Trianoni Békeszerződés Aláírása
Mint utóbb kiderült, ezek a csapatok nem a békeszerződés aláírásáig – tehát pusztán rendfenntartási céllal – szállták meg az ország nagy részét, hanem már a később elcsatolt területeket vették birtokba. Magyarországnak 1918 őszén talán még elegendő ereje lett volna a megszállók megállítására, de miután 1919 februárjára az ország területe a maihoz hasonló méretűre zsugorodott, erre már esély sem maradt. A trianoni határokat elsősorban az erő alapján szabták meg, és a pacifista politikát választó, hadseregét leszerelő Károlyi-kormányzat éppen ezzel rendelkezett legkevésbé. A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak 1919. Egy ezerszer elátkozott nap…. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a "négy nagy", Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök és Wilson amerikai elnök szava dominált. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére, csupán az 1919. júliusától születő szerződéseket írták alá.
Egy Ezerszer Elátkozott Nap…
A béke a térség stabilitása szempontjából is káros volt, hiszen a győztes-vesztes ellentét kiélezése megszabta azokat a kényszerpályákat – Magyarország a revízió útjára lépett, a megalakuló kisantant pedig a megszerzett területek görcsös védelmére rendezkedett be – melyek mentén Közép-Európa később egy újabb világháborúba sodródott. Forrás: Rubicon
Az elsőben a magyar hadseregnek az ezeréves határ mögé, a másodikban azonban már a Szamos-Beszterce-Maros-Baja-Pécs-Dráva vonal mögé kellett visszahúzódnia. A Felvidék tekintetében hasonló demarkációs vonalat nem állapított meg, ott érvényben maradt az ezeréves határ. Az ország katonai erejét azonban a belgrádi konvenció hat gyalogos és két lovashadosztályra korlátozta. Ez azért nagyon fontos, mert Magyarország ütőképes haderő híján már nem tudta megvédeni önmagát akkor, amikor hazánkra törtek a szomszédaink. A legyőzöttek: Budapest, 1918. november 16. Ünneplő tömeg a köztársaság kikiáltásakor a Parlament előtt, középen Károlyi Mihály (bajuszos) miniszterelnök a köztársasági elnökké választását hirdető transzparensek előtt, tőle balra Hock János, a Nemzeti Tanács elnöke. A felvétel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyűjteményének reprodukciója. A belgrádi egyezmény azt is előírta: Magyarországnak "szükség esetén" meg kell engednie az antant csapatainak, hogy a területén átvonulhasson, a kiürített déli országrész közigazgatása azonban továbbra is a magyar kormány kezében maradhatott.