Szent Márton Hóban Lovagolt
15 évesen jelentkezett katonai szolgálatra. A római császár katonájaként szolgáló Márton 18 éves lehetett, amikor a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén a következő dolog történt vele: "Szent Márton hóban lovagolt, lova a szélnél is gyorsabb volt. Szent Márton lovagolt vígan, meleg köpenybe burkoltan. A hóban koldus vacogott, nem viselt mást, hitvány rongyot. "Ó, légy a segítségemre, vagy megvesz az Isten hidege! " Húzza Szent Márton a gyeplőt, megáll a didergő előtt. Szent Márton éles szablyája a meleg köpenyt szétvágja. Felét Szent Márton od'adja, koldus hálásan fogadja, de Szent Márton már vágtat el köpenye másik felével. Márton nap.... " Aznap éjszaka Jézus megjelent álmában a koldus köpenyével. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta. Jóságáról még életében legendák keringtek, 371 - ben püspökké is szentelték. A legenda szerint Szent Márton alázatból a ludak óljába menekült püspökké választása elől, de a gágogás elárulta, így megtörténhetett püspökké avatása. A lúd szorosan kapcsolódik ezen ünnephez, de nemcsak Márton miatt.
Márton Nap...
Harminchárom liba várja. Liba-bálban, vízi bálban, csupa-csupa vízi tánc van. Ott forognak, ott sürögnek, ha megunják, megfürödnek. Szent Márton-dal Szent Márton hóban lovagolt, lova a szélnél is gyorsabb volt. Szent Márton lovagolt vígan, meleg köpenybe burkoltan. A hóban koldus vacogott, nem viselt mást, hitvány rongyot. "Ó, légy a segítségemre, vagy megvesz az Isten hidege! " Húzza Szent Márton a gyeplőt, megáll a didergő előtt. Szent Márton éles szablyája a meleg köpenyt szétvágja. Felét Szent Márton od'adja, koldus hálásan fogadja, de Szent Márton már vágtat el köpenye másik felével. Népköltés – Nincs szebb madár, mint a lúd Nincs szebb madár, mint a lúd, nem kell néki gyalogút, télen, nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. Még szebb madár a kánya, a világot bejárja, mégsem kopik csizmája, megkíméli a szárnya. Mégis legszebb a fecske, odaszáll az ereszre, eresz alatt csicsereg, irigylik a verebek. Jaj, de büszke a kakas, hogy a feje tarajas, ha jóllakik, azt mondja: sóra, fára nincs gondja.
A szárnyasok olyan zajt csaptak, hogy elárultak a rejtőzködő Mártont. Ezért fűződik november 11-hez a libaevés hagyománya. A régi öregek szerint, aki Márton napján libát eszik, egész évben nem éhezik. Az állat csontjából pedig sokszor megjósoltak a következő hónapok időjárását. Úgy tartották, ha a liba csontja fehér, havas, kemény tél következik. Ha barna, akkor fekete karácsony valószínű. Régen dolgozni sem lehetett Márton napján. Aki mosott, nagy valószínűséggel elvesztette jószágait a következő esztendőben. Az elbeszélések szerint november 11-én kapták meg a pásztorok az éves járandóságukat, amit ünnepségekkel koronáztak meg. A gazdák pedig ekkor gyújtottak először gyertyát. A György napján kihajtott állatokat ekkor terelték téli szállásukra. Márton ünnepén a pásztorok vesszőt osztogattak, hogy az elűzze a betegséget. A hiedelem úgy tartja, Márton az újbor bírája, azaz ilyenkor már kóstolható a friss nedű. Aki november 11-én éjjel álmodik, arra boldogság vár. Az ősi néphit szerint ezek az őszi ünnepségek arra szolgáltak, hogy elűzzék a rossz szellemeket, és termékennyé tegyék a földeket.