Talán Eltűnök Hirtelen Elemzés
A költő a létet az ember szabad tevékenységi terepének gondolta, s öröknek, azaz "feleselt" a másvilággal. Ezzel áll szemben a zörgő erdő, amely gyakran megjelenik az utolsó évek verseiben a tar fák, tar ágak képeiben. A Talán eltűnök hirtelen... már a 3-4. sorban summázza a számvetés lényegét. Közülük egyértelműen a főszereplő futotta be a legnagyobb karriert az Amanda Brown azonos című regényén alapuló film színészei közül. Sulinet Tudásbázis. A forgatókönyvben, ahogy az lenni szokott, jó pár változtatást eszközöltek a készítők az eredeti műhöz képest. A legnagyobb ilyen talán az, hogy ott Elle a Stanfordra jár, ám a kaliforniai oktatási intézmény nem engedélyezte, hogy a filmben is ez legyen a főszereplő iskolája. A Chicagói Egyetem sem járult hozzá, hogy akár csak köze is legyen egy olyan filmhez, amiben egy professzor szexuális tartalmú célzásokat tesz a diákjának, így aztán a harmadik jelölt, a Harvard lett a befutó. Ők valószínűleg mérlegre tették a film jövőbeni népszerűségét és a jelenet visszásságát, és előbbi bizonyult erősebb indoknak.
Sulinet TudáSbáZis
A határozószók is utalnak az időszembesítésre: még, már, most, majd, korán, soha, hirtelen stb. A vers szerkezete is a lírai én életének három alapminőségére épül. A vers egy jövő idejű kijelentéssel indul és egy jelen idejű kijelentéssel zárul. Az első és az utolsó mondat egy létállapotot közöl, a közbülső mondatokban a múlt idő uralkodik. Ezek a közbülső mondatok az első kijelentéssel oksági viszonyban vannak: " Talán eltűnök hirtelen… " mert " Elpazaroltam mindenem / amiről számot kéne adnom. " Az utolsó mondattal pedig következtető, következményes viszonyban: " Ifjúságom… szabadnak hittem és öröknek, " ezért " most könnyezve hallgatom, / a száraz ágak hogy zörögnek. " Persze a kötőszók nincsenek benne, de az egyes mondatok közt páronként is megismétlődik a rejtett oksági-következtető viszony: " Már bimbós gyermektestemet / szem-maró füstön szárítottam ", ezért " Bánat szedi szét eszemet… ". A vers nem lineárisan, hanem folytonosan visszatérve, spirálisan halad tovább, ezt spirális láncszerkesztésnek nevezzük, és ez a kései József Attila versek egyik legjellemzőbb szerkesztésmódja.
A felfuvalkodott, törekvő és tenyérbemászó srác, aki miatt Elle jelentkezik a Harvardra, Barát Attila hangján szólalt meg. Attila, aki szintén a Madách Színház oszlopos tagja, a Firefly sorozatban Hoban (Alan Tudyk) hangja volt – a Dr. Szöszi második részében pedig Emmetté, furcsa csere. A filmnek készült egy második része is, tavaly pedig belengették, hogy 2022-ben jön egy újabb folytatás. Mit szóltok hozzá? Szinte a bibliai tékozló fiú vallomása ez, a bánat és az önbírálat teljes, s a bűnök és következményeik is rokoníthatók Jézus példázatával. Van azonban egy döntő különbség. A tékozló fiú teljes bocsánatot nyer atyjától, a vers vallomástevője viszont teljesen magára marad, nincs hova és nincs miért visszatérnie. Azaz egyetlen hely még van számára: ezt leli meg az utolsó versben. létösszegző vers: a lírai én személyes életét mérlegelő és egyben az emberi lét általános kérdéseit is kutató verstípus Németh G. Béla: Még, már, most (József Attila egy kései verstípusáról), Tankönyvkiadó, Bp., 1977 (In: Németh G. Béla:11 vers Verselemzések, versértelmezések) Forrás: A szőke nős viccek ellenpólusa, a kétezres évek divatlexikonja és a Bajos csajok mellett az évtized egyik legnépszerűbb filmje volt a Doktor Szöszi (Legally Blonde), aminek köszönhetően Reese Witherspoon hírneve az egekbe szökött.