sándor: A "ratione personae" elfogadhatósági kritérium vizsgálata az Emberi Jogok Európai Bírósága...
Magyar Tudományos Művek Tára
A gond az volt, hogy ez a ragadósabb tinta nem folyt ki a töltőtollból, így golyós végű tollat tervezett. Kémikus végzettségű bátyja és barátja, Gellért Imre segített neki megalkotni a prototípust, amelyben egy rugó nyomta ki a tintát. Bíró László 1938. április 25-én jelentette be találmányát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána, vember 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel jelentett be újabb szabadalmat. A golyóstoll tökéletesítését végül külföldön fejezte be, mert a testvéreknek el kellett hagyniuk az országot az 1938-as zsidótörvények miatt. Bíró egy tengerparti nyaralása alatt ismerkedett meg egy idős argentin úrral, Augustine Pedro Justóval, aki találmányáról hallva azt javasolta neki, költözzön Argentínába és alapítson ott gyárat. Bíró megfogadta a tanácsot, csak a nagykövetségen tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök volt. Az országban önállóan kísérletezett, majd pontosan hetven éve, 1943. június 10-én kapott szabadalmat a golyóstoll.
Bíró László, A Golyóstoll Feltalálójának Halála (1985) | 24.Hu
Bíró László Argentínában, 1978-ban. © Wikipédia Bíró 1943. június 10-én szabadalmaztatta Argentínában golyóstollát, és megkezdte gyártását is. Először a brit királyi légierő számára készült Bíró-féle golyóstoll, amely sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként. A találmányt Argentínában Eterpen, Birome, később a cég neve után Entersharp, majd Eversharp néven hozták forgalomba, a franciák BIC néven (Biro Crayon, de utalás a cégalapító Marcel Bich nevére is) kezdtek gyártásába, az Egyesült Államokban kezdetben a licenc megvásárlása nélkül gyártották. A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég színrelépése jelentette 1954-ben. A vállalat kevesebb mint egy év alatt három és félmillió olyan golyóstollat adott el, amellyel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. A ma is kapható Jottert Moholy-Nagy László tervezte. 1957-ben az akkor már igen nehéz helyzetbe került Eversharp eladta tollgyártó részlegét a Parkernek.
Ki Találta Fel A Golyóstollat? - Golyóstoll Története | Yakaranda
Hogy mire ment volna Bíró, ha Magyarországon marad? Sosem fogjuk megtudni. Mindenesetre 1938-ban Angliában, majd Párizsban adta be a szabadalmát, de két évvel később Argentínában telepedett le, mert akkorra a német nácik már egész Európát fenyegették. A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, ami a mártogatós tollat, az pedig még korábban a lúdtollat tette elavulttá; az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot. Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát és függőlegesen kellett tartani őket, ami nem túl kényelmes írás közben. A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén forgó golyó, ami ír – ennek technológiáját tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László. A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Bíró 1921 és 1938 között foglalkozását tekintve újságíró volt, szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című művészeti folyóiratot, s az 1920-as években olyan nagynevű lapok munkatársa volt, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap.
„Bíró László József, A Golyóstoll Szabadalmaztatója” Emlékérme
1938-ban Párizsba távozik családjával, majd az argentin elnök meghívására Argentínában települ le. A golyóstoll feltalálását számtalan legenda lengi körül, ezek közül az egyik egy olasz újságban jelent meg: "Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete. Bíró 1975-ben megjelent önéletrajzi regényében nagyon tetszetősnek nevezi a történetet, és rögtön el is meséli a találmány születésének valódi hátterét: "Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját... Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron. " A prototípusok írásra még alkalmatlanok voltak, a nem megfelelő golyócskák akadoztak, betűket nem tudott írni a használója.